68 cikk rendezése:
1. cikk / 68 Saját jogú nyugdíjban részesülő közalkalmazott
Kérdés: A saját jogú nyugdíjban részesülők szociális intézményben közalkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatásának akadálya a tavalyi jogszabály-módosítással megszűnt. A saját jogú nyugdíjban részesülőnek közalkalmazotti jogviszonyban történő besorolására, az összevont szociális ágazati pótlékának összegére vonatkozóan van-e a nem nyugdíjasokhoz képest eltérő szabály?
2. cikk / 68 Pedagógusok új életpályája
Kérdés: A Púétv. 157. §-ának (11) bekezdése szerint a (10) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintetteknek. Ez a rendelkezés vonatkozik-e arra a foglalkoztatottra is, aki nem fogadta el a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban történő foglalkoztatást, és erről 2023. szeptember 29-ig írásban nyilatkozott? A 2023. július 1. és 2023. november 1. napja közötti illetmény-különbözetet részére is ki kell fizetni?
3. cikk / 68 Egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjazása
Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott dolgozónk 2023. május 2-ától a "nők 40" nyugdíjra jogosult. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) bekezdése szerint ilyen esetben kérésére felmondással meg kell szüntetni a jogviszonyát. A felmondás 2023. május 04-től megtörtént, 90 nap. Ezáltal 2023. június 16-ig dolgozott, és 2023. június 17-től a munkavégzés alól mentesítve van, 2023. augusztus 1-jéig. Kérheti-e visszamenőleg május 2-től a nyugdíj megállapítását, vagy csak a munkaviszony megszűnése után 2023. augusztus 02-től? Kell-e végkielégítést fizetni a dolgozónak?
4. cikk / 68 Nyugdíjas közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése
Kérdés: Jelenleg önkormányzati intézményben határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezéssel foglalkoztatott óvodapedagógus 2023 januárjában több mint 40 év jogosultsági idővel rendelkezve kérte a visszamenőleges nyugdíj megállapítását a 268/2022. és a 269/2022. Korm. rendeletek által lehetővé tett nyugdíj-szüneteltetési felmentés mentesülése miatt. A Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Osztálya határozatával 2022. szeptember 1-jétől részére öregségi nyugdíjat állapított meg. A közalkalmazott 2023. november 5-én tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz a 65. életévét. Jelen pillanatban az óvodában határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezéssel rendelkezik, melyet a fentiekben ismertetett jogszabályi lehetőségek miatt – véleményünk szerint – nem kell határozott idejű jogviszonyra módosítani, se megszüntetni, és új jogviszonyt létesíteni. A közalkalmazott felvetette, hogy amennyiben 2023. augusztus 31-ével a nyugdíjfolyósítás szüneteltetésének a mentesülése megszűnik, akkor igénybe venné a neki járó 8 hónap felmentési időt és az arra járó juttatást. Véleményünk szerint sem a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése szerinti, sem a 30. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felmentési idő (nyugdíjkorhatár betöltésének napján kezdődik) már nem jár neki, tekintettel a visszamenőleges nyugdíj-megállapításra. Az óvodavezető a 65. év betöltését követően a közalkalmazottat már nem szeretné foglalkoztatni. Helyesen értelmezzük a jogszabályt, illetve hogyan járunk el helyesen az ő esetében?
5. cikk / 68 Végkielégítés nyugdíjazás esetén
Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony esetében jár-e végkielégítés, ha a munkavállaló nyugdíjba vonul?
6. cikk / 68 Felmentési idő alatt elhunyt köztisztviselő végkielégítése
Kérdés: Önkormányzati hivatal köztisztviselőjének jogviszonyát felmentéssel szerettük volna megszüntetni a következőképpen:
2022. 07. 21-én lejárt a táppénzjogosultsága, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat alapján a munkavégzésre egészségi okból nem volt alkalmas. Felmentéssel megszüntettük a jogviszonyát kéthavi felmentési idővel, amelyből 2022. 07. 22. – 2022. 08. 21-ig szabadság, 2022. 08. 22. – 2022. 09. 21-ig felmentés a munkavégzési kötelezettség alól. Tehát a jogviszonya 2022. 09. 21-én szűnt volna meg, és 37 évi jogviszony után még 8 havi végkielégítés és szabadságmegváltás is járna. Sajnos 2022. 08. 29-én meghalt. Ha a megszűnés jogcímét elhalálozásra módosítom, akkor 2022. 08. 22. – 2022. 09. 29-ig felmentési időre járó bért számfejthetünk-e, és végkielégítés ez esetben megilleti-e az örökösöket? A még ki nem vett szabadságok kifizetése, szabadságmegváltás jogcímen szerintem mindenképpen jár.
