Önkormányzati támogatások adózása

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
– munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
– lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
– lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
– rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
– munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a hallgatók az adott költségvetési szervvel munkaviszonyban állnak. Ha így van, az is kérdés, hogy az ösztöndíj ezen tevékenység ellenértéke, vagy attól független pluszjuttatás, esetleg kifejezetten a képzéshez kapcsolódó ösztöndíj.Adómentes például az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Előlegfizetés szabályai

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézmény milyen gazdasági események kapcsán fizethet ki előleget, különös tekintettel az évi végi maradványelszámolási szabályokra? A szakmai programok szervezése kapcsán az intézményben jellemzően az alábbi belföldi és közösségi beszerzések esetében merül fel az előrefizetés igénye:
– bérleti díjak,
– szállás- és utazási költségek,
– regisztrációs díjak,
– szervezési feladatok,
– eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség – mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti –, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 59. §-ának (1) bekezdése szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Arányosítási módszertan jövőbeni és visszamenőleges alkalmazhatósága

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság a gazdasági tevékenységét négy üzletág keretében végzi. A négyből két üzletágban kizárólag adóköteles tevékenységet folytat, míg harmadik üzletága keretében mind adóköteles, mind pedig levonásra nem jogosító adómentes közvetítői tevékenységet is végez. A negyedik üzletág végzi az előzőekben említett három üzletág könyvelését és bérszámfejtését, azonban a társaság a harmadik és negyedik üzletágát összevontan kezeli áfaszempontból. A társaság számára a beszállítók a számlákat az első és második üzletághoz, továbbá a harmadik és negyedik üzletágat egy üzletágnak tekintve, külön-külön állítják ki (például az iroda bérleti díjának számlázása három elkülönült számlán történik az üzletágak által elfoglalt külön blokkok szerint). Vannak olyan általános költségekről szóló beszerzési számlák, amelyek számlázása nem különíthető el üzletáganként, így a társaság részére az egy összegben kerül kiszámlázásra. A társaság az első és második üzletág esetében tételesen elkülöníti az adott üzletághoz rendelten számlázott bejövő számláin felmerült áfát, és ezek kapcsán teljes mértékű adólevonást gyakorol. A társaságnak áfamentes tevékenységéhez tételesen hozzárendelhető, így a levonásból eleve kizárt beszerzése is van, amelyek tekintetében a társaság nem gyakorol áfalevonást (egy tételtípus kivételével ezen beszerzések áfamentes ügyletek). A társaság a harmadik üzletághoz kapcsolódó beszerzései-nél áfa kapcsán arányosítást alkalmaz. A társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszertana alapján kizárólag a harmadik üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységből származó bevételt vette figyelembe a levonási hányados számlálójának meghatározásakor, és a nevezőben is a harmadik üzletág adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységből származó bevételeit vette csak figyelembe. Vagyis a társaság egy üzletágra korlátozott, bevételalapú arányosítási módszert alkalmazott. A negyedik üzletág tevékenysége kapcsán felmerült költségek áfatartalma ez idáig a harmadik üzletág kapcsán számított levonási arány figyelembevételével került levonásra. A társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszerről más módszerre kíván áttérni lehetőség szerint visszamenőlegesen, az alábbiak szerint:
Levonásra jogosító és levonásra nem jogosító gazdasági tevékenység végzése esetén az Áfa-tv. 123. §-a értelmében, amennyiben lehetséges, elsősorban a tételes elkülönítés szabályai szerint kell elvégeznie az adózónak az előzetesen felszámított adó megosztását.
Az első és második üzletág kapcsán felmerült előzetesen felszámított áfa tételes elkülönítését a társaság nyilvántartásai lehetővé teszik, különös tekintettel az üzletágankénti szállítói beszámlázásra. Ezért ez az eljárás álláspontunk szerint megalapozott. A levonási hányados számításakor azonban az eddigiek során a társaság nem vette figyelembe az első és második üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységből származó bevételt, és a nevezőben sem a teljes bevételi összeget szerepeltette. Véleményünk szerint az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése értelmében a társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszerről áttérhet az Áfa-tv. 5. számú melléklet szerinti, általános arányosítási szabály (mint főszabály) alkalmazására, és ennek során az első és második üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységéből származó bevételét is figyelembe veheti (mind a számlálóban, mind a nevezőben) a harmadik és negyedik üzletágak előzetesen felszámított adójának arányos megosztásakor. Ezen módszer alapján a tételes elkülönítést követően fennmaradó beszerzési számlák kapcsán valamennyi üzletág adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétel összevonásra kerülne, és ez a bevételösszeg képezné a levonási hányados számlálóját. A levonási hányados nevezőjében pedig valamennyi üzletág összes nettó árbevétele szerepelne. Álláspontunk szerint ez a módszertan visszamenőleges hatállyal is gyakorolható. Az ismertetett arányosítási módszertant a jövőre nézve is alkalmazhatjuk?
Részlet a válaszából: […] ...összege;L(H): a levonási hányados, amelynek– számlálójában az adólevonásra jogosító termék-értékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének – ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is – adó nélkül számított, forintban megállapított és éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Konténer-bérbeadás számlázása

Kérdés: Költségvetési szervünk kapcsolatban van egy osztrák központtal rendelkező konténerbérléssel foglalkozó vállalkozással. Ez a vállalat Magyarországon közösségi adószámmal rendelkezik. Információink szerint a cég depót üzemeltet Magyarországon. A vállalat bérleti szerződése szerint folyamatosan leszámlázza a konténerbérleti díjat. A számlán a szolgáltatását (helyesen) fordított adózású tételként szerepelteti. Partnerünk kiállított egy számlát, melynek a tényleges teljesítése 08. 01.-08. 31. közötti időszakra szól. Mivel folyamatos teljesítésű a számla (hiszen havonta számláz), ezért az áfatörvény szerinti teljesítése – mely 2017. 09. 14. – és pénzügyi esedékessége megegyezik. Helyesen járunk-e el, ha az áfabevallásban a fordított áfát a tényleges teljesítés alapján a 04. hónapi bevallásban szerepeltetjük, illetve milyen dátumokat kell figyelembe vennünk az áfabevallás hónapjának meghatározásakor? Közösségen belüli beszerzésként kell-e figyelembe vennünk az adott számlát?
Részlet a válaszából: […] ...vevő adóalany kötelezett, a fizetendő adóta) az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagyb) az ellenérték megtérítésekor, vagyc) a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.A felsoroltak közül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Külföldi kiküldetés és külszolgálat adózási szabályai

Kérdés: Nem egyértelmű számunkra, hogy az Szja-tv. alkalmazásában a külföldi kiküldetésre és a külszolgálatra ugyanazon szabályokat kell-e alkalmaznunk, vagy ez a két fogalom eltérő. Kérdésünk az, hogy az igazolás nélkül elszámolható költségekre, valamint a külföldön történő tartózkodás tartamának számítására mely szabályokat kell alkalmaznunk.
Részlet a válaszából: […] ...el költség: Abban az esetben, ha a kiadás a személyes, családi szükségletet akár csak részben is kielégítő termék, szolgáltatás ellenértékeként merült fel. Ugyanazt a kiadást már egyszer elszámolta a magánszemély. Ha akár közvetve is megállapítható, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.