Ellenőrzési határidő

Kérdés: Az állami adóhatóság adóellenőrzést végez nálunk. Az eddigi revíziók kilencven napon belül befejeződtek. A revizor a kilencvenedik nap letelte után változatlanul folytatta az ellenőrzést, amikor szóvá tettük, jelezte, hogy a határidő még nem telt el, mert kiemelt adózók vagyunk, akiknél 120 napig vizsgálódhat. Mitől függ, hogy melyik határidőt kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...Art. alkalmazásában adóteljesítményének értéke az 1 130 000 000 forintot elérte.A kormányrendelet hivatkozott szakasza az értékhatár változása miatt szinte minden évben módosul, ezért érdemes minden év január 1-jén megvizsgálni. Ugyanennek a jogszabálynak a 46....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Felszámolási eljárásból önkormányzati tulajdonba került eszköz

Kérdés: Helyi adótartozással érintett adózó felszámolásra került. A hitelezői igényt az önkormányzat helyett a polgármesteri hivatal nyújtotta be tévedésből. A felszámolás befejezésekor a hitelezők között felosztandó vagyonból az ingatlan résztulajdonát kapta a polgármesteri hivatal. A követelés jogos tulajdonosa az önkormányzat lett volna, így az ingatlanvagyon-részt is az önkormányzatnak kellett volna megkapnia. Mivel a felszámolás befejeződött, és a polgármesteri hivatal nevére került az ingatlanhányad, ezért valamilyen módon azt a követelés jogosultjának át kellene adni. Megteheti-e a polgármesteri hivatal, hogy az ingatlan vagyoni hányadát az önkormányzat részére térítésmentesen átadja? Ha igen, akkor a felszámoláskor átvett vagyont hogyan könyveli a polgármesteri hivatal, és hogyan könyveli annak térítés nélküli átadását?
Részlet a válaszából: […] ...fenntartó önkormányzat részére az ingatlant, ingatlanhányadot, ebben az esetben az átadott/átvett ingatlan értékét a 412. Nemzeti vagyon változásai könyvviteli számlával szemben kell az intézménynél kivezetni és az önkormányzatnál felvenni.(Kéziratzárás: 2021. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék behajthatatlansága, elévülése és törlése

Kérdés: Milyen eljárásrendet kell követnie az adóirodának abban az esetben, ha a 2009. adóévig felmerülő adóhátralék, továbbá a tartozást terhelő késedelmi pótlék összegének az elévülés jogcímén történő törlését szeretnénk elrendelni gépjárműadó, helyi iparűzési adó tekintetében? Elévülés jogcímen mikor lehet törlést elrendelni adójogi szempontból? Az ONKADÓ az elévült tételeket le tudja válogatni. Egy darab végzésben el lehet-e rendelni az elévült tételek törlését, vagy minden adózóra tételesen kell végzést hozni? Az Áht. 97. §-ára és a behajthatatlan követelést szabályozó Áhsz. szabályaira figyelemmel kell-e lenni elévült adótartozás törlésekor? Ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan, akkor a behajthatatlanság tényét és mértékét (adózónként) bizonyítani kell? Külön kell-e kezelni a 100 000 forint alatti tételeket?
Részlet a válaszából: […] ...elévülés miatti törléséről az 1991. évi XX. törvény értelmében (bár a tartozások törlésére vonatkozó szabályozás 2009-től megváltozott, ezért e törvény megfogalmazása nincs összhangban az Art. hatályos rendelkezéseivel) a jegyző adóügyi feladat-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Váltó

Kérdés: Váltóval kiegyenlített adóköveteléssel kapcsolatos a kérdésünk. Egy önkormányzati adóalany (helyi vállalkozó) cége ellen felszámolási eljárás indult. Jelentős összegű gépjárműadó-, iparűzésiadó- és adópótlék-tartozása van az önkormányzat felé. Az önkormányzati adóhatóság bejelentette a vállalkozóval szembeni követelését a felszámolónál, aki azt vissza is igazolta. A felszámolás elrendelését követően – a felszámolás törtévére – is merült fel gépjárműadó- és iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége a vállalkozónak, amit szintén visszaigazolt a felszámoló. Erre – a felszámolás közbeni követelésre – érkezett egy magánszemélytől vételi ajánlat, aki váltóval egyenlítené ki az önkormányzat adókövetelésének egy részét. Ha az önkormányzat elfogadja a váltót, annak beváltásakor a bevételt milyen jogcímen kell könyvelni? Az eredeti követelés (gépjárműadó, iparűzési adó) jogcímén, vagy más egyéb bevételként? Ha egyéb bevételként kell elszámolni, akkor hogyan törölhető az adótartozásként nyilvántartott követelés azon része, amelyet a váltóval kifizettek?
Részlet a válaszából: […] ...különbözet összegét veszteségként kell elszámolni, amelyet az önkormányzati vagyon védelme tekintetében aggályosnak tartunk.A tőkeváltozást helyesbíteni kell a különbözettel, ha az eladási ár alacsonyabb, mint a követelés könyv szerinti értéke, amely egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Negyedéves mérlegjelentés

Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérleg­jelentés oszlopainak tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...a főkönyvi kivonatot követi.Az oszlopok tekintetében a 3. oszlopban a nyitó adatok szerepelnek, amely nyitó adatokat nem lehet megváltoztatni. Ezen adatoknak meg kell egyezniük az adott, tárgyévet megelőző beszámoló mérlegzáró adataival. Ha hibásan történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Ingatlanvétel áfalevonása

