Intézményvezető fejlesztői tevékenysége

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményben - óvodában - sajátos nevelésű ellátást igénylő (SNI) gyermekek fejlesztését az intézményvezető végezné. Munkaköri leírásában nem szerepel az SNI-s gyermekek fejlesztése, 5000 Ft/óradíjban vállalná a fejlesztést, nem számlaképes. Intézményvezető milyen feltételek mellett vállalhatja a fejlesztést?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatottak jogállására 2023. december 31-ig a Kjt., az Nkt. és a 326/2013. Korm. rendelet szabályai voltak az irányadók. Az intézményvezetővel szemben támasztott követelmények szerint többek között "nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Többlettanítási óradíj

Kérdés: A Púévhr. 89. §-ának (1) bekezdése alapján a pedagógus számára tartós helyettesítésért egy óra időtartamra legalább a 88. § (1) bekezdésében meghatározott, Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetményösszeg 1%-ának megfelelő mértékű többlettanítási óradíj jár. A Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetményösszeg mértékétől függetlenül a többlettanítási óradíj összege nem lehet kevesebb 4500 forintnál.
(2) Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját tartós helyettesítés keretében a sajátjával együtt tanítja, az (1) bekezdés szerinti többlettanítási óradíj ötven százalékára jogosult.
(3) Az iskolában foglalkoztatott vezető megbízással rendelkező vagy ilyen munkakörben foglalkoztatott pedagógus heti legfeljebb nyolc órában ellátott többlettanításáért az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott mértékű többlettanítási óradíj jár.
(4) Többlettanítási óradíj csak a ténylegesen megtartott tanítási óráért, foglalkozásért jár.
A többlettanítás vonatkozhat-e óvodára, óvodapedagógusra, és ha igen, milyen esetekben fordulhat elő az?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. 101. §-a kimondja, hogy "a pedagógus számára tartós helyettesítésért a Kormány rendeletében meghatározott többlettanítási óradíj jár". E szabályhoz kapcsolódik a mértéket meghatározó, a kérdésben idézett Púévhr. 88. §-a. Az óvodában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Konyhai dolgozók besorolása II.

Kérdés:

Intézményünk óvoda és szociális szolgáltató intézmény, melynél a költségvetési szerv fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása 851020 óvodai nevelés. Az alaptevékenység az óvodai nevelés, illetve a köznevelési intézményben történő, valamint intézményen kívüli gyermekétkeztetés, szociális étkeztetés és munkahelyi étkeztetés. A munkáltató az óvoda vezetője. Ellátja tehát az intézmény az óvodai (köznevelési) és főzőkonyhai (iskolai, óvodai étkeztetés, szociális étkeztetés, felnőtt/vendég étkeztetés) feladatokat is. A státusztörvény vagy Púétv. alapján a konyhai dolgozókat (szakács, élelmezésvezető, konyhai kisegítők) a továbbiakban (2024. január elsejétől) a Kjt. vagy pedig az Mt. alá tartozóknak kell-e tekintenünk? Van egy fő asszisztens munkakörben (FEOR 3511, képesítése szerint szociális asszisztens, szociális étkeztetésben segítő) foglalkoztatott dolgozónk, aki esetében szintén kérdéses, hogy a Kjt. vagy az Mt. hatálya alá fog-e tartozni. Az intézmény konyhája a Szolgáltatói nyilvántartásban határozatlan időre bejegyzett "Szociális étkeztetés" szolgáltatásként szerepel.

Részlet a válaszából: […] ...jogviszonya vagy munkaviszonya köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá,b) gondozónő és takarító, szakorvos, úszómester, műszaki vezető, továbbá gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyáalakul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Konyhai dolgozók többcélú intézményben

Kérdés:

Óvoda-bölcsőde többcélú intézmény esetében hogyan kell kezelni 2024. január 1-jétől az intézményhez tartozó konyhai dolgozókat (élelmezésvezető, szakácsok, konyhalány)? Rájuk vonatkozik a Púétv. 158. §-a? Illetve a törvény vonatkozik-e a bölcsődei dolgozókra, ha a bölcsőde nem önálló intézmény, hanem óvodához tartozóan működik (óvoda-bölcsőde többcélú intézmény)?

