Közalkalmazott átsorolásával összefüggő gyakorlati jogértelmezési probléma

Kérdés:

A Kjt. hatálya alatt dolgozónknak egyetemi végzettsége mellett további szakképesítésként második felsőfokú diplomája a Kjt. 66. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján elismerésre került. A Kjt. szerint a további szakképesítés alapja az (1) bekezdés szerinti garantált illetmény, amely 2008 óta nem változott. A Kjt. 66. §-ának (9) bekezdése leírja kiegészítésül a garantált illetmény fogalmát, mely mindig legalább a garantált bérminimum. Mi minősül a további szakképesítés alapjának? Véleményünk szerint a további szakképesítés alapja a (9) bekezdésben megjelölt garantált minimálbér (jelen esetben 296.400 forint), és erre kell rászámolni a további szakképesítés után járó 10%-ot (29.640 forint). Más ellenkező vélemény szerint a további szakképesítés számítási alapját a Kjt. 66. §-ának (1)–(2) bekezdése szerinti – régi – garantált illetmény képezi. Ami kevesebb összegében, mint a (9) bekezdés alapján elvárt garantált minimálbér. Megjegyzésünk: Abban az esetben, ha a Kjt.-bértábla szerinti bér lenne az alap, akkor a minimálbérre történő kiegészítés "benyeli" – lényegében figyelmen kívül hagyja – a további szakképesítés után járó illetménynövekedést. Feltételezzük, hogy a törvényalkotónak nem lehetett ilyen szándéka, amikor a további szakképesítés elismerését kötelezően előírta. A jogszabályalkotó eredeti és valós célja feltehetően az volt, hogy adott dolgozó több felsőfokú szakképesítését többletbérrel ismerje el, azt ilyen módon honorálja.

Részlet a válaszából: […] ...a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Intézményvezető nyugdíjazása

Kérdés: Egyik intézményünkben nyugdíjazás miatt meg fog szűnni az intézményvezető státusza. Az intézményben nincs más felsőfokú végzettségű személy, akit meg lehetne bízni a feladattal. Mi történik akkor, ha a státusz megszűnésekor még nincs nyertes pályázó a tisztségre? Működhet-e szabályosan az intézmény, amíg eredményes pályáztatás történik? A törzskönyvben ebben az esetben ki jelenik meg mint intézményvezető?
Részlet a válaszából: […] 2022. szeptember 1-jétől a szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetőleg köznevelési vagy szakképző intézményben közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében változtak a nyugdíj melletti foglalkoztatásra és a nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Képesítési követelmények változásával kapcsolatos átmeneti rendelkezések a szociális ágazatban

Kérdés: Intézményünk idősek nappali ellátását nyújtó szakfeladatán gondozó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott 2018. 02. 16. nappal Szociális asszisztens (OKJ 54 76202) végzettséget szerzett. Azonban a 2018. 02. 06. nappal az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 3. számú mellékletének változását követően a korábbi évektől eltérően a szociális gondozó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott esetében a szociális asszisztens végzettség már nem fogadható el. A fent meghatározott szakképesítéssel csak terápiás munkatárs munkakör tölthető be. A közalkalmazott megszerzett szakképesítése figyelembe vehető-e, és E kategóriába átsorolható-e, mert tanulmányait még a korábbi jogszabályi előírások alapján kezdte meg az átsorsolás reményében?
Részlet a válaszából: […] ...osztályba sorolás feltételeit a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet melléklete tartalmazza. E szerint a szociális ágazatban a felsőfokú végzettséget nem igénylő gondozó munkakör "D" és "E" fizetési osztályba sorolandó be. Továbbá kimondja a rendelet, hogy "E"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 5.

