Intézményvezető nyugdíjazása

Kérdés: Egyik intézményünkben nyugdíjazás miatt meg fog szűnni az intézményvezető státusza. Az intézményben nincs más felsőfokú végzettségű személy, akit meg lehetne bízni a feladattal. Mi történik akkor, ha a státusz megszűnésekor még nincs nyertes pályázó a tisztségre? Működhet-e szabályosan az intézmény, amíg eredményes pályáztatás történik? A törzskönyvben ebben az esetben ki jelenik meg mint intézményvezető?
Részlet a válaszából: […] 2022. szeptember 1-jétől a szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetőleg köznevelési vagy szakképző intézményben közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében változtak a nyugdíj melletti foglalkoztatásra és a nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Szochokedvezmény igénybevételének költségvetési és számviteli nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk egyik költség-vetési szervén keresztül működteti a bölcsődei szolgáltatást egy megyei jogú városban. Az intézmény vezetője az önkormányzat engedélyét kérte, hogy az intézmény 2022. 01. 01. napjától tevékenységi körébe felvehesse a középfokú szakképzésben történő oktatás egyik formáját, a duális szakképzés lehetőségét, amelyen belül képzőhelyként végezhetnének gyakorlati és szakmai oktatást. A bölcsődei telephelyek így szakmai oktatási, ezzel együtt foglalkoztatási tevékenységet is felvállalnának a meglévő személyi állományukkal és a gyakorlati oktatásra alkalmas tárgyi feltételeikkel.
Az ún. szakképzési munkaszerződéssel az intézmény keretein belül dolgozó és tanuló diákok (összesen max. 70 fő) a közvetlen megszerzett munkatapasztalatok után biztosítanák a szakképzett munkavállalói utánpótlást. Az önkormányzat közgyűlése normatív határozatban engedélyezte az intézménye számára a duális szakképzésben való részvételt, képzőhelyként történő bekapcsolódással, maximum 70 fő diák fogadásával. Az intézmény alapító okiratának, valamint szervezeti és működési szabályzatának módosítása megtörtént. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti új feladatellátásának beemelése az alapító okiratba "093010-Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzés" megnevezéssel megvalósult. A korábbi években a finanszírozás alapja a szakképzési hozzájárulás volt, azonban ez 2022. január 1-jén megszűnt, és a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye 2022. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető. Az intézmény duális képzőhelyként az adókedvezményből, valamint a tanulók sikeres vizsgái után járó további 20% adókedvezményből – mint sikerdíjból – tervezi a képzéssel kapcsolatos költségeket finanszírozni. Az adókedvezmény – mint támogatás – NAV felé történő érvényesítésének feltétele adott, az intézmény szakképzési munkaszerződést kötött a tanulókkal, és havonta adóbevallást fog benyújtani a NAV felé a 2208 jelű nyomtatványon. A diákok bérköltségének elszámolása a 093010 kormányzati funkción megtörténik, azonban a szochokedvezmény (mint támogatás) a nettó finanszírozás keretében – 104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde... kormányzati funkción – történő igénybevétele milyen módon könyvelhető le, hogy kimutatható legyen a duális képzés "eredménye"?
Részlet a válaszából: […] 2022. január 1-jétől a szakképzési hozzájárulás megszűnésével a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményével a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség csökkenthető. Abban az esetben, ha az ilyen jogcímen érvényesítendő kedvezmény összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Közalkalmazotti jogviszony átalakulása munkaviszonnyá

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?
Részlet a válaszából: […] 1. Az új szabályozás nem érinti a munkáltatóijogkör-gyakorlás rendjét. Az Mt. sem szabályozza azt, hogy konkrétan ki jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlására, hanem azt rögzíti, hogy a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Nyugdíjas dajka visszafoglalkoztatása

Kérdés: Intézményünkben az alábbi probléma vetődött fel: a kétnyelvű nemzetiségi óvoda dajkája a nők 40 éves jogosultságával megy nyugdíjba. Amennyiben nem találunk helyette mást (dajka végzettség, nemzetiségi nyelvvizsgával), akkor visszajöhet-e dolgozni a nyugdíj folyósítása mellett? Óvodában foglalkoztathatjuk-e közalkalmazotti jogviszonyon kívül más jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] Az óvodában foglalkoztatott dajka mindenképpen közalkalmazotti jogviszonyban áll, a más formában történő foglalkoztatás (megbízási szerződés, munkaviszony) színleltnek minősül. A nők negyvenéves öregségi nyugdíjának igénybevételéhez a dajka jogviszonyát mindenképpen meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Egészségügyi ágazati előmenetel

Kérdés: A 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev-tv.) 2. sz. melléklete vonatkozik-e az egészségügyi alap­ellátásban dolgozókra, pl. éjszakai ügyelet, védőnői szolgálat, iskolaorvosi szolgálat? Az orvosokat 2012-től érintő illetménynövekedés hogyan érinti a táppénzen, GYED-en vagy TGYÁS-on lévő orvost?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerinti egészségügyi szakdolgozói és egyes egészségügyben dolgozói, valamint 11/A. § (6) bekezdése szerinti, felsőfokú végzettséggel betölthető munkaköröket a Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza.A visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés a 2012...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Jubileumi jutalom megállapítása – termelőszövetkezetnél eltöltött idő figyelembevétele