Részlet a válaszából: […] ...jogviszonya vagy munkaviszonya köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá,b) gondozónő és takarító, szakorvos, úszómester, műszaki vezető, továbbá gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyáalakul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Túlóra alapja, kifizetése

Kérdés:

Településünkön egy intézményben működik egy 5 csoportos óvoda és egy 2 csoportos bölcsőde. Az intézményben közalkalmazottként foglalkoztatott kisgyermekgondozó munkakörben feladatot ellátó munkavállaló részére, illetve az intézményvezető részére milyen esetben fizethető túlóra? A túlóra óradíjának alapjánál, megállapításánál milyen bérelemeket kell figyelembe venni?

Részlet a válaszából: […] Az óvodák, bölcsődék esetében a köznevelési törvény, illetve a gyermekvédelmi törvény, valamint a Kjt. és a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények (bölcsőde) esetében a Kjt. végrehajtására kiadott 257/2000. Korm. rendelet, köznevelési intézmény (óvoda) esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Nyugdíjas közalkalmazott továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Önkormányzatunk a fenntartója a községi óvodánknak. Tavaly augusztusban új óvodavezetőnk lett, miután a régi vezető a nők 40 éves korkedvezményével nyugdíjba vonult. A napokban bejelentette a vezető, hogy idén augusztus 1-jétől elköltözik településünkről, így ha lehet, akkor áthelyezéssel menne az új intézménybe. A 159/2023. Korm. rendelet következtében 2023. augusztus 31-e után is foglalkoztatható közalkalmazotti jogviszonyban a nyugdíjas pedagógus a nyugellátás folyósítása mellett. Az intézményvezetői pályázat kiírása esetén a korábbi intézményvezető – aki a nők 40 éves korkedvezményével nyugdíjba vonult tavaly, 2022. szeptember 1. napjával – pályázat benyújtása esetén kinevezhető-e intézményvezetőnek úgy, hogy az intézményvezetői juttatás mellett a nyugellátására is jogosult? Az említett rendelet vezetői megbízás esetére is szól?
Részlet a válaszából: […] A 268/2022. Korm. rendelet rendelkezik az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól.A rendelet rögzíti, hogy a közfeladatok folyamatos ellátásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Nyugdíjas közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Jelenleg önkormányzati intézményben határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezéssel foglalkoztatott óvodapedagógus 2023 januárjában több mint 40 év jogosultsági idővel rendelkezve kérte a visszamenőleges nyugdíj megállapítását a 268/2022. és a 269/2022. Korm. rendeletek által lehetővé tett nyugdíj-szüneteltetési felmentés mentesülése miatt. A Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Osztálya határozatával 2022. szeptember 1-jétől részére öregségi nyugdíjat állapított meg. A közalkalmazott 2023. november 5-én tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz a 65. életévét. Jelen pillanatban az óvodában határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezéssel rendelkezik, melyet a fentiekben ismertetett jogszabályi lehetőségek miatt – véleményünk szerint – nem kell határozott idejű jogviszonyra módosítani, se megszüntetni, és új jogviszonyt létesíteni. A közalkalmazott felvetette, hogy amennyiben 2023. augusztus 31-ével a nyugdíjfolyósítás szüneteltetésének a mentesülése megszűnik, akkor igénybe venné a neki járó 8 hónap felmentési időt és az arra járó juttatást. Véleményünk szerint sem a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése szerinti, sem a 30. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felmentési idő (nyugdíjkorhatár betöltésének napján kezdődik) már nem jár neki, tekintettel a visszamenőleges nyugdíj-megállapításra. Az óvodavezető a 65. év betöltését követően a közalkalmazottat már nem szeretné foglalkoztatni. Helyesen értelmezzük a jogszabályt, illetve hogyan járunk el helyesen az ő esetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő esetben a közalkalmazott jogviszonya nem szűnt meg, mikor igénybe vette a nyugdíjat. Erre a 65. életév betöltésével sincs egyébként kötelezettség a Kjt. és a nyugdíjszabályok szempontjából.A Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése elviekben szóba jöhetne, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Pedagógus besorolása

Kérdés:

