6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Tagi kölcsön elengedése
Kérdés: Az önkormányzat 2021. évben tagi kölcsönt folyósított szociális szövetkezet részére, a kölcsönt megkapó szövetkezet egyik alapító tagja a kölcsönt adó önkormányzat. A tagikölcsön-szerződést határozott időre kötötték, de a szövetkezet nem tudott eleget tenni visszafizetési kötelezettségének határidőben, sem később. A tagi kölcsön esetleges megtérítése a szövetkezet felszámolásához is vezethetne. Megteheti-e az adott önkormányzat, hogy tekintve szövetkezeti tagságára, valamint a szövetkezet további működésének ellehetetlenítésére a kölcsön törlesztésével, a tagi kölcsön visszafizetéséről részben vagy egészében lemond? Ha igen, milyen eljárással tudja ezt megtenni?
2. cikk / 6 Követeléselengedés
Kérdés: 2014. évben elengedtünk több kis összegű követelést. 2015. év januárjában az egyiket befizették. Mi a teendő a befolyt összeggel?
3. cikk / 6 Behajtási költségátalány
Kérdés: Ezúton szeretnék segítséget kérni a Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdésében meghatározott behajtási költségátalánnyal kapcsolatban. 2014. augusztus 7-én kiadott a NAV egy tájékoztatót ezzel kapcsolatban, igaz, társaságiadó-alanyokra vonatkozóan, de felmerült bennem, hogy önkormányzatnak, illetve intézményeinek szükséges-e valamilyen számviteli elszámolás a behajtási költségátalánnyal kapcsolatban? Például ha az önkormányzatnak lenne behajtásiköltségátalány-fizetési kötelezettsége, akkor a pénzügyi számvitelben el kellene ezt számolnia különféle egyéb ráfordítások között a költségvetési évben esedékes dologi kiadásokkal szemben? Illetve a költségvetési számvitelben is kötelezettségvállalást kellene-e rá könyvelni? Ha ezt a behajtási költségátalányt a jogosult írásban elengedi, akkor azt hogyan kell könyvelni?
4. cikk / 6 Beszámítás
Kérdés: Önkormányzati pályázati elszámolás alkalmával merült fel a következő problémánk:
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?
5. cikk / 6 Negyedéves mérlegjelentés
Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérlegjelentés oszlopainak tartalma?
6. cikk / 6 Behajthatatlannak minősülő követelések értékvesztése
Kérdés: Az államháztartás szervezetei a nem termékértékesítésből és szolgáltatásból eredő követeléseikről csak törvényben meghatározott módon mondhatnak le. Ilyenek nálunk a kiszabott bírságok, pótdíjak stb. Ezekre a behajthatatlannak minősülő követelésekre alkalmazható-e az értékvesztés? Ha igen, milyen módon és mennyi idő alatt számolhatjuk el?