Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...illetve fognak rendelkezni. Veszélyhelyzetben a kormány – a sarkalatos törvényekben meghatározottak szerint – rendeleteket alkothat, egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, a törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Kullancs elleni védőoltás – a munkavállaló nem akarja beadatni magának

Kérdés: Természetvédelmi őrök (közszolgálati tisztviselők) részére a munkáltató kullancs által okozott agyhártyagyulladás (encephalitis) elleni oltást írt elő. Az oltás február hónapban lesz aktuális. A munkáltatónak munkavédelmi kötelezettségei körébe tartozik a védőoltás biztosítása. Megtagadhatja-e a munkavállaló annak felvételét? Ha igen, annak milyen következménye lehet a munkavállalóra?
Részlet a válaszából: […] ...(hatékony) védőoltás biztosítása térítésmentesen indokolt és lehetséges. A?kockázatbecslésnél lényeges figyelembe venni, hogy az egyes területeken nem egyforma a fertőzöttség.Ha a kockázatbecslés alapján fennáll a kockázat az adott munkavállalóra, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlása

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 1992. évi XXXIII. törvényvégrehajtásáról a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltatófeladatokat ellátó egyes költségvetési intézményeknél) nem ír elő olyan esetet,amikor pályázat nélkül lehetne betölteni állást, így amennyiben a Kjt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...hivataliszervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban további választhatójuttatásokat is beépítsen a cafeteria-rendszerbe, illetve az egyes juttatásokválasztható mértékét magasabban határozza meg.A Ktv. által meghatározott választható juttatások akövetkezők: –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Önkormányzat által nyújtott pályázati támogatás

Kérdés: Az önkormányzat pályázati felhívásain (kulturális, sportcélok stb.) rendszeresen nyernek magánszemélyek is, akikkel az önkormányzat támogatási megállapodást köt, és vissza nem térítendő támogatást biztosít részükre. Kérdésünk, hogy milyen közterhei vannak a magánszemélyek részére kifizetett támogatásoknak?
Részlet a válaszából: […] ...alapján dönthető csak el, hogy a magánszemélyrészére így kifizetett támogatásnak milyen köztehervonzata van. Az Szja-tv. alapján egyes, az önkormányzat által, illetveállamháztartási, költségvetési forrásból nyújtott pénzbeli juttatások,támogatások –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 23.

Szakértői tevékenység

Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...az Iat. is lehetőséget ad). Ebben az esetben a szakértői díj a szakvéleményt elkészítő szakértőt illeti meg.A c) esetben minden egyes szakértőnek mérlegelnie kell, hogy szakértőként végzett tevékenysége megfelel-e az Áfa-tv. 4. § (1) bekezdésének,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.