6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Késedelmi kamat
Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
2. cikk / 6 Kapott támogatás visszafizetése
Kérdés: Iskolánk számítógép-vásárlásra kapott támogatást egy vállalkozástól év végén. A vásárlás azonban meghiúsult, így az összeget a következő évben visszafizettük. A kérdésem az, hogy jó-e a B65 – K512 könyvelési pár használata?
3. cikk / 6 Rovatrend II.
Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?
4. cikk / 6 Vagyonkezelésbe adás
Kérdés: Köthet-e, illetve kell-e kötnie az önkormányzatnak vagyonkezelői szerződést az irányítása alá tartozó intézményekkel (pl. oktatási, nevelési intézmények, GAMESZ) abban az esetben, ha használatukba, üzemeltetésükbe kívánja adni a feladat ellátásához szükséges épületeket, egyéb ingatlanokat, melyek az önkormányzat tulajdonát képezik? Ebben az esetben át kell-e adni a könyvekben az ingatlanokat aktuális értéken, vagy az önkormányzatnál maradnak? Hogyan kell könyvelni az átadást az önkormányzatnál, illetve az intézményeknél?
5. cikk / 6 Beruházás
Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, és saját kivitelezésben szeretnénk megvalósítani egy beruházást. Ennek hogyan történik a számviteli elszámolása?
6. cikk / 6 Tárgyi eszközök értékesítési bevételének elszámolása
Kérdés: Könyveinkben "0"értéken nyilvántartott, de használatban lévő gépkocsinkat egy közúti baleset kapcsán a biztosító totálkárosra értékelte. A gépkocsironcsot a biztosító által értékelt összegen értékesítjük. Az ellenértéket többletbevételnek, vagy könyv szerinti értéknek kell tekinteni? Mi a különbség a két fogalom között?
