10 talált cikk a jutalmak , váltó kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.

Kérdés: Kolléganőnk 1974. július 1-jétől az ÁFÉSZ alkalmazásában állt 1987. november 30-ig, majd 1987. december 1-jétől a rendőrségen volt közalkalmazott 2000. december 31-ig. Áthelyezéssel került a polgármesteri hivatalhoz (okmányirodára) 2001. január 1-jétől köztisztviselőként. A rendőrségen 25 éves jubileumi jutalom iránti kérelmét elutasították. Köztisztviselőként azonban a polgármesteri hivataltól megkapta a 30 és 35 éves jubileumi jutalmat. 2013. január 1-jétől átkerült a járási hivatal kötelékébe. Kérelmet nyújtott be hivatalunkhoz, hogy a Kttv. értelmében kérné a 25 éves jubileumi jutalom megállapítását, ugyanis 1987. december 1-jétől a rendőrségen, majd az okmányirodában közszolgálatban eltöltött évek alapján – véleménye szerint – 2012 decemberében jogosultságot szerzett a 25 éves jubileumi jutalomra. Fenti jogviszonyokra tekintettel megkaphatja-e – 2012. decemberi hatállyal – a 25 éves jubileumi jutalmat?

Kérdés: 1983. augusztus 8-tól 1985. szeptember 15-ig egy megyei tanácsi kórházban adminisztrátor voltam, 1985. szeptember 16-tól 1994. január 25-ig egy termelőszövetkezetben szintén adminisztrátori munkakört láttam el (1 évig aktívan dolgoztam, majd GYES-en voltam), a GYES lejárta után, 1994. január 26-tól munkanélküli-ellátásban részesültem 1995. április 23-ig, 1995. április 24-től mind a mai napig közalkalmazottként iskolatitkári feladatokat látok el. A jelenlegi munkahelyem akkori igazgatója, arra való hivatkozással, hogy 1995-ben így kellett számítani a munkaviszonyt (pl. a tsz-ben eltöltött időt is közalkalmazotti jogviszonynak), elismerte azt a közalkalmazotti jog­viszonyt beszámító lapon. Többször volt igazgatóváltás, legutóbb az új munkáltató kinevezésmódosítást íratott velem is alá, amelyben nem tér ki arra például, hogy ő nem ismeri el az előző munkáltatóm által beszámított időt közalkalmazotti jogviszonynak (csak a munkahely neve és a munkáltató neve változott, kinevezésem egyebekben változatlan maradt), ugyanakkor most az új vezetés szerint részemre nem jár a jubileumi jutalom.

Kérdés: A közalkalmazott 39 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik jubileumi jutalom szempontjából. 2008. júliusban nyugdíjba kíván menni. Nyugdíjazásához közös megegyezéssel kéri a jogviszonyának a megszüntetését. Jár-e a számára 40 éves jubileumi jutalom? (Az év folyamán nem éri el a 40 évet.) Ha lemondással szüntetné meg a jogviszonyát nyugdíjazás miatt, akkor jogosult lenne rá? A felmentést a munkáltató részéről nem kötelező megadni akkor sem, ha kéri a dolgozó nyugdíjazás címén írásban? Ezzel a szándék az, hogy a dolgozó ne részesüljön semmilyen juttatásban?

Kérdés: Jelenleg közalkalmazottként dolgozó munkavállaló jubileumi jutalmának számításánál mely munkaviszonyok vehetők figyelembe az alábbi esetekben? 1. 1992. 07. 01. előtt a munkavállaló csak a közszférában dolgozott, azonban azt a fenti időpont előtt megszakította, majd ismét a közszférába került; 2. 1992. 07. 01. előtt a munkavállaló megszakítás nélkül a közszférában dolgozott, azonban munkaviszonyát a fenti időpont után megszakította, majd ismét a közszférába került; 3. 1992. 07. 01. előtt a munkavállaló megszakítás nélkül, de nem a közszférában dolgozott, majd áthelyezéssel a fenti időpont után közalkalmazotti jogviszonyba került, és munkaviszonyát csak ez után szakította meg.

Kérdés: 1993. július 1-je óta közalkalmazott dolgozónk 2005. március 13-án betöltötte 60. évét, nyugellátásban részesül, de dolgozik tovább. 1993. július 1-je előtt a Megyei Vízmű Vállalat dolgozója volt. A vízművet ezen időponttól az önkormányzat üzemelteti tovább, így munkahelye nem, csak a munkaadó változott. Jubileumi jutalom számításához figyelembe vehető-e az 1993. július 1-je előtti 25 év, valamint, ha 2006-tól nem kíván tovább dolgozni, milyen juttatás jár neki?

Kérdés: Az Szja-tv. 1. sz. melléklete az adómentes bevételekről szól. Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó 4.10 alpontban a következő előírás olvasható: Adómentes "az egészségügyi és szociális intézményben a betegek, a gondozottak részére kifizetett munkaterápiás jutalom". Kérem értelmezzék a "munkaterápiás jutalom" fogalmát, és vessék össze a személyi gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól szóló 1/2000. SzCsM rendelet 56. §-ában említett "munkajutalom-kifizetéssel"! Értelmezésük alapján arra kérünk választ, hogy: A munkajutalom – mint munkavégzési célú foglalkoztatásért járó kifizetés – ugyanúgy adómentes-e, mint a munkaterápiás jutalom? Másképpen feltéve a kérdést, mi a magyarázata annak, hogy a munkajutalom nem számít adómentes bevételnek, ugyanakkor a munkaterápiás jutalom igen, hiszen mindkettő a bentlakásos szociális intézmény szervezésében történik és mindkét esetben a gondozottak érdekeit szolgálják? A fentiek alapján vélelmezhető-e, hogy az Szja-tv. és az 1/2000. SzCsM rendelet nincs egymással összhangban?

Kérdés: Jár-e jubileumi jutalom annak a közalkalmazottnak, aki 2004. évben 25 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, de 1990-ben az Mt. alapján 25 éves jubileumi jutalmat kapott, vagy csak 2009-ben lesz jogosult a 30 éves jubileumi jutalomra?

Kérdés: Önálló költségvetési intézmény vagyunk. Van-e lehetőségünk arra, hogy a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vegyük a nem közalkalmazotti munkaviszonyban eltöltött időt is, illetve a nem áthelyezéssel történt munkahelyváltozásokat?

Kérdés: Egy közalkalmazott öregségi nyugdíjba megy közalkalmazotti jogviszonyának változatlan fenntartása mellett. A munkáltatónak milyen fizetési kötelezettségei vannak a dolgozóval szemben most, illetve milyen fizetési kötelezettsége lesz majd, ha ez a dolgozó a közalkalmazotti jogviszonyát meg kívánja szüntetni (végkielégítés, felmentési idő stb.)?