Bizonylatkorrekció – adózási mechanizmus téves választása

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaságunk évente különböző építési-szerelési munkákat végez, nemcsak az önkormányzat, hanem más adóalanyok részére is. Az építési-szerelési munkákhoz kapcsolódóan a jogszabályban előírt esetekben társaságunk a fordított adózást alkalmazza, azonban több esetben előfordult, hogy tévedésből a jogszabályi előírásokkal ellentétesen, egyenes adózási formát alkalmazott a fordított adózás helyett. A korrekcióval kapcsolatban felmerült kérdések:
1. A korrekció alkalmával a számla sztornírozását és az új számla kibocsátását követően a helyesbítést az Art. 49. §-a szerinti önellenőrzés, vagy az Áfa-tv. 153-153/C. §-a alapján, a fizetendő, illetve a levonható adó utólagos módosulásának elszámolására vonatkozó szabályai szerint kell elvégezni? Helyes az a meglátás, mely szerint a korrekciót az eladóval azonos módon, azaz vagy önellenőrzéssel, vagy az Áfa-tv. 153-153/C §-a szerint, az utólagos módosítás szabályai szerint kell kezelni?
2. A technikai lebonyolítás szempontjából elfogadható-e az a megoldás, ha a számlakorrekciót egy helyesbítő számlával rendezzük oly módon, hogy a helytelenül egyenes adózással megállapított adóalap és általános forgalmi adó negatív tételként, míg a helyes tétel a fordított adózás szabályai szerint kerül feltüntetésre?
3. Abban az esetben, ha az utólagos módosítás szabályai szerint kell eljárni [Áfa-tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pont], a számla személyes rendelkezésre állásán a még nyitva álló időszakot kell érteni, vagy a helyesbítő számla kézhezvételét jelentő naptári hónapot?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 153/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kell a fizetendő adó utólagos csökkenését elszámolni, azaz társaságuk az áfabevallás önellenőrzése nélkül abban az adómegállapítási időszakban veheti figyelembe negatív tételként a felszámított forgalmi adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Számla sztornózása

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. 2014. évi számlát szeretnénk sztornózni 2015-ben. Van-e erre lehetőség? Ha igen, mi a teendőnk még a sztornózáson kívül?
Részlet a válaszából: […] ...önellenőrzési kötelezettséget, a helyesbítő/sztornó számla a vevő rendelkezésére bocsátásának időpontjában beállítható az áfabevallásba. Ha azonban a teljesítés hiánya miatt érvénytelenítik a számlát, akkor a kibocsátónak minden esetben önellenőrzést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 16.

Szeméttelep karbantartásának fordított adózása

Kérdés: Önkormányzatunk szeméttelepet működtet társulásban két másik községgel. A szeméttelep-karbantartási feladatot ellátó vállalkozó evás, alanyi adómentes, de továbbszámlázásnál áfát is szerepeltetünk a számlán. Hogyan történik a számla kiállítása az evás vállalkozó esetében és továbbszámlázás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...adóköteles ügylete keletkezik, pl.közösségi beszerzés, vagy fordított adózás miatt, akkor kötelezett az áfamegfizetésére és bevallására.A jelenleg hatályos szabályozás szerint fordított adózás aláesik a takarítás, az ingatlanhoz kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Nonprofit társaságok társasági jogi státusa, adójogi megítélése

Kérdés: Társaságunk jelenleg közhasznú társasági formában tevékenykedik, nem végez vállalkozási tevékenységet, továbbá áfabevallásra és -fizetésre sem kötelezett. Kérdésünk, hogy milyen változást eredményez az adózás területén, ha társaságunk nonprofit zrt.-vé, vagy ha közhasznú nonprofit zrt.-vé alakul át?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 365. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint aközhasznú társaság 2007. július 1-jét követő két éven belül társasági szerződésmódosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhet tovább, másnonprofit gazdasági társasággá alakulhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Termékbeszerzéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettség, illetve adólevonási jog

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.
Részlet a válaszából: […] ...jutó korábban levont adó összegével, és annak egytizedét ingatlannál,illetve egyötödét egyéb tárgyi eszköznél évente az utolsó bevallásban fizetendőadóként kell elszámolni. A tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adómegosztására vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.