Önkormányzati tulajdon értékesítésében történő közreműködés, üzletrész-értékesítés közvetítésének áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Társaságunk 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló vagyonkezelő gazdasági társaság, amelynek feladatai közé tartozik többek között az önkormányzati vagyonelemek hasznosítása. Társaságunk (megbízó) jelenleg egy jelentős ingatlan vagyonnal rendelkező, önkormányzati tulajdonban álló kft. 100 százalékos tulajdoni hányadát kívánja értékesíteni. Az ingatlant tulajdonló vállalkozás üzletrészének értékesítésére felkértünk egy közvetítő-tanácsadó céget (megbízott), amely a sikeres közvetítés eredményeként a szerződésben meghatározott mértékű közvetítői jutalékra jogosult. A szerződés szerint a megbízott többek között vállalta, hogy a tranzakció előkészítése során tanácsadást végez a tranzakció lehetséges módozataival kapcsolatban, közreműködik az üzletrész értékelésének véglegesítésében és befektetői marketingtevékenységet végez. A szerződés szerint a megbízott a tranzakció végrehajtásának segítését is vállalta, többek között a potenciális befektetőkkel történő tárgyalások szervezésével, az előzetes ajánlatok feltételeinek tisztázásával, kialakításával, a befektetők átvilágításának támogatásával. Emellett a szerződés szerint vállalt szolgáltatásában az ajánlatok bekérését, értékelését végzi, közreműködik a tranzakció jogi dokumentációjának kialakításában, a jogi tanácsadók munkájának koordinálásában, a jogi dokumentációk aláírásának támogatásában. A megbízott feladatai magukban foglalták továbbá a megbízó döntés-előkészítésének támogatását, a tranzakcióval kapcsolatos releváns információk gyűjtését és feldolgozását is. A szerződés teljesítése során azonban a megbízott végül – mindkét fél által teljesítésigazolással elismert módon – csak az üzletrész értékesítésére irányuló közvetítési szolgáltatást végzett, amely egyetlenegy érdeklődő, a majdani tényleges vevő bemutatására irányult. Megbízott a megbízás tárgyát érintően egyéb – tanácsadási vagy más szolgáltatói – tevékenységet nem végzett, tehát a szerződésben foglalt egyéb szolgáltatási elemek teljesítésére/feladatok ellátására nem került sor. Erre is figyelemmel az a kérdésünk, hogy mivel a megbízott szolgáltatása a vásárló megbízónak való bemutatásán nem terjeszkedett túl, a megbízott szolgáltatás tekinthető-e az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének f) pontja alá tartozó adómentes közvetítői szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...kimondta, hogy az értékpapírokkal való kereskedés olyan aktusokat foglal magában, melyek a felek jogi és pénzügyi helyzetét megváltoztatják, és hasonlóak ahhoz, ami a pénzátutalás esetén történik. A pusztán fizikai, technikai vagy adminisztratív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Cégautóadó muzeális jellegű gépjármű után

Kérdés: Egy magánszemély múzeumot szeretne létrehozni. Több tucat személygépkocsival rendelkezik, melyek ritkaságok, gyűjtői darabok, de OT betűjelű rendszámtáblájuk nincs, nem került sor muzeális jellegű gépjárműként történő vizsgáztatásukra. A járműveknek érvényes magyar rendszáma nincs, többségüknek nem is volt, mert a járműveket külföldről vásárolta meg a tulajdonos, és itthon nem helyezte azokat forgalomba. Vélhetően a többi jármű sem szerepel a hatósági nyilvántartásban. A múzeumban a személygépkocsikat a nagyközönség is megtekintheti majd. Mindezt úgy fogja a magánszemély kialakítani, hogy a járműveket átruházza egy jogi személyre (gazdasági társaságra vagy alapítványra), amely a múzeumot működtetni fogja. Az új tulajdonos számviteli politikája úgy fog rendelkezni, hogy értékcsökkenés nem számolható el az autókra, mivel azok értéke folyamatosan nő. A gépjárművek között vannak olyanok, amelyek képesek lennének önálló helyváltoztatásra, de nem vesznek részt a forgalomban, közlekedési célra nem használják, egész évben a múzeumban lennének elhelyezve. Keletkezik-e cégautóadó-kötelezettség, ha a járművekkel kapcsolatban kizárólag azoknak a kiállítással összefüggésben felmerült karbantartása, javítása során számol el költséget a jogi személy, és a személygépkocsikkal senki nem közlekedik, azokat nem használják eredeti rendeltetésüknek megfelelően? Ha fennáll a cég-autóadó-kötelezettség, mi a megítélése annak az esetnek, ha költségelszámolásra az adóévben csak egy hónapban kerül sor?
Részlet a válaszából: […] A Gjt. 17/B. §-ának (4) bekezdése értelmében a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén a cégautóadó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a személygépkocsi után költséget számol el.A Gjt. 17/A. §-ának (1) bekezdése alapján – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Saját előállítású arcmaszk könyvelése

