Új közlekedési eszköz magánszemély általi Közösségen belüli értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk egyik képviselője 2022 júliusában magánszemélyként vásárolt egy személygépkocsit, amelyet szeretne eladni. Vevőt is talált rá, egy német magánszemélyt, aki az új közlekedési eszköz beszerzésén kívül – ami, ha jól tudjuk, gazdasági tevékenységnek minősül – nem folytat semmilyen gazdasági tevékenységet, nem adóalany Németországban. Az eladó is magánszemélyként értékesíti a személygépkocsit, semmilyen vállalkozási, gazdasági tevékenységet nem folytat. Az értékesítéshez már rendelkezik közösségi adószámmal.
Az eladás során a NAV honlapján található "Az új közlekedési eszközök Közösségen belüli beszerzésének és értékesítésének alapvető szabályai 2022" című információs füzet alapján szeretne eljárni, amelyben foglaltak szerint a személygépkocsi 6 hónapos koráig, illetve 6000 km futásteljesítményig újnak minősül (és minden egyéb követelménynek is megfelel). A fentiekkel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy hogyan tudja az eladó az értékesítést az Áfa-tv. szabályainak megfelelően lebonyolítani? Ha jól tudjuk, az értékesítés adómentes, és a német vevőnek kell megfizetnie az áfát Németországban. Mi a módja annak, hogy a gépjármű Németországba történő értékesítését követően Magyarországon a beszerzés kapcsán a korábbi eladó által felszámított, már megfizetett áfát levonásba helyezhesse?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség teljesítését nem befolyásolja az elektronikus okirat formátumának a 168/A. §-ban foglalt követelményeknek megfelelő megváltoztatása. A megőrzési kötelezettség elektronikus formában történő teljesítése esetén az adóalanynak elektronikusan kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Felügyeleti intézkedés és a közigazgatási per viszonya

Kérdés: Az adóhatóság ellenőrzést végzett a társaságunknál. Álláspontjuk szerint az egyik adónemben helytelenül jártunk el, ezért utólagos adófizetésre köteleztek bennünket. A határozatot megfellebbeztük, majd a másodfok helybenhagyó határozata ellen közigazgatási pert indítottunk. Adótanácsadónk véleménye szerint célszerűbb lett volna felügyeleti intézkedést kérni. A perből nem akarunk visszavonulni, van-e lehetőség mindkét fórum igénybevételére párhuzamosan, vagy a két lehetőség kizárja egymást?
Részlet a válaszából: […] ...hozó szerv felettesénél újabb jogorvoslatot kezdeményezzen. A felügyeleti intézkedés szabályai az elmúlt években jelentősen megváltoztak, szigorodtak. Fontos, hogy megszűnt az elévülési időhöz kötött kezdeményezési lehetőség, helyette csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Elévült kötelezettség

Kérdés: Önkormányzatunk jelenleg is nyilvántart egy 2013. évi szállítói kötelezettséget. A szállítói partner egyik évben sem küldött fizetési felszólítást és egyenlegközlőt sem. Elévülésre hivatkozva kivezethetjük-e a könyveinkből a tartozásunkat? Milyen dokumentumok szükségesek ehhez?
Részlet a válaszából: […] ...a követelések öt év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni. Az elévülést kizáró megállapodás semmis (Ptk. 6:22. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Alaki hibás számla kezelése

Kérdés: Beruházási szállító számláját alaki tartalom miatt visszaküldtük a számlán megjelölt címre, ahonnan "nem kereste" jelzéssel intézetünkbe visszaérkezett a levél, benne a számla. (Összesen – 2020. március óta – 3 alkalommal küldtük ki a levelet, mellékelve a számlát.) Telefonon többször próbáltuk elérni a szállítót, de nem veszik fel, e-mailre nem reagálnak. A tárgyi eszközt (kis értékű) az integrált gazdasági rendszer tárgyi moduljában állományba vettük "Folyamatban lévő beruházás nyilvántartásba vétele számla nélkül" jogcímen, a leltárra kiadtam. Tanácsukat szeretnénk kérni, ha továbbra sem tudunk a beszerzéshez szállítói számlát kötni, illetve az eszköz árát – objektív okok miatt – kiegyenlíteni, akkor az év végén (és a következő X évben) maradhat-e a nyilvántartásomban ezen a beszerzési jogcímen, vagy vegyük be az állományunkba mint "idegen eszközt"?
Részlet a válaszából: […] ...alaki hiba esetén a számla módosításával is megoldható.A cégnyilvántartásban javasoljuk ellenőrizni, hogy nem történt-e esetlegesen címváltozás a szállítónál, illetve létező-e még a cég. Amennyiben a cég időközben nem szűnt meg, és a szállítóval mégsem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Bérlő által megfizetett közüzemi díj