Kérdés: Jogosult-e 40 éves jubileumi jutalomra az a közalkalmazott, aki a következő munkaviszonyokkal rendelkezik:
- 1972. 06. 16.-1973. 12. 31. tsz-alkalmazott, a munkaviszony-megszűnés formájára nincs adat,
- 1974. 02. 08.-1985. 01. 15. tsz-alkalmazott, felmondás a dolgozó részéről,
- 1985. 01. 16.-2012. 07. 23. közalkalmazott (általános iskolai konyha).
A besorolásnál hogyan alakul a tsz-nél eltöltött idők figyelembevétele?
Részlet a válaszából: […] ...1-jét követő ilyen jogviszonyt onnantól kezdve kell beszámítani, amikortól a közalkalmazott a betöltött munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel, képesítéssel rendelkezett. A fenti tsz-jogviszonyok tehát a besorolás szempontjából beszámítandók.Jubileumi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Szociális gondozó (házi gondozó) besorolása

Kérdés: Házi gondozóként dolgozó közalkalmazottunk munkaviszonyai:
- Magyar Posta, 1980. 07. 01.-2003. 09. 25. (megszűnés: közös megegyezés);
- Bt., 2004. 11. 01.-2008. 11. 09. (szintén közös megegyezés);
- Kistérségi társulás, 2010. 03. 02.-2010. 06. 15. (határozott idő lejárta, közmunkaprogram);
- Kft., 2010. 07. 16.-2011. 04. 29. (közös megegyezés);
- Intézményünk 2011. május 1-jétől jelenleg is.
Szakközépiskolai érettségivel (1980) és szociális gondozó és ápoló végzettséggel (2009. 04. 29.) rendelkezik. D/11-be van besorolva. Kérdésem az lenne, hogy a Magyar Postánál töltött idő csak 1992. 06. 30-ig számítható-e be (milyen jogviszonynak számít a postánál eltöltött idő), illetve csak azok a munkaviszonyok számíthatók be a közalkalmazotti jogviszonyba, amikor már rendelkezett a munkaviszonyához szükséges minimális végzettséggel (2009. 04. 29-től)?
Részlet a válaszából: […] ...július 1-je utáni munkaviszonynak az az időtartama, amelyalatt a közalkalmazott a jelenlegi (betöltendő) munkaköréhez szükséges iskolaivégzettséggel rendelkezett.A kérdéses esetben a Magyar Postánál fennállt munkaviszonyteljes egészében beszámítandó, tekintettel arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 3.

Közalkalmazott besorolása, jubileumi jutalomra jogosító idejének megállapítása – munkaviszonyok figyelembevétele

Kérdés: Egy pedagógusunk 6 év munka törvénykönyves foglalkoztatással, munkaszerződéssel látott el pedagógus munkakört egy nonprofit kft.-nél, amely nem tartozik a Kjt. hatálya alá, így rá nem vonatkozott erre az időre a közalkalmazotti bértábla és a fokozat lépése sem. A kft.-hez F8 besorolási fokozattal került, de a velük kötött munkaszerződésbe ezt nem írták bele, és a 6 év alatt nem sorolták át, "nem lépett" 3 évente, nem számítottak jubileumot és végkielégítést sem. Mi az önkormányzat által működtetett Kjt. hatálya alá tartozó általános iskolába, pedagógus munkakörbe vettük fel, a fizetési fokozatába, jubileumába számítsuk-e bele ezt a 6 év munka törvénykönyves foglalkoztatást vagy sem? "Léphet-e" rögtön F10-be, vagy a hozott papírok alapján ott folytatódik az előrelépés, ahol megszakadt? Most a 25 éves vagy a 30 éves jubileumi jutalomra jogosult-e?
Részlet a válaszából: […] ...az azidőtartama, amely alatt a közalkalmazott az aktuális közalkalmazottijogviszonyban betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagyképesítéssel rendelkezett. Az említett közalkalmazott esetében a nonprofit kft.-néleltöltött munkaviszonya ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

Külföldi munkaviszony figyelembevétele a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő szempontjából

Kérdés: Közalkalmazott dolgozóink korábbi munkaviszonyai között szerepel lettországi városi kórház mint munkáltató, illetve egy másik dolgozónk esetében németországi magán-rendelőintézet mint munkáltató. Kérdésem, hogy a besoroláskor, továbbá jubileumi jutalomra való jogosultsági idő számításakor ezen munkaviszonyokat figyelembe kell-e venni? (Akár országaink közötti egyezmény alapján.)
Részlet a válaszából: […] ...az azidőtartama, amely alatt a közalkalmazott az aktuális közalkalmazotti jogviszonybanbetöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Közigazgatásiszakvizsga- és alapvizsga-tételi kötelezettség 2011. szeptember 1-jétől

Kérdés: 2011. január 31. naptól vezetői köztisztviselői jogviszonyom van. Kinevezésemben köteleztek egy éven belül közigazgatási szakvizsga letételére, a határidő: 2012. január 31. A 2011. évi XXX. törvény 24. § (4) bekezdése alapján kérdezném, hogy a szakvizsgámra megállapított határidő meghosszabbodik-e 1 évvel (2013. január 31-ig)? A 24. § (2) bekezdés alapján kérdezném, hogy ha 2011. novemberben szakvizsgázom, köteles vagyok-e alapvizsgát tenni előtte, mivel itt hivatkozik a törvényalkotó az (1) bekezdésben említett időszakra (mit ért ez alatt az időszak alatt: 2011. szeptember 1-jéig, vagy 2012. szeptember 1-jéig)?
Részlet a válaszából: […] ...Ktv. 31. § (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a vezetőimegbízást, kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagyközigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljeskörű mentesítéssel rendelkező köztisztviselő kaphat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.
1
2
3