12 talált cikk az adózás , GYES , eszközök , ellenérték kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
– munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
– lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
– lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
– rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
– munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?

Kérdés: Az önkormányzat a településen élő, 65 év feletti idős emberek részére 5000 forint értékű élelmiszer-utalványt szeretne adni, melyeket a helyi boltban költhetnének el. Ezt a szociális keret terhére el lehet számolni a K48-as rovaton? Ilyen esetben a szociális rendeletben ezt fel kell tüntetni, vagy elég róla egy döntés? Az így adott utalvány – véleményem szerint – többcélú utalványnak minősül, mivel eltérő áfakulcsú termékekre is beváltható. Ebben az esetben a bolt által, a begyűjtött utalványokról kiállított TAM-számla lesz a kifizetés bizonylata (az utalványokat átvételi elismervényen adjuk át az idősek részére), vagy az utalvány lesz a kifizetés bizonylata? Ha a szociális keretben nem lehet elszámolni, akkor ez csekély összegű ajándéknak minősül? Illetve mindenkinek külön--külön, személyenként kell számfejteni, vagy a dologi kiadások között elszámolható?

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?

Kérdés: Költségvetési szervünknél az arányosítás képlete az Áfa-tv. 5. számú mellékletében rögzítetteknek megfelelően:
– a számlálóban: az adóköteles nettó árbevételét (szolgáltatásnyújtás) és
– a nevező: a számlálóban szereplő összege + adólevonásra nem jogosító szolgáltatásnyújtás ellenértéke, és az összes támogatás (intézményfinanszírozás + átvett pénzeszközök + fenntartói támogatások) szerepel.
Állásfoglalásukat kérjük a nevezőben szereplő támogatás összegét befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban. A költségvetési szerv az átvett pénzeszközhöz kapcsolódó és a támogatótól kapott összegek általánosforgalmiadó-részét kifizeti, a támogatásokkal elszámol. Ezenfelül még az arányszám számításánál a nevezőben is szerepelteti a támogatási összegeket, csökkentve ezzel (az adóköteles bevételhez kapcsolódó) levonható általános forgalmi adó arányszámát. Továbbá a pénzforgalom nélküli intézményfinanszírozás is torzítja az arányszámot, melyhez nem kapcsolódik adóköteles kiadás (bér + munkaadót terhelő járulékok). Ebből adódóan az intézménynél ezek az összegek nem ellenértékhez kapcsolódnak, így a jogszabály által előírtnál magasabb áfaösszeg kerül befizetésre a költségvetésbe.

Kérdés: 2019-től milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Értelmezésünk szerint egyetlen esetben nyújtható adómentes továbbtanulásra irányuló támogatás, amikor egy iskolarendszeren kívüli képzést a munkáltató a munkakör ellátásához kötelező jelleggel előírja.

Kérdés: Egy hitelintézet lízingszerződés keretében nagyobb értékkel bíró eszközöket – általában gépjárműveket – ad pénzügyi lízingbe ügyfeleinek. Ezen szerződések lízingszerződések, amelyekben az érintett lízingbe vett eszközök kötelező vagyonbiztosítása minden esetben kikötésre kerül. A hitelintézet jelenlegi gyakorlata szerint a lízingbe vevő köti meg a biztosítási szerződést a biztosítóval, megfizeti a biztosítónak a biztosítási díjat, majd ezt igazolja a hitel-intézet mint lízingbe adó felé. A hitelintézet a lízingügyletekkel jelentős kockázatot vállal, amelyet szeretne a jövőben mérsékelni, így élve a lehetőséggel, hogy mint lízingbe adó kösse meg a biztosítási szerződést a biztosítóval, megfizetve a biztosítónak a biztosítási díjat, majd ezt továbbszámlázza a lízingbe vevőnek.
Az ügylet jellemzői az alábbiak:
– a biztosítási szerződés megkötése a hitelintézeten keresztül történik, de külön szerződésbe foglalják a biztosítási szolgáltatás nyújtását, külön meghatározzák a díjazást, a lízingdíjat tartalmazó számlán külön soron számlázzák a biztosítási szolgáltatás ellenértékét (biztosítási díjat), és
– lehetőséget biztosítanak ügyfeleiknek, hogy bármely biztosítóval megköthessék a biztosítási szerződést, és
– a szerződésben kikötésre kerül, hogy azon esetben, ha a biztosítási szerződést nem kötik meg, illetve a biztosítási díjat nem fizetik meg az ügyfelek, akkor a lízingszerződések a hitelintézet részéről felmondhatóvá válnak.
A vagyonbiztosítási szerződés a lízingügylethez az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a lízinghez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásként a lízingügylet adóalapjába tartozik, és így áfával növelten kell továbbszámlázni az ügyfeleknek, vagy a vagyonbiztosítás a lízingtől elkülönült, önálló szolgáltatásnak minősül, és az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének a) pontja alá tartozó adómentes ügyletként mint önállóan nyújtott közvetített szolgáltatást (Áfa-tv. 15. §) kell továbbszámlázni?

