1. cikk / 11 Kárátalány elszámolása
2021-ben az önkormányzat adásvételi szerződést kötött egy kft.-vel. A szerződés tárgya: kivett ipari park megnevezésű külterületi ingatlan értékesítése. Kedvezményes vételár került megállapításra 1.500.000 forint + áfa összegben, melyről a számlát az önkormányzat kiállította, az áfát befizette. A kedvezményes vételár feltételekhez volt kötve (beruházásmegvalósítás, folyamatos üzemeltetés, munkaerő-foglalkoztatás), melyeket a vevő nem teljesített. Az önkormányzat a fentiek alapján elállt a szerződéstől. A szerződés erre vonatkozó pontja a vételárra vonatkozóan az alábbiakat tartalmazza: az eladó (önkormányzat) köteles az általa kapott vételár visszaadását felajánlani, melyből a korábbi kedvezményes nettó vételár x százalékának megfelelő kárátalányt visszatart. Az önkormányzat úgy döntött, hogy a kárátalány összegével csökkentett vételárat ad vissza. Az általunk kapott vételár 1.500.000 forint + áfa volt. Ezen összeg nettó 10%-a kárátalány, melyet visszatartunk. Tekintettel arra, hogy az áfát anno megfizettük, a „felajánlott vételár” összege hogyan kerül megállapításra: 1.500.000–150.000 = 1.350.000 forint + áfa, vagy pedig az 1.350.000 már a bruttó összeg? Jól gondoljuk, hogy ebben az esetben a vevő számlát kell, hogy kiállítson az önkormányzatnak a felajánlott vételárról, és azt az önkormányzat kvázi ingatlanvásárlásként könyveli?
2. cikk / 11 Önkormányzati közszolgáltatás áfája
A szippantottszennyvíz-szolgáltatást saját eszközeinkkel és dolgozóinkkal végezzük a település lakosai számára. Ennek a közszolgáltatásnak az árát a 2013. évi CXIV. törvény a 2013. évben érvényes szinten fixálta. Önkormányzatunknál ennek a szolgáltatásnak az önköltségi ára azóta a máig érvényes szolgáltatási díj sokszorosára nőtt! A szolgáltatási díj megállapítása 2013-ban önköltség számításával történt, amelyből különböző kedvezmények adásával alakult ki a végső szolgáltatási díj, minden esetben önköltségi ár alatt, de sohasem ingyenesen. Az árakat önkormányzati rendeletben szabályoztuk. Az önkormányzat e szolgáltatás tekintetében áfakörbe tartozik, ezért az eladási ár és az önköltség közötti eltérésre évek óta megfizetjük az áfa összegét. Helyesen járunk-e el, hogy az adott kedvezmények után megfizetjük az áfát? Vagy ez nem is lenne kötelező? Véleményünk szerint, bár eredetileg az önkormányzat saját belátása szerint adta ezeket a kedvezményeket, jelenleg már az ár kizárólag a rezsicsökkentés kötelezettsége miatt ilyen alacsony, tehát a kedvezményt nem saját hatáskörben adjuk a természetes személyek részére.
3. cikk / 11 Áfabevallás önellenőrzése
4. cikk / 11 Hibajavítás, ingatlanértékesítés
5. cikk / 11 Szálláshely-szolgáltatók turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége 2020-tól
6. cikk / 11 Számla javítása és online számlaadat-szolgáltatás adószámváltozás esetén
7. cikk / 11 Láncügylet, visszamenőleges bejelentkezés adóalanyként
1.1. Alkalmazott eljárás
"A" társaság minden esetben áfa felszámítása nélkül állított ki számlákat "B" társaság részére az ismertetett ügyletek kapcsán az Áfa-tv. 26-27. §-ai és 98. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. "B" társaság ezt követően a harmadik ország előírásai szerinti hozzáadottérték-adóval megnövelten bocsátott ki számlát "C" társaság részére, függetlenül attól, hogy a vámokmányok szerinti exportőr "B" társaság volt.
1.2. Az alkalmazandó eljárás
Álláspontunk szerint az 1.1. pontban ismertetett eljárás azokban az esetekben megfelelő, amikor a fuvarozást az "A" társaság szervezi. Abban a néhány esetben azonban, amikor "C" társaság szervezte a termékek fuvarozását, az 1.1. pontban ismertetett eljárástól eltérően "A" társaságnak az Áfa-tv. előírásai értelmében magyar áfa felszámításával kellett volna kiállítania a számlát "B" társaság részére, amelyet követően "B" társaságnak kellett volna áfa felszámítása nélkül számlát kiállítania "C" társaság részére az Áfa-tv. 98. §-ának megfelelően.
A fenti ügylettel kapcsolatos kérdések:
1. Helyesen jártak-e el a társaságok az 1.1. pontban ismertetettek szerint azokban az esetekben, amikor a fuvarozást "A" társaság szervezte?
2. Helyes-e a feltételezésünk, miszerint az 1.2. pontban ismertetettek szerint kellett volna eljárni a társaságoknak akkor, amikor a fuvarozást a "C" társaság szervezte?
3. Amennyiben a 2. kérdésünk kapcsán feltételeink helytállóak, és a számlákat "A" társaságnak a magyar áfa felszámításával kellett volna kiállítania "B" társaság részére, akkor:
a) Az áfa visszaigénylése érdekében utólag regisztrálhat-e áfa szempontjából "B" társaság visszamenőlegesen, 3-4 évvel korábbi dátummal?
b) Ha igen, a hiteles, "A" társaság által korrigált számlák birtokában a magyar áfaregisztrációt követő 15. napig benyújthatja-e áfabevallásait több évre visszamenőleg "B" társaság, az áfa visszaigénylése érdekében?
8. cikk / 11 Bizonylatkorrekció – adózási mechanizmus téves választása
1. A korrekció alkalmával a számla sztornírozását és az új számla kibocsátását követően a helyesbítést az Art. 49. §-a szerinti önellenőrzés, vagy az Áfa-tv. 153-153/C. §-a alapján, a fizetendő, illetve a levonható adó utólagos módosulásának elszámolására vonatkozó szabályai szerint kell elvégezni? Helyes az a meglátás, mely szerint a korrekciót az eladóval azonos módon, azaz vagy önellenőrzéssel, vagy az Áfa-tv. 153-153/C §-a szerint, az utólagos módosítás szabályai szerint kell kezelni?
2. A technikai lebonyolítás szempontjából elfogadható-e az a megoldás, ha a számlakorrekciót egy helyesbítő számlával rendezzük oly módon, hogy a helytelenül egyenes adózással megállapított adóalap és általános forgalmi adó negatív tételként, míg a helyes tétel a fordított adózás szabályai szerint kerül feltüntetésre?
3. Abban az esetben, ha az utólagos módosítás szabályai szerint kell eljárni [Áfa-tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pont], a számla személyes rendelkezésre állásán a még nyitva álló időszakot kell érteni, vagy a helyesbítő számla kézhezvételét jelentő naptári hónapot?