15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Közalkalmazott besorolása – középiskola utolsó évfolyamának elvégzése érettségi nélkül
Kérdés: Intézményünk a Kjt. hatálya alá tartozik, dolgozói közalkalmazottak. Egy belső átszervezés során az alábbi kérdések merültek fel.
1. Melyik fizetési osztályba lehet besorolni azt a dolgozót, aki 1983-ban gimnáziumi végbizonyítványt szerzett, de nincs érettségi bizonyítványa?
2. A közalkalmazott rendelkezik egy 1983-as – az akkori Művelődési Minisztérium által kiállított – igazolással, amely az akkor hatályban volt 1965. évi 24. törvényerejű rendelet 13. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással kimondja, hogy a gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány általános jellegű, középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére jogosít. Érvényes-e még ez az igazolás?
3. A dolgozó jogosult-e jelenleg érettségihez kötött munkakör betöltésére?
4. A dolgozó jogosult-e arra, hogy a Kjt. 23. §-a szerinti vezetői megbízást kapjon (azaz középvezetői beosztást kaphat-e)?
5. Érettségivel egyenértékűnek minősül-e a dokumentum?
1. Melyik fizetési osztályba lehet besorolni azt a dolgozót, aki 1983-ban gimnáziumi végbizonyítványt szerzett, de nincs érettségi bizonyítványa?
2. A közalkalmazott rendelkezik egy 1983-as – az akkori Művelődési Minisztérium által kiállított – igazolással, amely az akkor hatályban volt 1965. évi 24. törvényerejű rendelet 13. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással kimondja, hogy a gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány általános jellegű, középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére jogosít. Érvényes-e még ez az igazolás?
3. A dolgozó jogosult-e jelenleg érettségihez kötött munkakör betöltésére?
4. A dolgozó jogosult-e arra, hogy a Kjt. 23. §-a szerinti vezetői megbízást kapjon (azaz középvezetői beosztást kaphat-e)?
5. Érettségivel egyenértékűnek minősül-e a dokumentum?
2. cikk / 15 Illetménynövekedésre való jogosultság szociális ágazatban
Kérdés: Idősek nappali intézményében, melyhez nemrég bölcsődei egység is kapcsolódott, az intézményvezető – besorolás alapjául szolgáló – egyetemi szintű iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett a következő további – felső képzettségi szinthez tartozó – szakképesítésekkel rendelkezik: művelődésszervező, kulturális menedzser, valamint csecsemő- és gyermekgondozói OKJ-s szakképesítés. Az intézményvezetőt hány további szakképesítés után illeti meg az illetménykiegészítés?
3. cikk / 15 Kulturális ágazatban illetmény- növekedés fizetésének feltételei
Kérdés: Kulturális ágazatba tartozó munkáltatónál milyen feltételekkel fizethető további szakképesítésért illetménynövekedés? Van-e olyan előírás, hogy bizonyos végzettségek (pl. pedagógia, művelődésszervező) esetén minden esetben jár az illetménynövekedés?
4. cikk / 15 Tagintézmény-vezető megbízása
Kérdés: Óvoda-tagintézmény (megbízott) vezetői posztja kötelezően pályáztatandó állás-e? A megbízásnak kötelező feltétele-e a pedagógus-szakvizsga, vagy csak előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki ezzel rendelkezik?
5. cikk / 15 Gazdasági vezető besorolása szociális intézményben
Kérdés: Egy szociális intézmény gazdasági vezetőjét az "F" vagy "G" fizetési osztályba kell-e sorolni, ha rendelkezik főiskolai végzettséggel és emellett mérlegképes könyvelői végzettséggel is? A munkakör előírja a mérlegképes könyvelői végzettséget. A mérlegképes könyvelői (OKJ 54343603) végzettség emelt szintű képesítés, de ez a végzettség szakvizsgának vagy azzal egyenértékűnek minősül? A 22/2008. SZMM rendelet csak a hatálya alá tartozó közalkalmazottak esetében ismeri el szakvizsgával egyenértékűnek a mérlegképes könyvelői végzettséget? Van olyan OKJ-képesítésekre vonatkozó jogszabály, amely szakvizsgával egyenértékűnek ismeri el ezt a végzettséget?
