Keresés eredménye | Költségvetési Levelek

24 cikk rendezése:

1. cikk / 24 Önkormányzati ingatlanok bérbeadása

Kérdés: Önkormányzatunk több lakóingatlan tulajdonosa, amelyek közül nem mindegyiket bérlik tartósan. Ezek közül egyet alkalmanként bérbe ad az önkormányzat magánszemélyek részére, amely 1–3 éjszaka közötti időszakokat jelent évente 20-24 alkalommal (összesen évi 40-50 nap). A bérleti díj rendeletben meghatározott 5000 Ft/éjszaka/ingatlan. Ilyenkor más díjat nem fizetnek a bérlők. A bérlők többnyire helyi lakosok, de előfordulhat nem helyi illetőségű bérlő is. Az önkormányzat rendezvényein munkát végző vállalkozók vagy fellépők részére az önkormányzat alkalmanként ingyenesen rendelkezésre bocsátja az ingatlant az adott rendezvény éjszakájára.
1. Az ingatlan bérbeadása magánszemélyeknek ezzel a rendszertelen jelleggel turisztikai tevékenységnek számít-e?
2. Az önkormányzat részéről van-e valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a fizetős bérbeadások után?
3. Az ingatlanok ingyenes használatba adása keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

2. cikk / 24 Ajándék ingatlan áfája

Kérdés: Egy kft. a tulajdonában álló külterületi, kivett vágóhíd és hűtőház, udvar megjelölésű ingatlanját településfejlesztés céljára az önkormányzatnak ajándékozta, melyről megállapodást kötöttek, és melynek elfogadását az önkormányzat képviselő-testülete határozatával el is fogadta. A tulajdonjog-bejegyzés jogcíme: ajándékozás. Az ajándékba kapott területtel az önkormányzat egy, a tulajdonában lévő külterületi, kivett út megjelölésű ingatlan területét kívánja növelni, tehát az ajándékozással egyidejűleg átminősítésre is kerül, és már mint "kivett út" megjelöléssel kerül nyilvántartásba vételre. (Továbbiakban ez az út egy útfejlesztési pályázatnak lesz a része, de ezzel kapcsolatban az önkormányzatnak nem lesz levonási joga.) Keletkezik-e az önkormányzatnak bármilyen fizetési kötelezettsége az ajándékozás tárgyában, akár illeték-, akár áfafizetési kötelezettsége? Az önkormányzat az általános szabályok szerint áfázik, és nem választotta az Áfa-tv. 86. §-a szerinti adókötelessé tételt. Kell-e a kft.-nek számlát kiállítani az önkormányzat részére az ajándékozásról? (Mert szerinte kell, és az önkormányzatnak áfafizetési kötelezettsége van!) A kft. szintén az általános szabályok szerint adózik, és a nyilvántartás szerint választotta az adókötelessé tételt [Áfa-tv. 86. § (1) bek. l) pontja, 88. § (4) bek.].

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

3. cikk / 24 Önkormányzati utalvány nyugdíjasoknak

Kérdés:

Önkormányzatunk minden évben ajándékkal kedveskedik a 65 év feletti lakosoknak. Ezt a juttatást nem kötjük anyagi helyzethez, nem szerepel a szociális rendeletünkben, csak az életkor számít. A juttatás fejenként 10.000 forintos utalvány formájában történik, amelyet bármilyen termékre be lehet váltani a településen lévő vegyesboltokban (tartós élelmiszer, vécépapír, vegyi áru stb.). Az önkormányzat saját hatáskörben bocsátja ki az utalványokat 10.000 forint névértékben, majd szerződést köt a helyi boltokkal, hogy az utalványok elfogadása/beváltása után azok értékét megtéríti a boltosoknak. Az utalványok nem névre szólóak, de nyilvántartást vezetünk róla, hogy ki kapta és milyen értékben, aláírással igazolva. Az utalványon nincsen kikötve, hogy konkrétan mire váltható be, csak az, hogy mely boltokban és mekkora összegben, illetve a határidő. Az elszámolás a boltosokkal havonta történik, ők az önkormányzatnak számláznak, és annak ellenében fizetünk nekik.
1. Az utalvány kibocsátása saját hatáskörben engedély- vagy bejelentésköteles-e?
2. A boltosok számlakiállítási kötelezettsége az önkormányzat felé fennáll-e? Mivel ők az utalvány elfogadásakor már kiállítanak egy nyugtát a vevőnek, ahol az áfafizetési kötelezettség létrejön. Ezután az önkormányzat felé adómentes számlát adnak "utalványbeváltás" jogcímen.
3. Az ajándékként átadott utalványok után az önkormányzatnak milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, és azt melyik időpontban kell megfizetni (utalvány kiállítása, utalvány átadása, beváltás, beváltóhely számlája)?
4. Kedvezőbb lenne-e az önkormányzat számára adózási szempontból, ha a 10.000 forintos ajándékot készpénzben juttatnánk az időseink részére?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