Kérdés: Egy költségvetési szerv szeretne egy másik költségvetési szervet (pl. egészségügyi intézmény könyvtárát) megajándékozni könyvvel, melynek értéke 5000, illetve 18 000 Ft. A megajándékozott költségvetési szerv (pl. kórház) munkájával hozzájárul az ajándékot juttató költségvetési szerv hatékonyabb működéséhez. A könyvet az a kórház kapja, ahol a legtöbb szervkivételre alkalmas donort jelentették és ápolták a transzplantációra váró betegek életének megmentése érdekében. Lehet-e költségvetési szervnek ajándékozni "üzleti ajándék" formájában az Szja-tv 3. §-ának 27. pontja alapján? Amennyiben nem minősül üzleti ajándéknak, adható-e csekély értékű ajándékként költségvetési szervnek, vagy csak egy ott dolgozó magánszemélynek? Költségvetési szervnek történő ajándékozás esetén milyen adóvonzat keletkezik? Hogyan adható ajándékkönyv a költségvetési szervnél dolgozó magánszemélynek? Mi alapján és milyen adózással?

Kérdés: A megyei önkormányzat alapfeladata 2012. január 1-jétől jelentősen átrendeződött, a Mötv. 27. §-a alapján területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatot lát el. Ez – többek között – a 2014-2020-as európai uniós programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtását fogja jelenteni. A 2014-2020. programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. Korm. rendelet 5. mellékletének 3.8.2.3. alpontja a következőket tartalmazza: "A megyei önkormányzat – a megye területén lévő megyei jogú város járásán kívül – a területén található települési önkormányzatok és területi kiválasztási eljárásrendben kiválasztott projektek esetén a megyei jogú város járásában található települési önkormányzatok esetében is, e rendelet hatálya alá tartozó támogatásból megvalósuló közfeladat fejlesztési projektjei projektmenedzsment tevékenységének, valamint a 3.12.1. pontban foglalt további tevékenységek ellátásában köteles részt venni, ha azt a települési önkormányzat kéri." A leírtak alapján – amennyiben a települési önkormányzat kéri a vonatkozó pályázati típusoknál – köteles önkormányzatunk a projektek elő­készítésében és megvalósításában részt venni, melynek mértéke a Korm. rendelet 5. melléklet 5.12.1 pontja szerint:
– projekt-előkészítés, tervezés 5%,
– a közbeszerzési eljárás lefolytatása 1%,
– projektmenedzsment 2,5%,
a projekt összes elszámolható költségére vetített százalékos arányban.
A leírtak felvetik annak kérdését, hogy abban az esetben, ha önkormányzatunk a fentiekben rögzítettek alapján végzi a vonatkozó feladatokat, az Áfa-tv. 7. §-ának (2) bekezdése szerinti közhatalmi, azon belül közigazgatási jogalkalmazói tevékenységnek minősül-e ez a tevékenység? Ezek a tevékenységek elsősorban humán erőforrást igényelnek, finanszírozásuk jelentős terhet jelent önkormányzatunknak. Általános forgalmi adó fizetése esetén tovább nehezedik pénzügyi pozí­ciónk, tekintettel arra, hogy a befizetendő adóval szemben minimális visszaigényelhető adóval számolhatunk.

Kérdés: Önkormányzatunk támogatni kívánja a dolgozók közép- és felsőfokú képzésben részt vevő, iskoláskorú gyerekeit szeptemberben. Milyen lejelentési, fizetési kötelezettsége keletkezik az önkormányzatnak ezzel kapcsolatban?

Kérdés: Cégünk, az XY Kft. (továbbiakban: Társaság) az egyéb tevékenysége mellett szisztematikus gyűjtőmunkát is végez, melynek eredményeként ezres nagyságrendben rendelkezik az adózás, a számvitel és az irodai életből különböző relikviákkal (szakkönyvek, különféle iratok, tárgyi emlékek). A gyűjtemény egy részét már több szakmai kiállításon is bemutatta a Társaság (ebből némi bevételre is szert tett), illetve a gyűjtemény jó információbázis bármilyen szakmai jellegű kutatáshoz, információs alap lehet reklámokhoz, de használható lehet akár marketingötlet-forrásként is. Profiltisztítás miatt egy másik vállalkozásban szeretnénk az egész gyűjteményt tovább működtetni. Ehhez szükség lenne az egész gyűjteménynek, mint egy egységnek a másik vállalkozásba történő áthelyezésére. Az átvevő vállalkozásnak konkrét üzleti elképzelései vannak a gyűjtemény hasznosításával kapcsolatosan. Mivel az átadó és átvevő cég egyazon tulajdonosi körhöz tartozik, ezért az átadás az átadó könyveiben (eddig üzemkörön kívüli eszközök címén) nyilvántartott bekerülési értéken történne meg. Tekinthető-e ez a gyűjteményáthelyezés egyik vállalkozásból a másik vállalkozásba az Áfa-tv. 17. §-ának (4) bekezdése szerinti üzletág-átruházásnak? Amennyiben nem, alkalmazható-e az értékesítésre az Áfa-tv. XVI. fejezetében foglalt, a használt ingóságok, műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek értékesítésére vonatkozó különös szabályok?