6. cikk / 15 Gazdasági vezetőkre vonatkozó képesítési követelmények érvényesülése a nem vezetői, de gazdasági feladatokat tartalmazó munkakörre
Kérdés: Községi önkormányzatnál jelenleg mint pénzügyi előadó dolgozom mérlegképes könyvelő vállalkozási szakon szerzett képesítéssel. 2011-ben a gazdasági munkakört kell átvennem (nem mint vezető, mert kisközség lévén a jegyző látja el a vezetői feladatköröket). Kérdésem lenne, hogy ilyen feltételek mellett kell-e még költségvetési mérlegképes képesítést is szereznem?
7. cikk / 15 Gazdasági vezetőre vonatkozó képesítési követelmény
Kérdés: A 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 18/B. §-a értelmezéséhez kérem segítségüket. Városi önkormányzat költségvetési szervénél alkalmazható-e gazdasági vezetőként olyan személy, aki pénzügyi és számviteli főiskolán végzett (1994. belkereskedelmi szak), és regisztrált mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakterületen, mert a jelzett főiskolai szakkal oda regisztrálták)? A fenti (számviteli főiskolai) végzettség megfelel-e a (1) bekezdésben rögzített, pénzügyi, gazdasági szakirányú felsőfokú végzettségnek, vagy meg kell szereznie az államháztartási szakos mérlegképes könyvelő végzettséget is? A fenti végzettség községi önkormányzat költségvetési szervénél megfelelő a gazdasági vezetői feladatok ellátásához?
8. cikk / 15 Gazdasági vezető magasabb vezetőnek vagy vezetőnek minősül
Kérdés: Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott "Segédanyag a munkajogi változások értelmezéséhez, alkalmazásához" c. tájékoztatóban olvastam, hogy a közoktatási intézmények gazdasági vezetője a pénzügyi-gazdasági feladatok tekintetében az intézményvezető helyettese, abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli. Eszerint a gazdasági vezető magasabb kinevezett vezető? Én közgazdasági érettségivel és felsőfokú mérlegképes könyvelői szakképesítéssel látom el a gazdasági vezetői munkakört ("E" besorolás). Az én esetemben vezetői vagy magasabb vezetői munkakörről beszélünk?
9. cikk / 15 Gazdasági vezető képesítési követelményei
Kérdés: A közoktatásban dolgozom gazdasági vezetőként 1995 óta. Közgazdasági szakközépiskolában érettségiztem, képesített könyvelő, vállalati tervező és statisztikus szakképesítést szereztem, majd költségvetési könyvelői végzettséget (ez is középfokú). Mérlegképes könyvelői végzettséggel 1992 óta rendelkezem (regisztráltak, igazolvánnyal rendelkezem, minden kötelező továbbképzésen részt vettem). Ez év szeptemberében szereztem meg informatikus közgazdász felsőfokú iskolai végzettségem, számvitel szakirányon, s a Kjt. szerinti "E" fizetési osztályból "F"-be kaptam átsorolást. Szeretném tudni, hogy – a 217/1998. Korm. rendelet előírása szerint szakirányú felsőfokú végzettségem mellett – a mérlegképes könyvelői végzettségem feljogosít-e arra, hogy 5%-os további szakképesítésért járó illetménynövelést kaphassak.
10. cikk / 15 ÁMK-igazgató besorolása, vezetői pótléka
Kérdés: Önállóan gazdálkodó Általános Művelődési Központunkban – mely magában foglal általános iskolát, óvodát, napközi konyhát, művelődési házat és könyvtárat – az ÁMK-igazgató munkakört pedagógia-testnevelés szakos tanárnő tölti be. A hölgyet az ÁMK-igazgatói munkakör betöltésére vette fel intézményünk. A kolléganő végzettségei a következők: - 1979: Juhász Gyula Tanárképző Főiskola: pedagógia-testnevelés szakos általános iskolai tanár. - 1985: JATE-BTK: pedagógia szakos előadó. - A fenti egyetemi diplomára épülően a Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi, illetve Gazdasági és Társadalomtudományi Karán közoktatás-vezető szakirányú szakképzettség. Az igazgatónő heti 4 órában testnevelés tantárgyat tanít az általános iskolában. Kérdéseim a következők: - Fenti végzettségei alapján a kolléganőt melyik fizetési fokozatba kell besorolni? - Magasabb vezetőként (ÁMK-igazgató, egyben az általános iskola igazgatója is) hány százalék a kötelezően adandó magasabb vezetői pótlék mértéke? - Milyen illetménykiegészítés, és hány százalékban illeti meg a kolléganőt?