4. cikk / 24 Elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő számlázási kérdések

Kérdés:

1. Önkormányzati rendezvényünket hirdetés formájában népszerűsítettük az egyik közösségi médiában. A számlát Közösségen belüli országból kapjuk, amelyen nincs részletezve a számla áfatartalma (feltehetően azért, mert a számla kibocsátójának nincs adóbefizetési kötelezettsége). Mi hogyan járunk el helyesen, szabályosan az áfakötelezettség megállapításakor? A számlán vevőként önkormányzatunk neve és címe van feltüntetve, az adószámunk nem. Hol húzódik az a határ, amikor a számla még befogadható? Mik azok a kötelező alaki/tartalmi minimumok, amiknek szerepelnie kell a számlán ahhoz, hogy befogadhassuk? 2. Egy másik elektronikus szolgáltatást a Közösségen kívülről (az Egyesült Államokból) veszünk igénybe. A számla alapján a szolgáltatásnak 0 USD adótartalma van. Itt is felmerül kérdésként, hogy az Áfa-tv. szabályozásának megfelelve hogyan járunk el helyesen az áfa megállapításakor? A számlán az egyesült államokbeli partnernek nincs feltüntetve az adószáma. Önkormányzatunk vevőként csupán egy e-mail-címmel szerepel a bizonylaton, sem név, sem cím, sem adószám. Tudjuk, hogy egyes országokban eltérő szabályozások lehetnek érvényben a számlázás kapcsán, véleményünk szerint azonban minimum aggályos az efféle számlák befogadása.
A kérdés itt is, mint az előző kérdésnél: mi a minimumkövetelmény ahhoz, hogy befogadható legyen egy külföldről (Közösségen kívülről) érkező számla?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

5. cikk / 24 Útépítési munka számlázása

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat az Áfa-tv. 142. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján. Önkormányzatunk 2021 augusztusában kötött szerződést építési hatóságiengedély-köteles útépítési munkákra. A szerződéskötéskor mindkét fél áfaalany volt, így az ügylet az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás hatálya alá esett. 2022. január 1-jétől önkormányzatunk alanyi adómentessé vált. A vállalkozó a vállalt munkát szerződés szerint teljesítette 2022 áprilisában, majd ezek után fordított áfás számlát állított ki a szerződésnek megfelelően. A számlát az önkormányzat befogadni nem tudta, mivel az önkormányzat könyvelője szerint, az önkormányzat alanyi adómentessége miatt, az Áfa-tv. 142. §-a (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételek az ügyletre nem állnak fenn. Az építőipari vállalkozás könyvelője szerint viszont ők csak fordított áfás számla kiállítását tehetik meg ebben az esetben. Kérem állásfoglalásukat a számla kiállításának módjáról, az ügylet áfatartalmának megfizetése érdekében. A projekt támogatásból valósult meg, így az áfa megfizetését is igazolni kell. Amennyiben az ügylet mégis fordított áfa alá tartozna, akkor annak megfizetését – adóbevallás hiányában – milyen módon tudjuk igazolni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

6. cikk / 24 Szociális támogatás utalványa

Kérdés: Az önkormányzat a településen élő, 65 év feletti idős emberek részére 5000 forint értékű élelmiszer-utalványt szeretne adni, melyeket a helyi boltban költhetnének el. Ezt a szociális keret terhére el lehet számolni a K48-as rovaton? Ilyen esetben a szociális rendeletben ezt fel kell tüntetni, vagy elég róla egy döntés? Az így adott utalvány – véleményem szerint – többcélú utalványnak minősül, mivel eltérő áfakulcsú termékekre is beváltható. Ebben az esetben a bolt által, a begyűjtött utalványokról kiállított TAM-számla lesz a kifizetés bizonylata (az utalványokat átvételi elismervényen adjuk át az idősek részére), vagy az utalvány lesz a kifizetés bizonylata? Ha a szociális keretben nem lehet elszámolni, akkor ez csekély összegű ajándéknak minősül? Illetve mindenkinek külön--külön, személyenként kell számfejteni, vagy a dologi kiadások között elszámolható?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