Téves besorolás miatti visszasorolás és a szabadság mértékének változása

Kérdés: Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyba kerültem 2013. 12. 03-án. A végzettségem gimnáziumi érettségi volt. Munkaügyi előadói munkakörbe neveztek ki, 3910 FEOR szám alatt, a besorolásom a jogviszonyaim alapján C/09 lett (korábbi jogviszonyaim között nem szerepelt közszféra). 2014 szeptemberében tanulmányi szerződést kötöttek velem, elvégeztem az OKJ 51 344 01 számú Bérügyintéző tanfolyamot. 2015. 04. 01. hatállyal a tanfolyam elvégzése után átsoroltak D/09 fokozatba. Idén január 1-jén már D/11 fokozatba léptem, így az éves szabadságom 20+11 nap volt. Ez év márciusában belső ellenőrzés történt, és az ellenőr visszamenőleg 2019. 02. 01. hatállyal visszasoroltatott D/04 fokozatba, így az éves szabadságom 20+4 napra csökkent. Elmondása szerint tévesen voltam besorolva, mert kinevezéskor nem rendelkeztem a szükséges végzettséggel, ezért csak az 1992. 06. 30. előtti jogviszonyaim számíthatóak be. Valóban jogszerű-e hogy több mint 5 év jogviszony után visszasorolnak, és az idei visszasorolástól 7 nappal csökken az éves szabadságom?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti besorolásnál meg kell állapítani a fizetési osztályt és a fizetési fokozatot. Előbbit a közalkalmazott végzettségei, képzettségei alapján, míg utóbbit a közalkalmazotti jogviszonyban töltött, besorolásnál figyelembe vehető idők alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Köztisztviselő I. besorolási osztályba történő átsorolásának időpontja

Kérdés: A Kttv. 119. §-a alapján: "A kormánytisztviselő az I. besorolási osztályba csak akkor sorolható, ha a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett." Ezt a rendelkezést a törvény alkalmazni rendeli önkormányzati köztisztviselőkre is. A szakirányú felsőfokú iskolai végzettség megszerzése esetén a kinevezés módosításánál a diploma kiállításának vagy a diploma munkáltató részére történő bemutatásának időpontja az irányadó? Például a köztisztviselő a diploma megszerzésének időpontjában nem rendelkezett az előírt nyelvvizsgával, diplomáját átvenni nem tudta, majd később megszerezte a nyelvvizsgát, amelyről szóló bizonyítványt leadta a felsőoktatási intézményben, ahol ezt követően kiállították részére az oklevelet, de azt kettő hónappal később adták át neki. A köztisztviselő csak ezt követően tudta bemutatni a munkáltatói jogkör gyakorlójának a végzettséget igazoló okiratot.
Részlet a válaszából: […] ...kormánytisztviselőt/köztisztviselőt a Kttv.-ben meghatározott feltételek teljesítése esetén az iskolai végzettségének és a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. A Kttv. 119. §-a szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Munkáltatói felmondás munkavégzési hely megváltozásával összefüggésben

Kérdés: A közalkalmazott kinevezésében három megye szerepel, illetve Budapest mint munkavégzési hely. A munkáltató döntése alapján a budapesti telephelyen, ahol eddig az érintett rendszerint ellátta a munkáját, megszüntetésre kerül a tevékenység. Az érintett 1 fő közalkalmazottnak a munkáltató felajánlotta, hogy a munkáját a továbbiakban egy Pest megyei telephelyen láthatja el. A közalkalmazott viszont jelezte, hogy azt nem hajlandó elfogadni, mert nem tudja vállalni a munkát az új telephelyen a távolság, illetve a hosszú napi utazás miatt. Mi a teendő? A helyzetet bonyolítja, hogy a kollektív szerződés rendelkezése szerint a közalkalmazottat védelem illeti meg, a jogviszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető meg. Fel kell-e ajánlani részére – ha van a költségvetési szervnél – más, hasonló munkakört?
Részlet a válaszából: […] ...védelem illet meg, azt kell kiválasztania, továbbá meg kell vizsgálni, hogy van-e lehetőség más, a közalkalmazott képesítésének, végzettségének megfelelő munkakörben történő foglalkoztatásra. Ez utóbbi kapcsán véleményünk szerint akár egy üres,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Képesítési követelmények változása a szociális ágazatban