Kérdés: A 2012. és a 2016. évek között elfelejtettük kiszámlázni bérlőnknek a közüzemi díjakat. A bérlő hajlandó fizetni, de számlát kér. Hogyan tudjuk kiállítani a számlát, és rendezni a fizetendő áfát? Kezelhetjük kártalanításnak a bérlő által megfizetett közüzemi díjat?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 58. §-a szerinti határozott időszakos ügyletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amely szabályok az érintett időszakban változtak. Az esedékességkor fennálló szabályok figyelembevételével kell a számlákat kiállítani, vagyis 2015. december 31-ig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Láncügylet, visszamenőleges bejelentkezés adóalanyként

Kérdés: Ügyfelünk az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett adóalany, aki magyar áfaregisztrációval nem rendelkezik. Az egyik értékesítési konstrukcióban egy magyarországi székhelyű, termékkereskedelemmel foglalkozó kft. ("A" társaság) termékeket ad el ügyfelünknek, azaz az Európai Unió másik tagállamában letelepedett adóalanynak ("B" társaság). "B" társaság a megvásárolt terméket továbbértékesíti egy harmadik államban letelepedett gazdasági társaság részére ("C" társaság). "C" társaság Magyarországon nem adóalany. Az értékesített termékek "A" társaság belföldi telephelyéről közvetlenül "C" társaság részére kerültek elszállításra harmadik országba szárazföldi fuvareszközzel. A termékek Közösség területéről történő kivitele érdekében a vámeljárást minden esetben "B" társaság kezdeményezte, így a kiviteli vámokmányokon exportőrként is ez a társaság szerepelt. A fuvarozást a legtöbb esetben "A" társaság, néhány esetben pedig "C" társaság szervezte. "B" társaságnak azonban csak utólag, több évvel később jutott tudomására, hogy voltak olyan ügyletek is, amelyek esetében "C" társaság járt el fuvarozóként. Az említett termékértékesítéseket illetően minden esetben teljeskörűen fennálltak az Áfa-tv. 98. §-ában foglalt jogszabályi feltételek, miszerint a termékek a Közösség területét a teljesítés napját követő 90 napon belül elhagyták, és ennek tényét a termékeket a Közösség területéről kiléptető hatóság is igazolta. Az értékesített termékek átalakítás nélkül, változatlan formában kerültek értékesítésre a társaságok között, azokat rendeltetésszerűen egyik társaság sem használta, egyéb módon nem hasznosította.
1.1. Alkalmazott eljárás
"A" társaság minden esetben áfa felszámítása nélkül állított ki számlákat "B" társaság részére az ismertetett ügyletek kapcsán az Áfa-tv. 26-27. §-ai és 98. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. "B" társaság ezt követően a harmadik ország előírásai szerinti hozzáadottérték-adóval megnövelten bocsátott ki számlát "C" társaság részére, függetlenül attól, hogy a vámokmányok szerinti exportőr "B" társaság volt.
1.2. Az alkalmazandó eljárás
Álláspontunk szerint az 1.1. pontban ismertetett eljárás azokban az esetekben megfelelő, amikor a fuvarozást az "A" társaság szervezi. Abban a néhány esetben azonban, amikor "C" társaság szervezte a termékek fuvarozását, az 1.1. pontban ismertetett eljárástól eltérően "A" társaságnak az Áfa-tv. előírásai értelmében magyar áfa felszámításával kellett volna kiállítania a számlát "B" társaság részére, amelyet követően "B" társaságnak kellett volna áfa felszámítása nélkül számlát kiállítania "C" társaság részére az Áfa-tv. 98. §-ának megfelelően.
A fenti ügylettel kapcsolatos kérdések:
1. Helyesen jártak-e el a társaságok az 1.1. pontban ismertetettek szerint azokban az esetekben, amikor a fuvarozást "A" társaság szervezte?
2. Helyes-e a feltételezésünk, miszerint az 1.2. pontban ismertetettek szerint kellett volna eljárni a társaságoknak akkor, amikor a fuvarozást a "C" társaság szervezte?
3. Amennyiben a 2. kérdésünk kapcsán feltételeink helytállóak, és a számlákat "A" társaságnak a magyar áfa felszámításával kellett volna kiállítania "B" társaság részére, akkor:
a) Az áfa visszaigénylése érdekében utólag regisztrálhat-e áfa szempontjából "B" társaság visszamenőlegesen, 3-4 évvel korábbi dátummal?
b) Ha igen, a hiteles, "A" társaság által korrigált számlák birtokában a magyar áfaregisztrációt követő 15. napig benyújthatja-e áfabevallásait több évre visszamenőleg "B" társaság, az áfa visszaigénylése érdekében?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a kérdéses esetben láncügyletről van szó, a teljesítés helyét az Áfa-tv. 26-27. §-ai alapján kell meghatározni. (Láncügyletről abban az esetben beszélünk, ha ugyanazon terméket egymást követően egynél többször értékesítik úgy, hogy a termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Változás az adólevonási jog gyakorlásában 2016. január 1-jétől