2022. 07. 21-én lejárt a táppénzjogosultsága, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat alapján a munkavégzésre egészségi okból nem volt alkalmas. Felmentéssel megszüntettük a jogviszonyát kéthavi felmentési idővel, amelyből 2022. 07. 22. – 2022. 08. 21-ig szabadság, 2022. 08. 22. – 2022. 09. 21-ig felmentés a munkavégzési kötelezettség alól. Tehát a jogviszonya 2022. 09. 21-én szűnt volna meg, és 37 évi jogviszony után még 8 havi végkielégítés és szabadságmegváltás is járna. Sajnos 2022. 08. 29-én meghalt. Ha a megszűnés jogcímét elhalálozásra módosítom, akkor 2022. 08. 22. – 2022. 09. 29-ig felmentési időre járó bért számfejthetünk-e, és végkielégítés ez esetben megilleti-e az örökösöket? A még ki nem vett szabadságok kifizetése, szabadságmegváltás jogcímen szerintem mindenképpen jár.
7. cikk / 68 Egészségügyi dolgozók végkielégítése
Kérdés: Több önkormányzati egészségügyi szolgálat a következő évben állami fenntartás alá fog kerülni, ezért kikerül az önkormányzat költségvetéséből is. (Egyelőre még ugyan nincs erre vonatkozó kormányrendelet.) Egészségügyi szolgálati jog-viszonyban alkalmazott "egészségügyben dolgozó" munkavállalók esetében a végkielégítés szempontjából figyelembe vehetőek a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban ledolgozott évek, melyek nem az egészségügyben kerültek ledolgozásra?
8. cikk / 68 Egészségügyi jogviszonyban dolgozó nyugdíjazása
Kérdés: Egészségügyi jogviszonyban dolgozó munkavállalónk nyugdíjba vonulását tervezi. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) és (7) bekezdése szerint a közalkalmazottnak kell kérni a felmentését, és a munkáltató hozzájárulásával szűnik meg a munkaviszonya. Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése hivatkozik a felmondási időre, ami harminc nap. A felmondási idő feléről a dolgozót a munkavégzés alól fel kell menteni. A dolgozó a szakszervezet jogászához fordult, aki a következők szerint értelmezi a jogszabályt: "Az Eszjtv. 12. § (6) és (7) bekezdése – amely a jogviszony megszüntetéséről szól – szinte szó szerint vette át a Kjt. 30. §-ának (4) és (5) bekezdését. E joghely szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. Ez azt jelenti, hogy ha valaki »nők 40« nyugdíjba szeretne elmenni, és legkésőbb a jogviszonya megszűnésekor a »nők 40« nyugdíjhoz szükséges jogosultsági feltételek beállnak, kérelmére a jogviszonyát a munkáltatónak kell felmondással megszüntetnie. A törvény 1. §-ának (9) bekezdése szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni abban az esetben, ha a szolgálati jogviszonyról szóló törvény eltérően nem rendelkezik. Mivel az Eszjtv.-ben a felmondási idő mértékére nincs eltérő rendelkezés, ezért e tekintetben az Mt. 69. §-át kell alkalmazni. E szerint a felmondási idő hossza 40 év jogviszony után 90 nap. Összegezve: értelemszerűen a dolgozó jogviszonya a felmondási idő (90 nap) végével szűnik meg." Jelzése szerint a "nők 40" nyugdíjazás esetén a dolgozó kérelmére a dolgozó jogviszonyát munkáltatói felmondással kell megszüntetni. Ebben az esetben a felmondási idő 90 nap, melynek feléről a dolgozót a munkavégzés alól is mentesíteni kell. Az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése előírja a munkáltató általi felmondás indokait, mely között nem szerepel a nyugdíjazás. A másik aggályunk, hogy ha a munkáltató mond fel, a dolgozó nem minősül még nyugdíjasnak, így a munkáltató általi felmondás esetén végkielégítést is kell fizetni a dolgozónak. Véleményünk szerint csak a dolgozó kezdeményezheti a felmentést, a törvényes felmondási idő 30 nap, mely a 69. § (3) bekezdés szerint maximum hat hónappal meghosszabbítható. Kérjük állásfoglalásunk megerősítését!
