Közfeladatokra nyújtott támogatás

Kérdés: Önkormányzat és a saját alapítású nonprofit kft.-je közfeladat-ellátási szerződést kötött. A közfeladat-ellátásra az önkormányzat támogatást ad a kft.-nek havi finanszírozással, megjelölve, hogy az egyes feladatokra mennyi működési célú támogatást utal. A közfeladat-ellátási szerződés az egyes szolgáltatások árát tartalmazza azzal, hogy a díjak mértéke a kft. mindenkori ügyvezetőjének javaslata alapján a felek (az önkormányzat és a nonprofit kft.) közös megegyezésével módosítható. Ez árat befolyásoló támogatásnak minősül-e vagy nem? A szerződés alapján a kft. az Ötv.-ben meghatározott önkormányzati feladatokat lát el. Az önkormányzat által a közfeladat-ellátásra adott támogatás ellenértéknek minősül-e vagy nem?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 65. §-a szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja – ha e törvény másként nem rendelkezik – a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, a szolgáltatás igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Gyermekétkeztetési díj rendezése

Kérdés: Önkormányzatunk biztosítja az óvodai és iskolai gyermekétkeztetést, azonban van egy család, amely rendszeresen nem egyenlíti ki a tartozását, a fizetési felszólítóra nem reagálnak. Milyen lehetőségeink vannak a térítési díj behajtására? Megtagadható ilyen esetben a gyermekek étkeztetése? Mennyire szabályos az étkezési térítési díj előre történő beszedése? Például szeptember 30-ig az októberi térítési díjak beszedése.
Részlet a válaszából: […] ...gondozó szülő, törvényes képviselő vagy nevelésbe vett gyermek esetén a gyermek ellátását biztosító nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve az Szt. hatálya alá tartozó ápolást, gondozást nyújtó intézmény vezetője kérelmérea) a bölcsődében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] ...elengedésről értesíteni kell a másik felet.Társaságok esetében, amelyeknél a kötelezettség megszűnik, amennyiben az kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó, főszabály szerint az adózás előtti eredmény részét képező bevétel lesz.Magánszemély esetében az Szja-tv. 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Behajthatatlan követelés miatti áfacsökkentés lehetősége

Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?
Részlet a válaszából: […] ...követelésére nem alkalmazhatja),– nem lehet közöttük névre szóló tulajdonosi, tagsági jogviszony,– egyik fél a másiknak nem lehet vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja,– nem állhat fenn közöttük munkaviszony vagy azzal egyenértékű jogviszony,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Követelésről lemondás

Kérdés: Helyi önkormányzat vagyunk. Követeléseink között szerepelnek 2012. évben, 2013. évben, 2014. évben kiállított – lakbérről, üzletbérbeadásról szóló – számlák. A számlák egyedi összegei egyik esetben sem érik el a 100 000 Ft-ot. Viszont van olyan partnerünk, akinek a 2012-2014 között felhalmozott tartozása meghaladja a 100 000 Ft-ot. A fenti esetekben élhetünk az Áht. 97. §-a szerinti elengedéssel? Ha igen, ezt milyen módon dokumentálhatjuk?
Részlet a válaszából: […] ...az év végi értékelések között a kis összegű követelések leírására vonatkozó eljárásrendet. A vevő analitika, feljegyzés és vezető jóváhagyás alapján a mérlegkészítést megelőzően történhet a kis összegű követelések leírása. Ez nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Személyi finanszírozás

Kérdés: NEAK által finanszírozott, önkormányzathoz tartozó költségvetési szerv vagyunk. A MÁK múlt év novemberében közölte velünk, hogy forgótőke-tartozásként utaljunk át nekik közel 4 millió forintot 2015-2017. év vonatkozásában. Tisztáztuk, hogy ez a "követelésük" miből adódik: XY dolgozó pl. október hónapban táppénzre megy, de a táppénzes papírjait november hónapban adja le. A KIRA-ban nem kerül október hónapban rögzítésre a távolléte, emiatt a dolgozó teljes havi munkabért kap. A MÁK részéről megtörténik október 31-ével a számfejtés. A KIRA-ban a távollét rögzítése november hónapban történik meg. A MÁK ennek alapján egy rendező számfejtést csinál, így a dolgozótól levonásra kerül az őt meg nem illető munkabér. (Munka-vállaló részéről rendeződik a táppénz elszámolása, a munkabér túlfizetése.) A?MÁK október hónapra eső – a NAV-hoz történő – befizetéseket átutalja, a táppénzes napokra eső járulékokat is, ezek szerint: "túlfinanszírozott" lettünk. A kérdés, hogy miből fizetjük vissza ezt az ún. túlfinanszírozást, mikor a NEAK-finanszírozással, a felügyeleti szervünk támogatásával, valamint a kifizetett munkabérrel és annak kifizetett munkáltatói közterhével is egyeznünk kell? A MÁK munkatársa azt mondja, hogy a "Foglalkoztatottak munkabérelőlege" számláról utaljuk vissza részükre a "túlfinanszírozást", amire nem könyvelünk semmiféle túlfizetést/túlfinanszí-rozást.
Részlet a válaszából: […] ...adatainak helyességét ellenőrizni, a tévedés lehetősége mindkét félnél fennállhat. Az összeg mértéke indokolja, hogy a gazdasági vezetők is egyeztessenek a valós hiba feltárása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Konyha működtetése – számlázási kérdések