Kérdés: Intézményünk (központi költségvetési szerv) alapanyagot vásárolt, melyeket a könyveinkben nyilvántartásba vettünk. Az alapanyagot – járvány elleni védekezésben használt – egészségügyi védőfelszerelés (FFP2-es arcmaszk) előállításához használjuk fel, melyet egy vállalkozó (100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság) gyárt le részünkre ingyenesen. Az elkészült termékek az Európai Bizottság – módosított – 2020. április 3-án kiadott 2020/491. számú határozata alapján a katasztrófa áldozatai között ingyenesen szétosztásra kerülnek. Ebben az esetben saját termelésű készletről beszélhetünk-e? Ha igen, milyen szakágazati besorolással kell az intézményünknek rendelkeznie, hogy azt és a készterméket a könyveinkben szerepeltethessük? Ha nem, akkor a fenti tevékenység hogyan könyvelendő, és szükséges-e a speciális szakágazati besorolás (pl.: 032050 Egészségügyi stratégiai tartalékok tárolása, kezelése)? Milyen értéken kell a készterméket készletre venni, tekintettel arra, hogy a vállalkozó a gyártást számunkra ingyen végzi (nálunk csak az anyagköltség merül fel)?
Részlet a válaszából: […] ...értékének részét képezik azok a költségek, amelyek a termék előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, az előállítással bizonyíthatóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Ingatlan vagyonkezelésbe adása

Kérdés: Egy önkormányzat az egyik ingatlanát 2021-ben 15 évre egy gazdasági társaság részére vagyonkezelésbe adta, amely ezt adóköteles tevékenysége érdekében hasznosítja. Korábban ezt az ingatlant az érintett gazdasági társaságnak bérbe adta áfa felszámításával, mert a nem lakáscélú ingatlanok bérbeadását adókötelessé tette. Az ingatlanberuházáskor a beruházással összefüggő bejövő számláinak áfatartalmát – az adóköteles bérbeadási szándékra tekintettel – levonásba helyezte, a beruházás aktiválására 2010-ben került sor. A vagyonkezelésbe adás nem volt ingyenes. Erre vonatkozóan a vagyonkezelői szerződés a következőket tartalmazza: "A felek a vagyonkezelési jog (a használati jog) ellenértékét, éves vagyonkezelői díjat határoznak meg azzal, hogy a 15 évre szóló vagyonkezelési díjat egy összegben, áfát is tartalmazó számla ellenében, még 2021-ben kell a vagyonkezelésbe vevőnek megfizetnie." A vagyonkezelésbe adó egy számlát bocsátott ki a vagyonkezelői jog, 15 évre szóló vagyonkezelői díj megjelöléssel. Jelen esetben gondot okoz az Áfa-tv. 135. §-ának alkalmazása, konkrétan az, hogy a vagyonkezelésbe adónak a 240 hónapos figyelési időszak alatt kell-e kiigazítást végeznie, tehát az előzőekben bemutatott számlázást figyelembe véve a vagyonkezelésbe adó az el-következendő 15 évben tekintheti-e ezt úgy, hogy a levonható áfa összegét eredetileg meghatározó tényezőkben nem következett be változás?
Részlet a válaszából: […] ...évéhez, vagy a 11. § (2) bekezdésének a) pontjában említett esetben a rendeltetésszerű használatbavételének időpontjához képest változás következik be, és a számítás eredményeként adódó különbözet összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Helyi védettség alá eső ingatlan hasznosítása

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában van egy helyi védettség alatt álló – nagyon rossz állapotban lévő – régi épület, ami jelenleg üresen áll. Önkormányzatunknak jövőbeni tervei között szerepel az épület felújítása és az ingatlanon bérlakások kialakítása. Önkormányzatunknak van egy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő, településüzemeltetésre létrehozott korlátolt felelősségű társasága. Ötletként merült fel, hogy a képviselő-testület átadja ezt a helyi védettség alá eső ingatlant a kft.-jének annak érdekében, hogy a 2019. év végén életbe lépett kedvező adóváltozásokat ki tudja használni. A tulajdon átadását követően a kft. végezné az ingatlan felújítását és hasznosítását. Kivitelezhető-e a fent leírt "ötlet", és az önkormányzat milyen módon, milyen feltételek mellett adhatja át ezt az ingatlant tulajdonba a kft.-jének, illetve ennek esetlegesen van-e többletköltsége?
Részlet a válaszából: […] A kérdést általános forgalmi adó és illeték szempontjából is meg kell vizsgálni. Nem egyértelmű, hogy az ingatlan átadása alatt értékesítést vagy térítésmentes átadást értenek-e, de fontos figyelembe venni, hogy a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének sz) pontja szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Fizetési kedvezmény veszélyhelyzetkor

