3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Kettős munkakör járuléka
Kérdés: Önkormányzati dolgozónk két munkakört lát el egy munkaszerződéssel. Az osztott munkakört a 'T1041-es lapon úgy jelentik be, hogy egy bejelentőlaphoz a 13. pótlapból két dinamikus lapot képeznek, mivel egy pótlapon csak egy munkakört lehet bejelenteni. Egy vagy két biztosítási jogviszonynak kell tekinteni az egy munkaszerződéssel, két munkakörre létrejött munkaviszonyt? A Tbj-tv. 27. §-ának (2)–(3) bekezdései szerinti járulékfizetési alsó határ után egyszer vagy kétszer kell megfizetni a járulékot? Felmerül továbbá kérdésként, hogy a kapcsolt munkakörben foglalkoztatott személy biztosítottként történő bejelentése, és a személyére vonatkozó havi adó- és járulékbevallásban történő adatszolgáltatás során a munkaköröket azonosító FEOR-számokat egy jogviszony esetében szükséges-e külön-külön feltüntetni?
2. cikk / 3 Adószámos magánszemély szakértői tevékenysége
Kérdés: Önkormányzatunk egyre több adószámos magánszeméllyel kerül kapcsolatba, akik a tevékenységükről számlát állítanak ki. A számlájuk alapján a díjazásuk számfejtésre kerül a központi illetményszámfejtő rendszerben, azonban nem tudjuk megítélni, hogy kifizetőként milyen levonásokat kell érvényesítenünk. A 15%-os adóelőleg minden esetben levonásra kerül, azonban a tb-járulék levonása kapcsán bizonytalanok vagyunk. A partnerek közül van, aki bejelentett főállással rendelkezik, és munkáltatói igazolást is hoz, hogy biztosítottnak minősül. Van egy olyan passzus is, hogy ha a díjazása eléri a minimálbér egyharmadát akkor biztosítottnak minősül. A magánszemély által kiállított számla összege 300 000 forint, munkáltatói igazolást csatolt mellé, szerződés szerint szakértői tevékenységet látott el egy kiállítás megszervezésében.
3. cikk / 3 Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége
Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?