Kérdés: Az ápoló munkakörű közalkalmazott egészségügyi szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal és OKJ 54-140-02 pedagógiai és családsegítő munkatárs szakképesítéssel rendelkezik. A 257/2000. Korm. rendelet "C", "D", "E" fizetési osztályba engedi besorolni az ápolói munkakört. Az OKJ 54-es számú végzettséget az 1/2000. SzCsM rendelet 3. sz. mellékletében nem sorolja fel az ápolói munkakör betöltéséhez szükséges végzettségek között.
Ilyen esetben besorolható-e az ápoló "E" fizetési osztályba, vagy pedig csak az egészségügyi érettségi bizonyítvány vehető figyelembe, és "D" fizetési osztályba sorolható? A 2018. 01. 01. napjától hatályos 1/2000. SzCsM rendelet az ápolói munkakört "C", "D", "E" fizetési osztályba sorolja. A?dolgozó egészségügyi szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezik. A 2017-ben hatályos rendelet alapján az ápoló munkakört "B", "C", "D", "E" fizetési osztályba lehetett sorolni. Ez alapján az egészségügyi szakiskolai bizonyítvány "B" fizetési osztályba lett besorolva. A 2018. 01. 01-jei változás hatására át kell sorolni a szakiskolai végzettséggel rendelkező dolgozókat "C" fizetési osztályba? Van-e valami iskola-előírási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...betöltéséhez szükséges képesítési minimum-előírásokat.A hatályos melléklet szerint a munkakörök és a hozzájuk kapcsolódó végzettségek már nem alapszolgáltatások, illetve intézményi ellátások szerinti kategóriák felsorolásával egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Besorolás, közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő javítása

Kérdés: Szociális intézményben ápoló, gondozó munkakört betöltő dolgozónk tévesen került besorolásra 2014-ben. Az összes addigi jogviszonya figyelembevételre került, nem csak a közalkalmazotti jogviszony alapján (D9). 2016 márciusától gazdasági ügyintéző munkakörbe lesz átsorolva a dolgozó, melyhez E kategóriás végzettsége beszámítható. Megteheti-e a munkáltató, hogy a munkakör-megváltozás alkalmával korrigálja a rosszul megállapított jogviszony évek alapján történő besorolási időszakot? D9 helyett E3 lenne a helyesen megállapított besorolás.
Részlet a válaszából: […] ...alpont a gondozó munkakörökben foglalkoztatottak besorolását rendezi. Az általános ápoló munkakörben foglalkoztatott a meglévő iskolai végzettsége alapján "B"-"D" fizetési osztályokba sorolható be, a gondozó munkakör pedig "B"-"E" fizetési osztályokba. Fontos lenne tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.

Költségvetési szervnél, önkormányzatnál és hivatalánál két munkavégzésre irányuló jogviszony egyidejű fennállásának feltételei

Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Kérdésükkel kapcsolatban először is arra a felvetésre kell választ adni, hogy az érintett az önkormányzatnál, illetve az óvodánál egyáltalán milyen jogviszonyban állhat.A Kjt. 1. §-a rendelkezik a törvény hatályáról, azaz arról, hogy mely jogviszonyok minősülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Gyermek gondozására tekintettel igénybe vett fizetés nélküli szabadság után személyi illetmény visszavonása

Kérdés: Városunkhoz csatlakozott két község, közös hivatalt hoztunk létre, a dolgozókat átvettük. Egy személy GYES-en volt, és most is azon van. Korábbi munkahelyén személyi illetményt állapítottak meg részére. Az új közös hivatalban személyi illetmény nincs, senki nem részesül ilyen bérben. Kötelező-e a GYES-ről visszatérő dolgozó részére továbbra is a személyi illetmény folyósítása, vagy végzettségének megfelelő besorolással alkalmazhatjuk az új közös hivatal szervezetében?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 235. §-ának (1) bekezdése szerint a képviselő-testület hivatalánál minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.
1
2
3
7