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló cég "kivett vendéglőudvar" megjelölésű ingatlanértékesítésére a felszámoló nyilvános pályázatot írt ki. Önkormányzatunk az ingatlan megvásárlásának lehetőségét elnyerte. Az eladó áfafizetésre kötelezett adóalany, aki az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontjában foglalt ingatlanértékesítésre áfafizetési kötelezettséget választott. Önkormányzatunk szintén áfafizetésre kötelezett adóalany, és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadására az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választottuk. Jól értelmezzük, hogy az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján fordított adófizetésre vagyunk kötelezettek? Jogosultak vagyunk áfa-visszaigénylésre, ha az ingatlant a későbbiekben bérbe kívánjuk adni? Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettségünk, ha a bérbeadás mellett adómentes tevékenységhez is használjuk az ingatlant (pl. kulturális rendezvények lebonyolítása)?
Részlet a válaszából: […] ...kezdődően240 hónapig figyelni kell, hogy az adólevonásra jogosító és nem jogosítótevékenység között a hasznosítási arány változik-e. Ha a hasznosítási arány úgyváltozik, hogy a levonható adó és a korábban levont adó közötti különbözetmeghaladja a 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Önkormányzat által nyújtott támogatás

Kérdés: Az önkormányzatok által nyújtott támogatások elszámolási kötelezettségéről szeretnék kérdezni. 2012. január 1-jétől nem hatályos az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. Ennek a törvénynek a 13/A. §-ának (2) bekezdése szabályozta többek között azt is, hogy az önkormányzati forrásból nyújtott céljellegű támogatások felhasználására vonatkozóan számadási kötelezettséget kellett előírni. A 2012. január 1-jétől hatályos, 2011. évi CXCV. törvényben erre vonatkozóan nem találunk rendelkezést. Igaz, hogy a törvény VI. fejezete foglalkozik a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokkal, azonban a 2. § (1) bekezdésének n) pontja alapján az önkormányzati forrásból nyújtott támogatások nem tartoznak ide (a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya nem terjed ki a pénzvagyonra). Jelenleg melyik jogszabály írja elő a céljellegű támogatások számadási kötelezettségét? Ehhez kapcsolódik még az a kérdésem, hogy az önkormányzatok által alapított nonprofit kft. (TDM szervezet) részére, az önkormányzat által nyújtott működési támogatás (átadott pénzeszköz) felhasználására vonatkozóan milyen elszámolási kötelezettséget kell előírni, és mi alapján? Kötelező-e még az a szabály, hogy az önkormányzat csak olyan szervezetben vehet részt, vagy olyat alapíthat, amelyben többségi befolyással bír?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzatok által nyújtott támogatások rendszere2012-től kezdődően – több törvényi változásból adódóan – módosult. Atámogatásokra vonatkozó rendelkezések az egyesületi jogról, a közhasznújogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 3.

Befejezetlen beruházás selejtezése

Kérdés: Intézetünkben 2008 év végétől befejezetlen beruházásként tartunk nyilván számítástechnikai eszközöket. Az említett beruházás megvalósulására a cég felszámolása miatt a jövőben sem kerül sor. Helyesen járunk-e el, ha leselejtezzük az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyieszköz, ideértve a beruházást is, az államháztartás szervezete tevékenységénekváltozása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetvehiány következtében rendeltetésének megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.

Gazdasági vezetők képesítési követelményei az új Ámr. alapján

Kérdés: Iskolai végzettségem gimnáziumi érettségi, OKJ-s mérlegképes könyvelői szakképesítés államháztartási szakon, és OKJ-s pénzügyi és számviteli szakellenőr szakképesítés államháztartási szakon. 2002. március 1-jén neveztek ki határozatlan időre gazdasági vezetőnek egy önállóan működő és gazdálkodó városi szociális intézményben, mely másik két önállóan működő intézmény operatív gazdálkodását is elvégzi. Az intézmények könyvviteli szolgáltatását államháztartási szakon regisztrált mérlegképes könyvelőként látom el. (41 éves vagyok.) Kérdésem, hogy a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése vonatkozik-e rám, vagy csak az új kinevezésekre értendő? Ha vonatkozik rám, meddig kell megkezdenem a felsőfokú iskolai végzettség megszerzését? Ha a munkakör betöltésekor a képesítés megfelel a képesítési előírásnak, és közben változik a képesítési előírás, akkor a munkáltatónak kell-e kötelezni? Ha a munkáltató kötelez, köteles-e a képzési költség teljes költségét fizetni? Ha a munkakör betöltéséhez szükséges a felsőfokú iskolai végzettség és nem kötelez, jogszerűen jár-e el? Ha nem kötelez a felsőfokú iskolai végzettség megszerzésére, és nem iratkozom be, akkor elláthatom-e a munkakört, a munkáltató felmondhat-e?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (új Ámr.) 18. § (1) bekezdés szerint a gazdasági vezetőnekfőszabályként – a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számvitelivégzettséggel, vagy – a felsőoktatásban szerzett egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetések

Kérdés: A közbeszerzéses kifizetésekhez kapcsolódóan tavaly márciusban 2009. január 1-jéig halasztották el annak a szabálynak az alkalmazását, hogy kifizetést csak nemleges adóigazolás esetén lehet teljesíteni. Tudomásunk szerint ismét változott a szabály. Mit kell tennünk, ha kifizetünk, illetve ha mi kapunk munkánkért cserébe pénzt?
Részlet a válaszából: […] A közpénzek védelme érdekében 2008. március 1-jétől hatálybalépett volna egy új módosítás, amely a közbeszerzések közvetlenmegvalósításához kapcsolódóan teljesített kifizetéseknél nemleges adóigazolástkívánt volna meg.A rendelkezés végrehajtása azonban mind az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 3.
1
2