Önkormányzati termőföld értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában álló külterületi 10 hektár nagyságú termőföldjét (legelőjét) kívánja értékesíteni. A legelő beépítésre nem szánt területen fekszik. Az ingatlanon fel-építmények is találhatóak: a legelő kerítéssel (10 éve) körbe van kerítve, illetve egy 300 m2 nagyságú épület (juhakol és egyben tejház) is található rajta. Az épület építési engedély alapján épült, de használatbavételi engedéllyel nem rendelkezik, mert még nincs 100%-ig kész (az épület áll, néhány belső munka elvégzése hiányzik), ezáltal a hatóságtól használatbavételi engedélyt nem kapna. Önkormányzatunk jelenleg az épületet befejezni nem kívánja, ilyen "jogi" állapotban szeretné értékesíteni azt. Az épület "ténylegesen" sincs használatba véve. Az ingatlan-nyilvántartásban az "épület" azért nem szerepel, mert annak feltétele a használatbavételi engedély megléte. (Az épületfeltüntetés a vázrajz és használatbavételi engedély alapján történik.) Az értékbecslő viszont értékelte az "épületet" és a kerítést mint felépítményeket, mert helyszíni szemléje során megállapította, hogy a természetben azok a legelőn találhatóak. (A felépítmények becsült értéke egyébként többszöröse a legelő értékének.) A felépítmények értékével viszont nem lehet a legelő mint földterület értékét növelni, mert a Földtörvény 24. §-a (3) bekezdésének ha) pontját és a 8/A. § (3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni. Az áfára vonatkozó kérdésem lényegében a 8/A. § (3) bekezdésében foglaltakon alapult, mely szerint a szerződésben az ellenértéken belül fel kell tüntetni a föld, illetve az azon található felépítmények stb. ellenértékét is. Az épületnek önálló helyrajzi száma nincs, az ingatlanon belül "kivett" alrészletként sem szerepel a használatbavételi engedély hiányában. A kerítés építéséhez engedélyre nem volt szükség. Az elkészült értékbecslés külön tartalmazza a legelő, a kerítés, illetve az épület értékét. Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettség az ingatlan értékesítése esetén? Hogyan kell számlázni a legelő értékét, az épület, illetve a kerítés értékét? Önkormányzatunk az ingatlanok értékesítését nem tette adókötelessé. Az épület új ingatlannak minősül, ezért áfásan kell értékesítenünk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének ja) pontja alapján? Ebben az esetben a legelőre mint hozzá tartozó földrészletre is kiterjed az áfafizetési kötelezettség, vagy csak a 300 m2 altalajára? A kerítés áfamentesen értékesíthető?
Részlet a válaszából: […] ...használatbavétele megtörtént, de mint önálló rendeltetési egység rendeltetését vagy a rendeltetési egységeinek számát megváltoztatták, és az ezt igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Klíma számviteli elszámolása

Kérdés: Intézményünk arról döntött, hogy a nyári melegre való tekintettel, a munkafeltételek javítása érdekében gondoskodik a munkaterületek hűtéséről, klimatizálásáról (fűtésre nem használható). Miként történik majd a beruházás számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...a lebonyolítást, a hitel-igénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Víziközmű-szolgáltatás

Kérdés: Az önkormányzat a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 78. §-ának (1) bekezdése alapján elkészítette a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendeletnek megfelelően a vagyonértékelést. A vagyonértékelési eljárás során az Áhsz. 16/A. §-t alkalmazva kell eljárni a Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalása alapján. A bekerülési érték újbóli megállapításakor az eszközök bruttó értékét, valamint az elszámolt értékcsökkenést a könyvekből ki kell vezetni, ezt követően pedig a vagyonértékelés eredményének dokumentumaként készített szakvélemény mellékletét képező víziközművagyon-leltár alapján, az abban szereplő értéken kell az eszközöket a könyvekbe felvenni. Az önkormányzat víziközművagyon-értékelése 2014. 01. 01. fordulónappal készült el, a szakvélemény érvényessége 6 hónap. Ezen szakvélemény alapján a számviteli nyilvántartásokon keresztül lehet-e vezetni a bekerülési érték újbóli megállapítása miatti változást, illetve mi a helyes eljárás a vagyonváltozás rendezésére?
Részlet a válaszából: […] ...újbóli megállapítását követően az eszköz korábbi bruttó értékét és a megállapított új bekerülési értékét a nemzeti vagyon változásaival szemben kell elszámolni, és az eszköz korábban elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenését a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói számla