Dolgozónk a mai napig 2003. 09. 01-től határozatlan munkaidőben iskolánk rajzszakos tanára. 2017. 09. 07. – 2018. 02. 21. és 2020. 04. 29. – 2020. 10. 13. terjedő időszakban szülési szabadságon volt, valamint 2018. 02. 22. – 2019. 06. 30. és 2020. 10. 14. – 2022. 05. 31. terjedő időszakban pedig fizetés nélküli szabadságon, azaz GYED-en volt. Viszont 2020. 11. 15. – 2022. 06. 15-ig polgári jogviszonyban, azaz megbízással óraadói státuszt töltött be. A többi időszakban teljes munkaidős jogviszonyban tanított a mai napig. A fenti időszakokból mi számít pontosan a szakmai gyakorlat időtartamába, valamint pontosan mi az időpontja a Pedagógus II. kötelező minősítésének? Jelenleg is Pedagógus I.8 kategóriában van, és 2006. 02. 01-én szerezte a Pedagógus I. minősítést. Számít-e a GYED, szülési szabadság kieső időnek?

Részlet a válaszából: […] ...tartalmaznia kell a lebonyolítandó kötelező minősítő vizsgákhoz és minősítési eljárásokhoz szükséges létszámot.Az intézményvezető a minősítő vizsga és a kötelező minősítési eljárás esedékességét hivatalból rögzíti az informatikai rendszerben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Óvodai dolgozók bérének felülvizsgálata

Kérdés:

Az óvoda intézményvezetője kérte a bérek felülvizsgálatát, véleménye szerint az óvónőknek kevesebb bér lett megállapítva, mint amennyi jogszabály szerint járna nekik. A KIRA-rendszer a besorolásuk szerinti vetítési alapként a 174,5%-ot rögzíti, azonban a vezető óvónő szerint ezt 180%-kal kellett volna számolni.
Az Nkt. 65. § (1) bekezdés: A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és e törvény 7. melléklete állapítja meg.
(1a) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
d) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,
e) alapfokozat esetén 174,5 százaléka,
f) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka
alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.
(2) Az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a) középfokú végzettség esetén 120 százaléka,
b) alapfokozat esetén 180 százaléka,
c) mesterfokozat esetén 200 százaléka.
Fenti jogszabályt úgy értelmezem, ha teljesítményt értékelnek, akkor nem lehet kevesebb a vetítési alap a 174,5%-nál. Azonban a 180%-ot csak a teljesítményértékelést követően kaphatják meg? Vagy ettől el lehet tekinteni? Az óvónő nyilatkozata alapján náluk sem minősítés, sem teljesítményértékelés nem történt.

Részlet a válaszából: […] Főszabályként az illetményalap alapfokozat esetén a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap 180%-a. A 174,5% az illetményeltérítés esetére vonatkozik, azaz ezt akkor is el kell érni, ha a munkáltató csökkentést alkalmaz a teljesítmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Előírt végzettség megszerzésének elmulasztása

Kérdés: Család- és gyermekjóléti központunk 2018. 09. 05-én nem gyermekvédő pedagógus végzettséggel alkalmazott óvodai, iskolai szociális segítő munkakörben, határozatlan időre egy dolgozót, közalkalmazotti jogviszonyban (1963. áprilisi születésű). Mivel a 15/1998. NM rendelet előírja a nem gyermekvédő pedagógus végzettségűek részére a gyermek- és ifjúságvédelmi oklevél meglétét, és a dolgozó nem rendelkezett vele, az intézmény vezetője előírta részére 2023. 06. 15-ig a munkakör betöltéséhez szükséges végzettség megszerzését. A dolgozó bejelentette, hogy szeretné a nők kedvezményes (40 éves) nyugdíját igénybe venni, a szükséges 40 év szolgálati idővel a kormányhivatal igazolása alapján 2023. 08. hónapban már rendelkezni fog. 60 nap + 6 hónap felmentési idő járna neki. Kérésére jogviszonyának 2023. 08. hónapban felmentéssel történő megszüntetéséről az irat 2022. év végén elkészült. Jól értelmezzük, hogy mivel a közalkalmazott jogviszonyának a nők kedvezményes (40 éves) nyugdíjazása miatti felmentéses megszüntetése már folyamatban van, a közalkalmazottra már nem vonatkozhat az előírt végzettség megszerzésének elmulasztása miatti, 2023. 06. 15-i, törvény erejénél fogva történő megszüntetés is?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a végzettség megszerzésére rendelkezésre álló időtartam lejártakor a közalkalmazott már mentesítve lesz a munkavégzés alól felmentés miatt. Erre tekintettel – véleményünk szerint – okafogyottá válik a végzettség megszerzése, hiszen a kötelezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.
1
2
3
7