Találati lista:
1. cikk / 4 Kórházak gazdasági irányításának átadásával összefüggő döntések
Kérdés: 1. A kórházak átszervezése során hozott kormányzati döntések alapján 2021. december 1-jétől 2023. június 30-ig önálló gazdálkodó szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv (kórház) gazdasági irányítását a megyei kórház végezte. 2023. július 1-jétől már nem a megyei kórház gazdasági irányítása alá tartozik az intézmény. Véleményem szerint 2023. 06. 30-i dátummal nem szükséges fizikai leltárfelvételt készíteni, mivel az előzőekben leírt esetben nem intézmények kiválása, szétválása történik. Jól gondoljuk, hogy nincs jogszabályi kötelezettség az évközi leltározásra?
2. Jogszabályváltozás miatt 2023. július 1-jétől, illetve 2024. január 1-jétől a védőnői szolgálat átkerül a megyei kórházhoz az önkormányzatoktól. A védőnői szolgálat több önkormányzatnál egy épületben, közös eszközök használatával működött általában háziorvosi ellátással. Az épületekben is több közösen használt rész található (közös váróterem, öltöző, konyha, mosdók), de van olyan épület, amelyben szolgálati lakás is kialakításra került a rendelőkkel együtt. Sok esetben azt látjuk, hogy nem volt olyan jellemző mutató, amely a felmerült közös költségek megosztását teljes bizonyossággal igazolná. Ha elkülönült rendelőkben is folyt a munka, a rendeléseknek helyet adó épületben nem voltak "almérők", amelyek alapján a tényleges energiaköltségek meghatározhatóak lennének. Így a védőnői szolgálat és az egyéb tevékenység során felmerült anyagok, rezsiköltségek, takarítás, veszélyes anyagok elszállítása és minden egyéb más felmerülő kiadások megosztásának valódisága megkérdőjelezhető. A védőnői szolgálatot átvevő kórház szeretné pontos mutatókkal megosztani az előbb felsorolt költségeket. Szerintünk ez a mutató lehetne a helyiségek négyzetmétere, légköbmétere és a rendelési idő. Helyesen gondoljuk a tevékenységekhez rendelt költségek megosztását?
3. Alaptevékenységet és vállalkozási tevékenységet egyaránt végző költségvetési intézmény azon költségeit, amelyek mind a két feladathoz kapcsolódnak, a tevékenységekből elért bevétel arányában bontja szét. Tájékoztatásuk szerint ezt egyeztették a fenntartójukkal, és a bevételarányos költségmegosztás ez alapján került bevezetésre. Helyes a bevételarányos megosztás, vagy azt célszerű felülvizsgálni, és költségekhez rendelni a megosztást?
2. Jogszabályváltozás miatt 2023. július 1-jétől, illetve 2024. január 1-jétől a védőnői szolgálat átkerül a megyei kórházhoz az önkormányzatoktól. A védőnői szolgálat több önkormányzatnál egy épületben, közös eszközök használatával működött általában háziorvosi ellátással. Az épületekben is több közösen használt rész található (közös váróterem, öltöző, konyha, mosdók), de van olyan épület, amelyben szolgálati lakás is kialakításra került a rendelőkkel együtt. Sok esetben azt látjuk, hogy nem volt olyan jellemző mutató, amely a felmerült közös költségek megosztását teljes bizonyossággal igazolná. Ha elkülönült rendelőkben is folyt a munka, a rendeléseknek helyet adó épületben nem voltak "almérők", amelyek alapján a tényleges energiaköltségek meghatározhatóak lennének. Így a védőnői szolgálat és az egyéb tevékenység során felmerült anyagok, rezsiköltségek, takarítás, veszélyes anyagok elszállítása és minden egyéb más felmerülő kiadások megosztásának valódisága megkérdőjelezhető. A védőnői szolgálatot átvevő kórház szeretné pontos mutatókkal megosztani az előbb felsorolt költségeket. Szerintünk ez a mutató lehetne a helyiségek négyzetmétere, légköbmétere és a rendelési idő. Helyesen gondoljuk a tevékenységekhez rendelt költségek megosztását?