Kérdés: Hogyan kell lekönyvelni a lakásépítés és
-vásárlás munkáltatói számlán lévő pénzösszeg egy részének előirányzat-felhasználási keretszámlára történő átvezetését működési feladatok ellátása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...szerv a lakásépítési számláról átvezetést végez az előirányzat-felhasználási keretszámlára, akkor a könyvelése valóban tőkeváltozással szemben történik, melynek a könyvelése a következő:lakásépítési számláról visszautalásaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Uniós pályázat számvitele

Kérdés: Önkormányzatunk uniós pályázaton nyert projekt keretében külső kivitelezővel beruházást valósít meg. Az elszámolható költségeknek, illetve annak alapján igénybe vehető támogatásnak részét képezi a projekt megvalósításában közreműködő önkormányzati dolgozók bérének és járulékának ráfordítással arányos része. Helyesen járunk-e el akkor, ha a projektmenedzsment elszámolható bérköltségét kiadásként az 5 számlaosztályban jelenítjük meg, és belső bizonylat alapján az 1 számlaosztály állományi számláin beruházásként mutatjuk ki? Az elszámolt menedzsmentköltségre jutó támogatás összegével pedig – a közgyűlés döntése alapján – megemeljük a bérelőirányzatot.
Részlet a válaszából: […] ...a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, abiztosítást is). Beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésénekmegváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlennövelését eredményező tevékenység is, ezekhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Devizaszámla

Kérdés: Önállóan gazdálkodó intézményünk egy pályázaton több ezer eurót nyert, melyre euróalapú devizaszámlát kellett nyitnunk. A gazdasági események könyvelése forintban történik, hogyan és milyen főkönyvi számlákra? Árfolyamveszteség vagy árfolyamnyereség esetén hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...előtt az egységnyi nyilvántartásiárfolyamon lévő devizára jutó árfolyam-különbözetet meg kell határozni. Nyilvántartási árfolyam változása – árfolyamcsökkenés esetén különbözet elszámolása T 329 – K 328 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 1.

Felújítás vagy karbantartás?

Kérdés: Intézményünk kollégiumában a beépített szekrény, valamint a parketta cseréje laminált padlóra, felújításnak vagy karbantartásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...kerültek a beépített szekrények, és ennekkövetkeztében az eredeti műszaki állapot visszaállt, és a teljes cserekövetkeztében minőségi változás következett be. A beépített szekrényekhasználhatósága jelentősen javult, ezért ezt a teljes körű cserét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Lakásépítési és -vásárlási számláról a bevételek átvezetése

Kérdés: A bankszámláról (355) átutaltunk a felhasználási keretszámlára (331) x forintot. Miképpen kell könyvelni, vagyis a könyvelési tételeket szeretném megkérdezni.
Részlet a válaszából: […] ...szerint T 1999 - K 992 999 9951 A bevételi számlaattól függően változhat, hogy kölcsöntörlesztést vagy kamatbevételt vezetnek átaz előirányzat-felhasználási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Vásárlási utalvány formájában utólag kapott árengedmény

Kérdés: Intézményünk megállapodást kötött egy céggel, hogy a vásárlások forgalomnövekedései után időszakonként, utólag az árengedményt vásárlási utalvány formájában kapjuk meg. Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani a kapott és levásárolt utalványt?
Részlet a válaszából: […] ...összege,– az átvett utalványok darabszáma,– az utalványon feltüntetett érték,– az átvett utalványok összértéke,– a beváltott utalványok kelte, – a beváltott utalványok darabszáma,– a beváltott utalványon lévő érték,– a beváltott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Behajthatatlan követelések kivezetése

Kérdés: Intézményünk továbbszámlázott szolgáltatást nyújtott egyik vevőjének. A vevő 2007. október óta nem egyenlítette ki követelésünket (2 db számla). A követelés összege 8000 Ft. 2007. év végén az egyenlegközlőt átvette, a követelésünket elismerte. A fizetési felszólításokat 2008 júniusáig átvette, azt követően a fizetési felszólító levelek "ismeretlen helyre költözött" jelzéssel érkeztek vissza. A vevő alapítvány, egyesület. Az egyenlegközlőket és a fizetési felszólításokat tértivevényes levélként adtuk fel. Mit tudunk tenni a követelés behajtása érdekében? Hogyan tudjuk szabályosan kivezetni a követelést a nyilvántartásunkból?
Részlet a válaszából: […] ...értékének kivezetéséthitelezési veszteségként (az 59. számlacsoport megfelelő számláján történőátvezetéssel) kell elszámolni tőkeváltozásként".T 596 – K 28 ésT 412 – K 596A kérdésben szereplő érték a törvényi előírás szerint kisösszegnek minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.
1
2
3
4