Kérdés: 2017. január 1-jétől a polgármesteri hivatal átvette a konyhák működését az önkormányzattól, ami felvet néhány kérdést. A szociális étkeztetés maradt önkormányzati feladat, az intézményi és szünidei gyermekétkeztetés, valamint a munkahelyi és vendégétkeztetés azonban hivatali feladat lett. Korábbi években minden költséget az intézményi gyermekétkeztetésen számoltunk el, majd negyedévet követően a lefőzött adagszám alapján lett felosztva az egyes étkezési típusok között, és átkönyveléssel került a megfelelő kormányzati funkcióra és részgazdára (típus szerinti elkülönítés a könyvelőprogram szerint). A helyzetet nehezíti, hogy az iskola és a konyha közös óráról működik, így egy korábban kikalkulált adagszámra jutó rezsiösszeggel számolunk. Január-ban az iskolát átvette a KLIK, így 3. félként bejön a számlázásba. Mi a véleményük a következőkről?
1. A KLIK-nek 2 számlát kell kiállítani, egyet az önkormányzatnak a szociális étkezési adagok után fizetendő rezsiről, egy másikat a hivatalnak a gyermek-, munkahelyi és vendégétkezők adagja után fizetendő rezsiről.
2. A hivatal számlát állít ki az önkormányzatnak a szociális étkezők adagjára jutó bér-, járulék- és felhasznált nyersanyag után, mindhárom költség-elem után fel kell számolni a 27% áfát. Az önkormányzatnál pedig vásárolt szolgáltatásként lesz lekönyvelve. Annyiban növeli meg a költségeket, hogy a bér és járulék után is kell áfát fizetni. Így az egyik intézmény áfabefizető lesz, a másik áfa-visszaigénylő. És csak összességében, konszolidáltan nem lesz több az áfafizetési kötelezettség. A korábbi átkönyvelés megtörténhet-e az intézmények között, hogy ne kelljen számlát kiállítani?
3. Ha az előző számlában tételesen van kimutatva a bér, a járulék és a nyersanyag, akkor az önkormányzatnak a bért és járulékot közvetített szolgáltatásként kell könyvelnie a K335-re, illetve a nyersanyagot a K332-re? De ha nincs részletesen kimutatva, csak egyösszegű számla kerül kiállításra? Esetleg továbbszámlázott tételként kezelhető-e?
A következő probléma a kötelezettségvállalással kapcsolatban merült fel:
4. A hivatal közbeszerzés keretében kötött szerződést a nyersanyag-beszállítókkal. Ez egy keretszerződés, mely meghatározott egységárra vonatkozik, meghatározott mennyiség rendelése esetén. A szerződés szerinti összegnél azonban kevesebbet és többet is rendelhet a hivatal meghatározott százalékkal. Így a közbeszerzési szerződéssel lekötött összeg előzetes kötelezettségvállalásnak minősül. A végleges kötelezettségvállalás akkor keletkezik, amikor az élelmezésvezető megrendeli az adott árut. Mivel kötelezettséget előzetes pénzügyi ellenjegyzés után lehet vállalni, mindkét dokumentum (közbeszerzési szerződés és a megrendelő is) pénzügyileg ellenjegyzésre kerül. Abban az esetben nincs probléma, ha a megrendelő nagyobb összegre szól, mert a vállalt végleges kötelezettség pénzügyi teljesítése kisebb. Viszont ha nagyobb összegről szól a számla, akkor a különbségre nem történt végleges kötelezettségvállalás. Ez hogyan küszöbölhető ki?
Részlet a válaszából: […] ...tehát nem a megrendelés alapján történik, hanem a szállító számlája alapján.Az áru átvételét végző személy (pl. élelmezésvezető) felelőssége, hogy az átvételkor ellenőrizze, a megrendelt darab megvan-e, és megfelel-e a kg-ban számlázott mennyiség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Egyesület vezető tisztségviselőjének felelőssége

