Köztisztviselő jubileumi jutalomra való jogosultsága

Kérdés: Két község körjegyzőségénél dolgozom köztisztviselőként. 1972. június 15-én kezdtem dolgozni egy vendéglátó-vállalatnál. 1974. február 26-án szűnt meg a munkaviszonyom közös megegyezéssel. Utána egy gyógyszerárugyár egyik vidéki egységében dolgoztam 1985. november 24-ig. Innen áthelyezéssel kerültem 1985. november 25-én a jelenlegi munkahelyemre, amelynek a neve többször változott. A 40 év betöltése után felmentésemet kérném a munkáltatómtól, és nyugdíjba mennék. Szeretném megtudni, hogy jár-e részemre a 40 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […]  A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX.törvény (Kttv.) 150. §-a rögzíti – a köztisztviselőkre is alkalmazandóan (Kttv.226. §) – a jubileumi jutalomra való jogosultság jelenleg hatályos szabályait.E szerint a kormánytisztviselő 25, 30, 35,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.

Kiküldetés körjegyzőségbe tartozó, székhelytelepüléstől eltérő településre

Kérdés: Körjegyzőségünk dolgozói a székhelytelepülésről a társult településekre történő kijutást a saját személygépkocsijukkal oldják meg, illetve egyik településre egyes időpontokban igénybe tudják venni a buszközlekedést is. A dolgozóknak heti rendszerességgel kell ügyfélfogadást és egyéb ügyintézést végezni. Eddig kiküldetésként került elszámolásra a közlekedési költség térítése. A 2012. március 1-jén hatályba lépő 2011. évi CXCIX. törvény 54. §-ának (2) bekezdése alapján úgy értelmezzük, hogy sem a körjegyző, sem a dolgozók részére kiküldetés nem számolható el. 2012. március 1-jétől milyen jogcímen tudjuk megtéríteni a felmerült költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...a kiküldetés szabályaikerüljenek alkalmazásra. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.törvény (Szja-tv.) pedig nem változott. Természetesen nincs szó arról, hogy a körjegyzőségdolgozóinak, akik hivatali érdekből, hivatali feladataik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Prémiumévekre való jogosultság

Kérdés: 1974. augusztus 1-jétől 2001. január 31-ig dolgoztam egy kohászati üzemnél mint az Mt. alá tartozó munkavállaló, és 2001. február 1-jétől egy körjegyzőségnél mint köztisztviselő. A nők 40 éves szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulására 2014. augusztus 1-jén leszek jogosult. Ha 2013-ban az új önkormányzati törvény következtében esetlegesen megszűnik a munkahelyem, a fenti jogviszonyok alapján jogosult lennék-e a prémiumévek programra?
Részlet a válaszából: […] ...akérdésben szereplő esetben. A jelenlegi módosítások már csak a programban résztvevők helyzetét rendezik az aktuális jogszabályi változásoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 20.

Eljárás körjegyzőség megszűnése esetén

Kérdés: 1. Egy körjegyzőség mint költségvetési szerv megszűnése/megszüntetése jogutódlással történő vagy jogutód nélküli megszűnésnek minősül-e, esetleg az határozza ezt meg, hogy a gesztor csatlakozik-e valahova, vagy önálló marad? Van-e erre előírás? A megszűnés következményeit a körjegyzőségnek mint költségvetési szervnek és mint jogi személynek is viselnie kell? A körjegyzőséget (A) alkotó három önkormányzat közül kettő döntött a körjegyzőségből való kiválásról január 1-jétől, és csatlakozási szándékukról egy másik (B) körjegyzőséghez. A harmadik önkormányzat (mely a gesztor volt) – mivel önállóan nem tud fenntartani hivatalt – szintén január 1-jétől csatlakozik egy harmadik (C) körjegyzőséghez. A döntéseket határidőben meghozták.
2. Az 1. pontban írt (A) körjegyzőség december 31-vel történő megszűnése miatt az ott dolgozó köztisztviselők közül 2 fő áthelyezéssel átkerülne (B) körjegyzőséghez, 2 fő (C) körjegyzőséghez, 2 fő közszolgálati jogviszonya megszűnik. Amennyiben a körjegyzőség megszűnése a Ktv. 15. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnésnek tekintendő, akkor nem felmentéssel kell megszüntetni a közszolgálati jogviszonyt, hanem az említett g) pont alapján. Ezért nem beszélhetünk felmentési időről sem, azonban a tovább nem foglalkoztatott köztisztviselők részére a Ktv. 15. § (5) bekezdés alapján járó összeget és a Ktv. 19. § (1)-(5) bekezdés szerint járó végkielégítést kell kifizetni december 31-én. December 31-én megszűnik a közszolgálati jogviszonyuk, a költségvetési szerv megszűnését követően nem merülhet fel "felmentési idő" sem. Ebben az esetben – mivel a munkáltató körjegyzőség megszűnik – január 1-jétől már nem terhelheti semmilyen kötelezettség sem az önkormányzatokat, sem (B) és (C) körjegyzőséget. Helyes-e ez az eljárás és következtetés?
3. A körjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnése szintén a Ktv. 15. § (1) bek. g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnéssel történhet-e?
Részlet a válaszából: […] ...fenti eset, tehát amikor a körjegyzőség megszűnik, illetvea körjegyzőségbe tartozó önkormányzatok megváltoznak, átszervezésnek minősül. AKtv. 17. § (11)-(12) bekezdés kifejezetten is rendelkezik erről az esetről akörjegyző jogviszonyának sorsát érintően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