Kérdés: Önkormányzatunk több adóköteles tevékenységet is végez, havi bevallók vagyunk, és a beszerzéseket terhelő általános forgalmi adót rendszerint a beszerzés hónapját követő hónap áfabevallásában levonásba szoktuk helyezni, amennyiben a beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatások részben vagy egészében adóköteles tevékenységet szolgálnak. Úgy értesültünk, hogy 2016. január 1-jétől bizonyos mértékű változás következett be az adólevonási jogra vonatkozó áfaszabályokban. Valóban így van? Ha igen, akkor a változás mennyiben érinti az eddigi gyakorlatunkat?
Részlet a válaszából: […] ...venni az előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként, amelyben az adólevonási jog keletkezett."2016. január 1-jével valóban változtak az Áfa-tv.-nek az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó szabályai. Az Áfa-tv. 2015. december 31-ig úgy rendelkezett, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék behajthatatlansága, elévülése és törlése

Kérdés: Milyen eljárásrendet kell követnie az adóirodának abban az esetben, ha a 2009. adóévig felmerülő adóhátralék, továbbá a tartozást terhelő késedelmi pótlék összegének az elévülés jogcímén történő törlését szeretnénk elrendelni gépjárműadó, helyi iparűzési adó tekintetében? Elévülés jogcímen mikor lehet törlést elrendelni adójogi szempontból? Az ONKADÓ az elévült tételeket le tudja válogatni. Egy darab végzésben el lehet-e rendelni az elévült tételek törlését, vagy minden adózóra tételesen kell végzést hozni? Az Áht. 97. §-ára és a behajthatatlan követelést szabályozó Áhsz. szabályaira figyelemmel kell-e lenni elévült adótartozás törlésekor? Ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan, akkor a behajthatatlanság tényét és mértékét (adózónként) bizonyítani kell? Külön kell-e kezelni a 100 000 forint alatti tételeket?
Részlet a válaszából: […] ...elévülés miatti törléséről az 1991. évi XX. törvény értelmében (bár a tartozások törlésére vonatkozó szabályozás 2009-től megváltozott, ezért e törvény megfogalmazása nincs összhangban az Art. hatályos rendelkezéseivel) a jegyző adóügyi feladat-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Óvodapedagógus korábbi várakozásiidő-csökkentésének figyelembevétele

Kérdés: Óvodapedagógus közalkalmazott nem részesült várakozásiidő-csökkentésben a kötelező 120 órás továbbképzés teljesítése után. Most szeretnénk a besorolását korrigálni, de nem tudjuk, hogy mikortól kell a kötelező csökkentést alkalmazni.
Konkrét példa: A kötelező továbbképzést a közalkalmazott 1999-ben teljesítette. Soros lépése 1999. január 1-jén volt. A csökkentést 1999-től kell számolni, és a következő lépése 2002 helyett 2001-ben lesz, vagy meg kell várni a következő kötelező lépést (2002), és onnan kell számítani a 2 évet (2004)?
Részlet a válaszából: […] ...részesült a pedagógus, ezt az előmeneteli rendszerben is mindvégig figyelembe kell venni.Ha a fizetési kategória ennek következtében úgy változott volna meg, hogy a pedagógus 2013. szeptember 1-je után korábban lépett volna a kategóriában, de a munkáltató csak most...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Munkabér-követelés elévülése

Kérdés: Mikor évül el a munkavállaló munkabér-követelésre vonatkozó igénye, ha a munkáltató több mint öt éve a havi háromszázezer forintos munkabéréből csak a minimálbérnek megfelelő munkabért fizette ki számára?
Részlet a válaszából: […] ...munkabér kifizetése a munkáltató és a munkavállaló ráutaló magatartásával a munkaszerződésben rögzített munkabért a minimálbérre változtatja anélkül, hogy ezt egy írásbeli szerződésmódosítással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.
1
2
3