9. cikk / 68 Végkielégítés közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor I.
Kérdés: Kulturális ágazatban a közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a 2020. évi XXXII. törvény 2. §-ának (6) bekezdése rendelkezik a végkielégítésről. Nem rendelkezik azonban arról, hogy az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belüli közalkalmazotti jogviszony megszűnése miatt emelt összegű végkielégítést kell-e fizetnie a munkáltatónak. Ilyen esetben – mivel a jogszabály nem hivatkozik a Kjt. 37. §-ának (7) bekezdésére – jogszerűen jár el a munkáltató, ha nem fizet 4 havi emelt összegű végkielégítést?
10. cikk / 68 Jubileumi jutalom
Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési szerv (előadó-művészeti szervezet) közalkalmazottja az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
1. Főfoglalkozás
Közalkalmazotti jogviszony, 1995. 09. 01. – 1997. 08. 31. A jogviszony közös megegyezéssel szűnt meg.
2. Mellékfoglalkozás
Közalkalmazotti jogviszony, 1995. 09. 01. – 1996. 06. 30.
3. Megbízási szerződés, 1996. 09. 01. – 1996. 12. 31.
4. Megbízási szerződés, 1997. 01. 01. – 1997. 06. 30.
5. Főfoglalkozás
Közalkalmazotti jogviszony, 1997. 09. 01. – 1997. 12. 31.
6. Főfoglalkozás
Közalkalmazotti jogviszony 1998. január 1-jével jelenleg is fennálló jogviszony határozatlan időre.
A közalkalmazott saját kérésére a munkáltatói jogok gyakorlója fizetés nélküli szabadságot engedélyezett a következő időszakokra:
2016. 09. 01. – 2017. 08. 31.
2017. 09. 01. – 2018. 08. 31.
Nem gyermekek gondozása, illetve közeli hozzátartozó ápolása miatt volt fizetés nélküli szabadságon. A fizetés nélküli szabadság ideje alatt a közalkalmazotti jogviszonya nem szűnt meg intézményünknél. Más költségvetési szervnél nem volt közalkalmazotti jogviszonya.
1. A fizetés nélküli szabadság időtartamát be lehet-e számítani a 25 éves jubileumi jutalomra való jogosultság időtartamába? Az adatok alapján a 25 éves jubileumi jutalmat mikor kell a közalkalmazott részére kifizetni?
2. Az 5. és 6. pont szerinti jogviszony ugyanazon a munkahelyen állt, illetve áll fenn. A végkielégítésre melyik időponttól jogosult?
1. Főfoglalkozás
Közalkalmazotti jogviszony, 1995. 09. 01. – 1997. 08. 31. A jogviszony közös megegyezéssel szűnt meg.
2. Mellékfoglalkozás
Közalkalmazotti jogviszony, 1995. 09. 01. – 1996. 06. 30.
3. Megbízási szerződés, 1996. 09. 01. – 1996. 12. 31.
4. Megbízási szerződés, 1997. 01. 01. – 1997. 06. 30.
5. Főfoglalkozás
Közalkalmazotti jogviszony, 1997. 09. 01. – 1997. 12. 31.
6. Főfoglalkozás
Közalkalmazotti jogviszony 1998. január 1-jével jelenleg is fennálló jogviszony határozatlan időre.
A közalkalmazott saját kérésére a munkáltatói jogok gyakorlója fizetés nélküli szabadságot engedélyezett a következő időszakokra:
2016. 09. 01. – 2017. 08. 31.
2017. 09. 01. – 2018. 08. 31.
Nem gyermekek gondozása, illetve közeli hozzátartozó ápolása miatt volt fizetés nélküli szabadságon. A fizetés nélküli szabadság ideje alatt a közalkalmazotti jogviszonya nem szűnt meg intézményünknél. Más költségvetési szervnél nem volt közalkalmazotti jogviszonya.
1. A fizetés nélküli szabadság időtartamát be lehet-e számítani a 25 éves jubileumi jutalomra való jogosultság időtartamába? Az adatok alapján a 25 éves jubileumi jutalmat mikor kell a közalkalmazott részére kifizetni?
2. Az 5. és 6. pont szerinti jogviszony ugyanazon a munkahelyen állt, illetve áll fenn. A végkielégítésre melyik időponttól jogosult?
