7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Előzetes értesítés az ellenőrzésről
Kérdés: Értesítést kaptunk az adóhatóságtól, hogy a "IV. negyedévben adóellenőrzést tervez" társaságunknál. Az értesítés nem tartalmazza, hogy az adóhatóság milyen időszakot kíván vizsgálni. Az értesítést átvettük, megnyitottuk az ügyfélkapun az elektronikus dokumentumot, mostantól egyáltalán nem adhatunk be önellenőrzést?
2. cikk / 7 Rendkívüli felmondás szabályszerűen aláírt és szkennelt változatának e-mailen történő közlése
Kérdés: Jogszerűnek tekinthető-e, ha a rendkívüli felmondást a munkáltató írásba foglalta, a munkáltatói jogkör gyakorlója szabályszerűen aláírta, és utána a céges e-mail-címen közölték (vele párhuzamosan tértivevényes postai küldeményként lakcímre megküldve is) a dokumentumot? A munkáltatói jogkört gyakorló felhívta a munkavállalót, hogy nézze meg az e-mail-fiókját, és igazolja vissza, hogy megkapta a dokumentumot. A munkavállaló ezt meg is tette, utóbb mégis bírósághoz fordult.
3. cikk / 7 Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék behajthatatlansága, elévülése és törlése
Kérdés: Milyen eljárásrendet kell követnie az adóirodának abban az esetben, ha a 2009. adóévig felmerülő adóhátralék, továbbá a tartozást terhelő késedelmi pótlék összegének az elévülés jogcímén történő törlését szeretnénk elrendelni gépjárműadó, helyi iparűzési adó tekintetében? Elévülés jogcímen mikor lehet törlést elrendelni adójogi szempontból? Az ONKADÓ az elévült tételeket le tudja válogatni. Egy darab végzésben el lehet-e rendelni az elévült tételek törlését, vagy minden adózóra tételesen kell végzést hozni? Az Áht. 97. §-ára és a behajthatatlan követelést szabályozó Áhsz. szabályaira figyelemmel kell-e lenni elévült adótartozás törlésekor? Ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan, akkor a behajthatatlanság tényét és mértékét (adózónként) bizonyítani kell? Külön kell-e kezelni a 100 000 forint alatti tételeket?
4. cikk / 7 Közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértéke
Kérdés: Az Info tv. változott 2015. október 1-jétől, és a közérdekű adatokkal kapcsolatos költségtérítésről a következőt írja: "29. § (5) A költségtérítés mértékének meghatározása során az alábbi költségelemek vehetők figyelembe:
d) az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó költsége,
e) az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó az igénylő részére történő kézbesítésének költsége, valamint
f) ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költsége.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott költségelemek megállapítható mértékét jogszabály határozza meg."
A jogalkotó itt melyik (milyen számú) jogszabályra gondol? Létezik-e egyáltalán olyan jogszabály, ami meghatározná, hogy pl. mennyi lehet egy CD vagy egy oldal papírköltsége? A hivatkozott Info tv.-be már július folyamán bekerültek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó új szabályok, és a törvény 72. §-a (1) bekezdésének b) pontjába az ezzel kapcsolatos költségek meghatározása érdekében történő jogszabály alkotására való felhatalmazás is. A szabályok 2015. október 1-jével ismét módosultak. A kormány a számára szóló felhatalmazás alapján rendeletben kell, hogy meghatározza a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért fizetendő költségtérítés megállapítható mértékét és a törvény 29. §-ának (4) bekezdése szerinti összeghatárt.
d) az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó költsége,
e) az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó az igénylő részére történő kézbesítésének költsége, valamint
f) ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költsége.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott költségelemek megállapítható mértékét jogszabály határozza meg."
A jogalkotó itt melyik (milyen számú) jogszabályra gondol? Létezik-e egyáltalán olyan jogszabály, ami meghatározná, hogy pl. mennyi lehet egy CD vagy egy oldal papírköltsége? A hivatkozott Info tv.-be már július folyamán bekerültek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó új szabályok, és a törvény 72. §-a (1) bekezdésének b) pontjába az ezzel kapcsolatos költségek meghatározása érdekében történő jogszabály alkotására való felhatalmazás is. A szabályok 2015. október 1-jével ismét módosultak. A kormány a számára szóló felhatalmazás alapján rendeletben kell, hogy meghatározza a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért fizetendő költségtérítés megállapítható mértékét és a törvény 29. §-ának (4) bekezdése szerinti összeghatárt.
5. cikk / 7 Kiadványértékesítés postai szolgáltatással
Kérdés: Költségvetési intézményünk kiadványokat értékesít, amiket postán el is küld a megrendelőnek. A posta a számlát 27%-os áfával állítja ki. Mi a könyvet 5%-os áfával számlázzuk. Ilyen esetben mi a helyes számlázás a postaköltséggel kapcsolatban? Felveszi a tevékenység áfáját (ha a postaszámla nettójával számolok, akkor kevesebb lesz a bruttóm, vagy a postaszámla bruttójából számolom vissza a nettót, ami így több lesz, mint a postaszámlán), vagy 27%-os áfával kell kiszámlázni? Könyvelés szempontjából mi a helyes rovata a bevételi számlán szereplő postaköltségnek? B401, mint a kiadványértékesítésnek, vagy B403, közvetített szolgáltatás?
6. cikk / 7 Levelezési cím bejelentése
Kérdés: Társaságunk levelezési címe megváltozott. A változást a cégbíróságnak vagy az adóhatóságnak kell-e bejelenteni? Semmilyen nyomtatványon nem találtunk erre vonatkozó utalást.
7. cikk / 7 Közalkalmazotti jogviszony átalakulása
Kérdés: Költségvetési intézményünket a képviselő-testület 2003. december 31-i dátummal – a Polgármesteri Hivatal jogutódlásával – megszüntette. 2003. december 12-i dátummal és december 16-i kézbesítéssel kaptunk egy levelet, hogy 2004. január 1. napjától határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatnak bennünket. Jogszerű-e ez a foglalkoztatás, ha mi a Polgármesteri Hivatalba kerülünk, de nem leszünk köztisztviselők? Lehetséges-e, hogy az önkormányzat pénzügyi irodájában lesznek közalkalmazottak és köztisztviselők?