Körjegyzőség

Kérdés: Két község körjegyzőségének költségvetésében tervezésre került az Ámr. 85. § (2) bekezdés ac) pontja szerinti jutalom. A körjegyzőség költségvetését a két fenntartó önkormányzat együttes ülésen elfogadta határozattal. A körjegyzőség költségvetése beépült az "A" község költségvetési rendeletébe. "A" község képviselő-testülete a 2010. évi költségvetési rendeletet elfogadta. A körjegyzőség önállóan működő és gazdálkodó szerv, melynek előirányzatának rendelkezési joga a körjegyzőé. A körjegyző a polgármester kérésének eleget téve előterjesztést készített a képviselő-testületnek, melyben kéri a jutalom kifizetésének engedélyezését. A testület elutasította az előterjesztést, azzal az indokkal, hogy ezt a személyi juttatást fejlesztésre kívánják felhasználni. Kérdésem az lenne, hogy személyi juttatás (körjegyzőségé) átcsoportosítható, felhasználható-e "A" község önkormányzatának felújítási kiadásaira?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az általa alapított,irányított költségvetési szerve az önkormányzat éves költségvetési rendeletébenfoglaltak szerint megváltoztathatja egyes előirányzatait.Az önkormányzati költségvetési szerveknél a személyijuttatások év közbeni változtatására Áht....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Könyvviteli szolgáltatást nyújtók regisztrációja

Kérdés: 2004-ben szereztem közgazdászdiplomát a Nyugat-magyarországi Egyetem vállalkozási szakán Sopronban, 5 éves egyetemi képzés után. 2004 óta dolgozom egy körjegyzőség gazdálkodási előadójaként, én végzem a könyvvezetési-beszámolókészítési feladatokat. 2009-ben megpróbáltam mérlegképes könyvelőnek regisztrálni, de elutasító választ kaptam, arra való hivatkozással, hogy nem tanultam számvitelszervezés tantárgyat. Mindenhol azt olvasom, hogy a felsőfokú pénzügyi végzettség 2012. december 31-ig önmagában elegendő a mérlegképes regisztrációhoz. Akkor hogy is van ez? Az 5 éves egyetemi képzés és 5 év gyakorlat nem elegendő a regisztrációhoz? Illetve van ilyenkor lehetőség különbözeti vizsgára, ugyanis számvitelelemzés-pénzügy szigorlatom és minden egyéb tantárgyból a vizsgáim megvannak? Lehet szervezésből külön vizsgázni?
Részlet a válaszából: […] ...93/2002. Korm. rendelet módosításának következtébenváltozás történt a mérlegképes könyvelői szakképesítés megszerzésénekfeltételeiben.A mérlegképes szakképesítéssel egyenértékű képesítésekelismerése megszűnik. A korábbi jogszabályi előírások alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Munkába járás új szabályai

Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet újraszabályozta a munkába járás költségtérítését. A szabályozás nem kezel a gyakorlatban tipikus helyzeteket. 1. A rendelet 4. § a)-c) pontjaiba nem tartozó esetekre van-e lehetőség helyi szabályozásra? Például mit lehet tenni akkor, ha a dolgozó nem mozgássérült, de egészségi állapotánál fogva nem bírja a tömegközlekedési eszközt igénybe venni? 2. Hogyan lehet kezelni azokat, akiknek gyakran vagy eseti jelleggel a munkavégzésükhöz saját gépkocsit kell használniuk (pl. körjegyzőséghez tartozó településeken ügyfélfogadás tartása érdekében)?
Részlet a válaszából: […] ...munkába járásnak, akár agyaloglás vagy a kerékpárral történő közlekedés is.A személyijövedelemadó-előírások ebben a tekintetben nemváltoztak, tehát változatlanul az Szja-tv. 25. § (2) bekezdésében foglaltakszerinti feltételekkel adható a munkába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Szakfeladatrend

