Áfa-tv. arányosításra vonatkozó szabályainak értelmezése

Kérdés: Egy önkormányzat pályázat keretében tárgyi eszközöket szerez be, melyek egy részét adóköteles tevékenységéhez használja, más részét tisztán adómentes vagy áfakörön kívüli tevékenységénél fogja hasznosítani. Ugyanezen pályázat keretében vannak kapcsolódó szolgáltatási számlák pl. a közbeszerzéssel, könyvvizsgálattal stb. kapcsolatban. Azon tárgyi eszközöket, amelyekkel tisztán csak adóköteles tevékenységet fog végezni, az önkormányzat tételesen mutatja ki, és a beszerzéskori áfát 100%-ban visszakéri. Azon eszközök beszerzését terhelő áfát, amely eszközöket 100%-ban tisztán áfakörön kívüli vagy tárgyi adómentes tevékenységéhez használ, ugyancsak a tételes elkülönítés alapján teljes egészében nem vonja le. A szolgáltatásokat terhelő adót a levonás szempontjából arányosítja, mert ezek tételesen nem különíthetők el. Az önkormányzat 2013-ban például 10%-ban vonhatja le az arányos áfát az Áfa-tv. 123. §-a és az 5. melléklet szerint. 2014-ben ez a levonási arány csak 8% lesz. A fent leírtakkal kapcsolatban a következő kérdéseink fogalmazódtak meg:
1. Megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak az az értelmezés, mely szerint a tárgyi eszközöknél (feltéve hogy a figyelési időszakban a konkrét eszköz rendeltetése áfa vonatkozásában nem fog változni) a 2014-es, 5. számú melléklet szerinti arányváltozás nem követel módosítást, hiszen az adott eszköz ugyanúgy tisztán 100%-ban adóköteles, illetve tisztán 100%-ban nem adóköteles tevékenységhez hasznosul. Az arányosítás csak a szolgáltatásokat érinti, ezeknél pedig a 135. § szerinti figyelési idő nem értelmezhető.
2. Mennyiben változtatja meg a helyzetet az, ha ezeket a szolgáltatásokat az önkormányzat az eszközökre például a beszerzési áruk arányában ráaktiválja?
Részlet a válaszából: […] ...amelyek vonatkozásában a levonható és le nem vonható adó összegét az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerint határozza meg az önkormányzat, ráaktiválják az említett tárgyi eszközökre. Továbbá elmondható, hogy amennyiben a tárgyi eszközt kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Ingatlan térítés nélküli átadása, sorozat jelleg

Kérdés: Nem adóalany magánszemély önkormányzat részére, a felek megállapodása értelmében térítés nélkül ad át 6 db magánút megjelölésű ingatlant. A térítés nélkül átadott ingatlanok esetében, számosságuk okán, gazdasági tevékenységnek fog-e minősülni, áfaalanyiságot keletkeztet-e, így az ügylet során az értékesítéshez kapcsolódik-e forgalmiadó-fizetési kötelezettség, illetve az önkormányzat – amennyiben ezen ügylethez kapcsolódóan áthárított forgalmi adóval növelt beszerzést valósít meg – élhet-e adólevonási jogával?
Részlet a válaszából: […] ...(még akkor is, ha nem a negyedik) adóalanyiságot keletkeztet. Összességében azonban, amennyiben a kérdéses esetbenmagánszemély önkormányzat részére térítés nélkül ad át 6 db magánút megjelölésűingatlant (illetőleg annak tulajdoni hányadát), akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Németországból vásárolt személygépkocsi áfájának elszámolása

Kérdés: Az önkormányzatunk használt személygépkocsit vásárolt Németországból, melyet a beszerzést követően behoztunk Magyarországra, és ennek érdekében kiváltottuk a közösségi adószámot. Ezt közöltük a német eladóval. A külföldi eladó a számláján feltüntette a saját uniós közösségi adószámát, de a miénket nem. A számlában felszámított 19 százalék áfát. Az önkormányzat a teljes számlaértéket kifizette (bankszámláról). Helyesen járunk el akkor, ha az áfabevallásban beállítjuk fizetendőként a gépkocsi nettó értékére számított 20 százalékot, és visszaigényelhetőként a német cégnek kifizetett 19 százalékot?
Részlet a válaszából: […] ...az önkormányzat a Németországban történtbeszerzését követően annak közvetlen következményeként Magyarországraszállította vagy szállítatta (illetve ha a szállítást a külföldi adóalany vagymegbízottja végezte) a szóban forgó gépkocsit, és az Áfa-tv. 7/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Művelési ág alól kivett beépített terület

Kérdés: Önkormányzatunk 2006. december 1-jéig közhatalmi besorolású volt. 2006 májusában értékesítettünk egy ingatlant, melynek megnevezése "művelési ág alól kivett beépített terület", amelyen lakóingatlan áll. A lakóingatlant az állam (mint akkori tulajdonos) engedélyével építették. 1969-ben földhasználati jogot jegyeztek be rá a mostani vásárló javára – az 1965. évi árrész utáni ún. "C" akció keretében az ártéren lévő telep felszámolása keretében. 1992-ben átszállással lett önkormányzatunk tulajdona a terület, melyen már állt a lakóingatlan. A lakás tulajdonosa most megvásárolta a hozzá tartozó területet. A szerződésben részletfizetési kedvezményben állapodtak meg a felek a következőképpen. Az első vételárrészt követően a vevő 60 hónapon át, minden hó 15. napjáig 5000 Ft-ot fizet. Az eladó önkormányzatunk a vételár maradéktalan kiegyenlítéséig tulajdonjog-fenntartással él. A szerződés áfatartalomról nem tesz említést. 2006 decemberében önkormányzatunk egy másik ingatlan értékesítése kapcsán 4 000 000 Ft-ot meghaladó adóköteles bevételhez jutott. Ezért be kellett lépnie az áfakörbe. Kérdéseink a következők: – Jól értelmezzük-e hogy a lakóingatlanhoz tartozó ingatlan értékesítése tárgyi adómentes? – Első értékesítésnek számít-e a jelen ügylet? – A teljesítés napja a teljes kiegyenlítés, illetve a tulajdonjog-fenntartás dátuma-e (2011. 05. 15.)? – Csak addig kell-e számlát kiállítani a törlesztőrészletekről, amíg az önkormányzat áfaalany? – Tárgyi adómentes-e ez az értékesítés, vagy ha nem, hogyan kezelhető a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 4/A. § (3) bekezdése szerint nem minősüladóalanynak az önkormányzat akkor sem, ha gazdasági tevékenységéből származóbevétele jelentéktelen. Jelentéktelen az önkormányzat gazdasági tevékenységébőlszármazó bevétele, ha az a tárgyévet megelőző évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.