Kérdés: A kormány módosította az adózás rendjéről szóló törvényt. A változás értelmében azok, akik a koronavírus következtében nehéz pénzügyi helyzetbe kerültek, kérelemmel fordulhatnak az adóhatósághoz részletfizetésért vagy adómérséklésért. Eddig is léteztek ezek a kedvezmények. Miért módosult akkor a törvény? Mi a különbség a két lehetőség között?
Részlet a válaszából: […] Az Art. mindig is tartalmazott az adófizetéshez kapcsolódó kedvezményeket. Jelenleg az Art. 198-201. §-ai rendelkeznek ezekről. Az ott szabályozott részletfizetés, fizetési halasztás és adómérséklés az adózó kérelmére engedélyezhető. A benyújtott kérelmet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Ingatlanfelújításhoz kapcsolódó áfa levonhatósága

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló egyik gazdasági társaság – amely csak adóköteles gazdasági tevékenységet folytat – a tulajdonában lévő, ugyanazon helyrajzi számon nyilvántartott két lakóingatlant 2020-ban átalakította, felújította, a két lakóingatlanból egy ingatlant hozott létre, azokban irodákat alakított ki, és az ingatlant az átalakítást követően irodaházként adóköteles gazdasági tevékenységének céljára használja. A felújítást, átalakítást követően az ingatlan-nyilvántartásban lakás megnevezéssel szereplő ingatlanok irodává történő átminősítése megtörtént. Az ingatlanok felújításához, átalakításához kapcsolódóan a társaság szeretne adólevonási jogot érvényesíteni, azonban az Áfa-tv. a levonási tilalmak körében kimondja, hogy nem vonható le a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított áfa, és a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa sem. Kétségtelen, hogy amikor a termékbeszerzésekre és a felújításhoz szükséges szolgáltatások igénybevételére sor került, akkor még lakóingatlanként voltak nyilvántartva az ingatlanok, azonban az átalakításokat követően az ingatlan(ok) rendeltetése ténylegesen megváltozott, már nem minősül lakóingatlannak, és ezt a tényt az ingatlan-nyilvántartás is rögzíti. Jogosult a társaság a fent említett lakóingatlanok átalakításához eszközölt beszerzésekben rá áthárított áfát levonásba helyezni?
Részlet a válaszából: […] ...egy része az átalakítása, átépítése, felújítása következtében megszűnik lakóingatlanként funkcionálni, azaz a rendeltetése megváltozik, és az ingatlan--nyilvántartásban sem lakóingatlanként kerül feltüntetésre, a beszerzéseket terhelő általános forgalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Vagyonkezelés

Kérdés: Államháztartáson kívüli, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésbe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének eleget tett. A vagyonkezelésbe adó önkormányzat, illetve a vagyonkezelésbe vevő gazdasági társaság oldaláról az ilyenkor kötelezően nyilvántartásba veendő valamennyi gazdasági eseményt és könyvelési lépést bemutatni szíveskedjenek (a társaság beruház, a vagyonnövekmény a társaság könyveiből az önkormányzat tulajdonába és könyveibe kerül, majd az önkormányzat a visszapótolt vagyont vagyonkezelésbe visszaadja a társaság részére). Továbbá terheli-e a feleket a fent vázolt gazdasági eseményeknél pénzügyi, számviteli, adó- vagy bármilyen bizonylatkiállítási kötelezettség? Ha igen, melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...hogy gondoskodik az eszköz értékének megőrzéséről. A vagyonkezelt eszközök értéke a vagyonkezelésből történő visszaadáskor nem változhat. Ezt biztosítja a hosszú lejáratú kötelezettség összege, mellyel szemben az eszközoldalon a vagyonkezelt eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Eszközök térítés nélküli átadása

Kérdés: Központi költségvetési szerv eszközöket ad át térítés nélkül részben egy másik központi költségvetési szerv, részben pedig egy 100%-ban állami tulajdonú gazdasági társaság részére. Hogyan kell kivezetni az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szerv részére történik az átadás, abban az esetben az állami vagyon nem csökken, a kivezetés a 412. Nemzeti vagyon változása könyvviteli számlával szemben történik. A 100%-ban állami tulajdonú gazdasági társaság részére történő átadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollja

Kérdés: A Bkr. hatálya kiterjed-e azokra a 100%-os önkormányzati tulajdonú társaságokra, amelyek – az Áht. 109. §-ának (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott – kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről szóló NGM Közleményben nem kerültek felsorolásra? Továbbá:
1. A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő és a Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) bekezdésében felsorolt értékhatárokat elérő társaságok a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést a 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kötelesek megszervezni?
2. A Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) hatálya alá nem tartozó, 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő, az NGM közleményében megnevezett, tehát kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősülő társaságnak a Bkr. előírásait kell alkalmazni, vagyis e szerint kell kontrollrendszert és belső ellenőrzést működtetni?
3. Azon társaságok, amelyek a fent jelzett értékhatárokat nem érik el, és az NGM közleményében nem kerültek nevesítésre, csak akkor kötelesek a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést megszervezni, ha a felügyelőbizottság ezt elrendelte?
Részlet a válaszából: […] ...ellenőrzés vagy tanácsadói jellegű megbízás végrehajtására,e) javaslatot tehet a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására, ésf) ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.
1
2
3
5