Kérdés: Szakfeladatrend-tervezéssel kapcsolatban a következő a kérdésem. Körjegyzőség esetében eddig egy szakfeladatra terveztük az összes dolgozót, jegyzőt, szociális-pénzügyi ügyintézőt, takarítót. 2010-től az új szakfeladat száma 841126. Továbbra is tervezhetjük ezen a szakfeladaton az összes dolgozót (kistelepülés – nincsenek osztályok, csoportok), vagy szét kell bontani 692000, 811000, 841901 szakfeladatokra? Könyvtár esetén, ahol eddig egy szakfeladat volt, most kb. 4 szakfeladatot kell alkalmaznunk 1 fő közalkalmazottal. A rezsiköltségtől kezdve mindent négyfelé kell arányosítani?
Részlet a válaszából: […] ...korábbi gyakorlattól eltérően, ahol a létszámadatok egész főben kerültekmeghatározásra, nem volt szükséges a szétbontás. Változás történt az előző, egyszerű módszerhez képest, melyszerint fő elv, hogy a létszámadatok a valós szakfeladatok alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Gazdasági vezető polgármesteri hivatalnál, körjegyzőségnél

Kérdés: A jövőben szigorodnak a gazdasági vezetőre vonatkozó előírások. A polgármesteri hivatalnál vagy a körjegyzőségi hivatalnál szükséges-e gazdasági vezetőt alkalmazni, mivel az Ámr. a pénzkezelési jogkörök gyakorlásánál az intézményre vonatkozóan használja a gazdasági vezető fogalmát, azonban az önkormányzatok esetében pénzügyi-gazdasági ügyintézőt említ? Ugyanakkor a polgármesteri hivatalok vagy körjegyzőségek is beletartoznak az önállóan gazdálkodó (2009-től önállóan működő és gazdálkodó) költségvetési szerv fogalmába, melyekre vonatkozóan viszont előírás az, hogy ha van gazdasági szervezete, akkor kell, hogy legyen gazdasági vezetője is.
Részlet a válaszából: […] ...szerveknél, így a polgármesteri hivataloknál,körjegyzőségeknél szükséges gazdasági vezető alkalmazása.A 2010. évtől a szabályozás változik. A körjegyzőségnél,polgármesteri hivatalnál a gazdasági szervezetre vonatkozó, 2010-tőlérvényesülő előírásokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Gazdasági szervezet, gazdasági vezető körjegyzőségnél

Kérdés: A községi önkormányzatunk egy másik községi önkormányzattal körjegyzőséget alapított. A gesztor (irányító szerv) a mi önkormányzatunk. A körjegyzőség – a leendő változásokat tekintve (2008. évi CV. tv.) – önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A szerv vezetője a körjegyző. Gazdasági vezetője a körjegyzőségnek nincs. A költségvetést, beszámolót én készítem el. Az iskolai végzettségem Pénzügyi és Számviteli Főiskola, adótanácsadó, és közigazgatási szakvizsgát tettem le, jelenlegi besorolásom: I/16. Kérdéseim a következők: Aláírhatom-e a költségvetést és a beszámolót a gazdasági vezető megjelölésnél, vagy azt inkább hagyjuk üresen? Tekintettel a várható változásokra, kötelező lesz-e, vagy csak lehetőség gazdasági vezetőt kinevezni a körjegyzőségnél, ha igen, mikortól, mi az előírás a végzettségre, és a kinevezés kinek lesz a hatásköre, és kié lesz a munkáltatói jog? A köztisztviselői illetményben mit jelent a gazdasági vezetői kinevezés (pótlék, illetménykiegészítés stb.)?
Részlet a válaszából: […] A 2008. évi CV. törvény (státusztörvény) alapján akörjegyzőség (önkormányzati hivatal) egy közhatalmi, gazdálkodásijogosítványait (a feladatellátáshoz gyakorolt funkcióit) tekintve önállóanműködő és gazdálkodó, helyi önkormányzati költségvetési szerv, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.
1
2