7. cikk / 24 Informatikai szolgáltatás

Kérdés: Önkormányzatunk külföldi amerikai székhelyű gazdasági szereplőtől vesz igénybe informatikai szolgáltatást, ez távolsági értékesítésnek minősül. Az egyik esetben a partnerünk megkérte az EU-s közösségi adószámot EU8*5, azonban a VIES uniós adószám-ellenőrzésében nem valid adószámot jelöl. Szervezetünk nem rendelkezik közösségi adószámmal, így 27%-os áfatartalommal számlázott felénk. Mivel nem rendelkezünk közösségi adószámmal, így a fordított adózás nem jöhet létre. Ezt az áfatartalmat a külföldi illetékességű adóhatóságtól lehetne visszaigényelni. Főszabály szerint a szolgáltatás teljesítésének helye attól függ, hogy a szolgáltatás igénybevevője adóalany-e, ha igen, akkor a teljesítési helyet a szolgáltatást igénybe vevő adóalany székhelye határozza meg. A másik esetben is külföldi illetőségű (amerikai) cégtől vettünk igénybe digitális szolgáltatást (szoftverlicencelés), ott áfatartalom nélkül került kiállításra a számla. Jól kerültek kiállításra a számlák? Keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk az utóbbi esetben, illetve hogyan érintik a határokon átnyúló digitális szolgáltatásokat a 2021. július 1-jétől hatályba lépő Áfa-tv.-változások?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

8. cikk / 24 Szakmai tanulmányút, konferencia kapcsán vendéglátás költségeinek adózása

Kérdés: Önkormányzatunk európai uniós forrásból finanszírozott pályázati projektek megvalósításával foglalkozik. A projektekben többek között szakmai tanulmányutak és konferenciák szervezése is szerepel, melyek szervezését alvállalkozó igénybevételével kívánjuk megvalósítani. A konferenciák, tanulmányutak költségei között rendezvényszervezés, terembérlet, étel-, italellátás, utazás és szállásköltség szerepelhet.
1. Helyesen értelmezzük-e, hogy ha a rendezvényszervező cég a számláján feltünteti az ellátás (étel, ital) értékét, akkor nála ez után nem merül fel szja- és ehofizetési kötelezettség?
2. Helyesen értelmezzük-e, hogy ha a rendezvényszervező cég a számláján feltünteti az ellátás (étel, ital) értékét, akkor társaságunknál az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.27. pontja alapján nem merül fel szja- és ehofizetési kötelezettség?
3. Ha a rendezvényszervező cég a számláján nem tünteti fel az ellátás (étel, ital) értékét, hanem egy összegben rendezvényszervezésként számlázza a konferencia költségét társaságunknak, akkor felmerül-e nála a bejövő étel-, italszámlák értéke után szja- és ehofizetési kötelezettség, vagy mivel ezek forrása közvetetten európai uniós forrás, rá is vonatkoztatható az Szja-tv 1. számú mellékletének 4.27. pontja, ezért nála is fennáll az adómentesség?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

9. cikk / 24 Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

10. cikk / 24 Számla helyes kiállítása – "fordított adózás" kifejezés feltüntetése számlán

Kérdés: Önkormányzatunk eseti jelleggel értékesít terméket a Közösségen belül. A Közösségen belüli adómentes értékesítésről szóló számla kiállítása során önkormányzatunk az Áfa-tv. 169. §-ának m) pontja alapján a számlán egyrészt hivatkozik az adómentességre, másrészt a 169. § n) pontja értelmében jelzi a számlán (magyar és angol nyelven), hogy az adó fizetésére a termék beszerzője kötelezett.
A számla helyes kiállításával kapcsolatban a következő kérdések merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az önkormányzat abban az esetben, ha a "fordított adózás" kifejezést feltünteti az általa megvalósított Közösségen belüli termékértékesítés vonatkozásában?
2. Amennyiben az önkormányzat nem köteles feltüntetni a "fordított adózás" kifejezést a Közösségen belüli termékértékesítésről kiállított számlán, akkor ennek ellenére szerepeltethető-e a "fordított adózás" a számlán, illetve amennyiben azt az önkormányzat feltüntette, ezért bármilyen bírsággal sújtható-e?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.