Kérdés: Egyesületben a vezető tisztségviselők az egyesület általi tartozásokért saját vagyonukkal felelnek-e, vagy csak az elnök?
Részlet a válaszából: […] ...egyesület vezető tisztségviselőjének azt kell tekinteni, akit ilyenként bejegyeztek.A vezető tisztségviselő kárfelelőssége kétirányú: felel az egyesület felé a tevékenysége körében az egyesületnek okozott kárért. Felel továbbá – bizonyos feltételekkel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Víziközmű-társulat – utólagos csatlakozási hozzájárulás

Kérdés: Egy településen a közelmúltban kiépült a csatornahálózat. A projekthez kapcsolódóan az előző ciklusban az önkormányzat egy részfeladat ellátására (a lakossági hozzájárulások összegyűjtésére) önálló víziközmű-társulatot hozott létre. A víziközmű-érdekeltségi hozzájárulás magánszemély esetén 91 000 Ft, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200?000 Ft volt, melyet az érdekeltek egy része a víziközmű-társulat részére befizetett. Ezen ügylethez számla nem kapcsolódott, általános forgalmi adót a megfizetett összeg nem tartalmazott, illetve arra áfát nem számoltak fel. Amikor a munkálatok sikeresen befejeződtek, a létesítményeket átadták, ezt követően a kivitelezők által benyújtott számlák kiegyenlítésre kerültek. A társulat az ehhez szükséges, általa begyűjtött lakossági önrészt átutalta – ezzel a rábízott feladatot sikeresen teljesítette, megbízatása lejárt, így megtörtént a társulat felszámolása és az önkormányzat részére a lakossági befizetésekkel való elszámolás. A társulat megszűnte után a település képviselő-testülete helyi rendeletet adott ki a szennyvíz-elvezető hálózatba történő utólagos bekötésről. E rendelet tárgyi hatálya kiterjed a település közigazgatási területén a beépítésre szánt területen kialakításra kerülő telekhez kapcsolódó, illetve a beépített területen kialakult ingatlanok szenny-vízelvezető hálózatra történő utólagos, a beruházás befejezését követő közműcsatlakozására. A rendelet kiterjed az előbb leírtak szerinti területen lévő ingatlan, érdekeltségi egység tulajdonosára, azon érdekeltségi egység kivételével, aki a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja, valamint a szennyvízelvezető hálózat üzemeltetőjére. Az érdekeltségi egység tulajdonosa érdekeltségi egységenként – a helyi rendelet szabályai szerint – a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért hozzájárulást köteles fizetni. Az utólagos csatlakozási hozzájárulás megfizetése alól mentes, aki korábban még nem kötött rá a szennyvízelvezető hálózatra, és e rendelet hatálybalépésekor az adott érdekeltségi egység vonatkozásában a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja. A szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő érdekeltségi egységeknek a hálózatba történő bekötését az érdekeltségi egység tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója az üzemeltetőnél kezdeményezheti. Az utólagos csatlakozási díj egy érdekeltségi egységre eső összege magánszemély esetén 91 000 Ft jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200 000 Ft. Mivel az érintett település önkormányzata adószámának 9. számjegye "2", azaz áfás, ezért arra vonatkozóan kérem állásfoglalásukat, hogy az önkormányzat a fentiekben említett érdekeltségi egységre eső összeget határozattal kivetheti, vagy köteles arról számlát kiállítani? Ha az önkormányzatnak számlaadási kötelezettsége van, akkor mennyi a felszámított áfa kulcsa?
Részlet a válaszából: […] A víziközmű-társulat részben a tagok (település lakossága) hozzájárulásából látja el a közfeladatát. A társulat alapszabályában rögzített hozzájárulásról nem kellett számlát kibocsátani.A Vg.tv. 34. §-ának (1) bekezdése értelmében a vízgazdálkodási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Gyermekétkeztetéssel kapcsolatos térítésidíj-hátralék

Kérdés: A Gyvt. 21. §-a és a 146-151. §-ai szabályozzák az önkormányzat gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatait. Amennyiben térítésidíj-hátralék keletkezik, van-e lehetősége az önkormányzatnak (vagy a szolgáltatást nyújtó intézménynek) a gyermek étkezésből való kizárására? A díjtartozás behajtására milyen jogi eszközök vehetők igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáigkell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára.Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.
1
2