3. Alaptevékenységet és vállalkozási tevékenységet egyaránt végző költségvetési intézmény azon költségeit, amelyek mind a két feladathoz kapcsolódnak, a tevékenységekből elért bevétel arányában bontja szét. Tájékoztatásuk szerint ezt egyeztették a fenntartójukkal, és a bevételarányos költségmegosztás ez alapján került bevezetésre. Helyes a bevételarányos megosztás, vagy azt célszerű felülvizsgálni, és költségekhez rendelni a megosztást?
2. cikk / 4 Közalkalmazott besorolása – középiskola utolsó évfolyamának elvégzése érettségi nélkül
Kérdés: Intézményünk a Kjt. hatálya alá tartozik, dolgozói közalkalmazottak. Egy belső átszervezés során az alábbi kérdések merültek fel.
1. Melyik fizetési osztályba lehet besorolni azt a dolgozót, aki 1983-ban gimnáziumi végbizonyítványt szerzett, de nincs érettségi bizonyítványa?
2. A közalkalmazott rendelkezik egy 1983-as – az akkori Művelődési Minisztérium által kiállított – igazolással, amely az akkor hatályban volt 1965. évi 24. törvényerejű rendelet 13. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással kimondja, hogy a gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány általános jellegű, középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére jogosít. Érvényes-e még ez az igazolás?
3. A dolgozó jogosult-e jelenleg érettségihez kötött munkakör betöltésére?
4. A dolgozó jogosult-e arra, hogy a Kjt. 23. §-a szerinti vezetői megbízást kapjon (azaz középvezetői beosztást kaphat-e)?
5. Érettségivel egyenértékűnek minősül-e a dokumentum?
1. Melyik fizetési osztályba lehet besorolni azt a dolgozót, aki 1983-ban gimnáziumi végbizonyítványt szerzett, de nincs érettségi bizonyítványa?
2. A közalkalmazott rendelkezik egy 1983-as – az akkori Művelődési Minisztérium által kiállított – igazolással, amely az akkor hatályban volt 1965. évi 24. törvényerejű rendelet 13. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással kimondja, hogy a gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány általános jellegű, középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére jogosít. Érvényes-e még ez az igazolás?
3. A dolgozó jogosult-e jelenleg érettségihez kötött munkakör betöltésére?
4. A dolgozó jogosult-e arra, hogy a Kjt. 23. §-a szerinti vezetői megbízást kapjon (azaz középvezetői beosztást kaphat-e)?
5. Érettségivel egyenértékűnek minősül-e a dokumentum?
3. cikk / 4 További szakképesítés elismerése az illetményben
Kérdés: Épületgépész üzemmérnök végzettséggel átszervezés után beolvadással került hozzánk műszaki ellenőr munkakörbe a dolgozó. A dolgozónak OKJ 71 5801 01 számú építész műszaki ellenőr végzettsége is van. El tudom-e ismerni, s ha igen, milyen módon tudom ezt az OKJ-képzést beszámítani? Véleményünk szerint csak további szakképesítésként kerülhet elismerésre.
4. cikk / 4 Élelmezésvezető – vezetői munkakör
Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom egy idősek otthonában élelmezésvezetőként anyagi, személyi és tárgyi felelősséggel. 2002-2007 között – ugyanitt, ebben a munkakörben – kaptam vezetői pótlékot. A jelenlegi, 2011. október 1-jén létesített, szintén élelmezésvezetői munkaviszonyomban azért nem kapok vezetői pótlékot, mert az SZMSZ-ben nincs rögzítve az élelmezésvezető pótléka. Az akkori átszervezés miatt más gazdaságvezető van, szerinte az élelmezésvezetői munkakör nem számít vezetői munkakörnek. Jár-e a fenti munkakörhöz vezetői pótlék, ha igen, visszamenőleg igényelhetem-e? Ha jár a vezetői pótlék, és munkáltatóm ismét elutasítja kérésemet, érdemes-e munkaügyi döntőbírósághoz fordulni?
