19 talált cikk a szolgáltatások , áfa , értékesítés , nyugta , ellenérték kifejezésre

Kérdés:

Önkormányzatunk minden évben ajándékkal kedveskedik a 65 év feletti lakosoknak. Ezt a juttatást nem kötjük anyagi helyzethez, nem szerepel a szociális rendeletünkben, csak az életkor számít. A juttatás fejenként 10.000 forintos utalvány formájában történik, amelyet bármilyen termékre be lehet váltani a településen lévő vegyesboltokban (tartós élelmiszer, vécépapír, vegyi áru stb.). Az önkormányzat saját hatáskörben bocsátja ki az utalványokat 10.000 forint névértékben, majd szerződést köt a helyi boltokkal, hogy az utalványok elfogadása/beváltása után azok értékét megtéríti a boltosoknak. Az utalványok nem névre szólóak, de nyilvántartást vezetünk róla, hogy ki kapta és milyen értékben, aláírással igazolva. Az utalványon nincsen kikötve, hogy konkrétan mire váltható be, csak az, hogy mely boltokban és mekkora összegben, illetve a határidő. Az elszámolás a boltosokkal havonta történik, ők az önkormányzatnak számláznak, és annak ellenében fizetünk nekik.
1. Az utalvány kibocsátása saját hatáskörben engedély- vagy bejelentésköteles-e?
2. A boltosok számlakiállítási kötelezettsége az önkormányzat felé fennáll-e? Mivel ők az utalvány elfogadásakor már kiállítanak egy nyugtát a vevőnek, ahol az áfafizetési kötelezettség létrejön. Ezután az önkormányzat felé adómentes számlát adnak "utalványbeváltás" jogcímen.
3. Az ajándékként átadott utalványok után az önkormányzatnak milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, és azt melyik időpontban kell megfizetni (utalvány kiállítása, utalvány átadása, beváltás, beváltóhely számlája)?
4. Kedvezőbb lenne-e az önkormányzat számára adózási szempontból, ha a 10.000 forintos ajándékot készpénzben juttatnánk az időseink részére?

Kérdés: Önkormányzat intézménye szabadidőközpontot tervez üzemeltetni. Ennek keretében bowlingpályát, biliárd, flipper, csocsó és darts játékokat kíván üzemeltetni. A fenti játékok által igénybe vett szolgáltatásokat hány százalékos áfa terheli? Esetleg van közülük olyan, amelyet nem 27%-os áfa terhel? Milyen szabályok vonatkoznak a pénzbedobós, illetve a zsetonos játékokra? A pénzbedobós játékok elszámolására milyen szabályok vonatkoznak?

Kérdés:

Évek óta üzemeltetek egy panziót. Egy másik vendéglátós az általam követett gyakorlattól eltérő áfabeli megítélésről számolt be. A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtása esetén mit kell az ügylet teljesítési időpontjának tekinteni? Jól gondolom, hogy folyamatos teljesítésű ügyletnek minősül a szálláshely-szolgáltatás (hiszen ez is ingatlan-bérbeadásnak minősül tudomásom szerint)? Ha a vendég a kijelentkezés napja mint fizetési határidő előtt fizet, akkor a kifizetés előlegnek minősül?
A másik kérdésem a turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos. Ha a vendég előleget fizet a szállásra, az előleg után keletkezik hozzájárulás-fizetési kötelezettségem?

Kérdés: Egy norvégiai székhelyű adóalany (társaság) Magyarországon a cégnyilvántartásban is szereplő olyan fiókteleppel rendelkezik, amely az Áfa-tv. szerint egyben állandó telephelynek is minősül. A fióktelepnek érvényes magyar adószáma van. A társaság az Európai Unió több másik országában, köztük Finnországban is rendelkezik áfaregisztrációval és ottani érvényes adószámmal is. Az Áfa-tv. értelmében vett állandó telephelye a társaságnak azonban az EU-n belül csak Magyarországon van a fióktelep útján. A társaság Finnországból finn nem adóalanyoknak értékesít, valamint több más EU-országba is megvalósít az Áfa-tv. 12/B §-a (1) bekezdésének megfelelő Közösségen belüli távértékesítést, köztük magyarországi nem adóalanyok részére is az alábbiak szerint:
A társaság alkalmazottakkal, eszközökkel Finnországban nem rendelkezik. A társaság megbízásából egy finn adóalany szolgáltató raktározza és fuvarozza el a termékeket Finnországból a rendeltetés szerinti EU-országba a nem adóalany vevők részére, mely során a termék nem kerül a finn szolgáltató tulajdonába, az mindaddig a társaság tulajdonát képezi, ameddig el nem jut a végső vevőkhöz. A társaság megbízásából az említett finn szolgáltató üzemelteti az online shopot is, amelyen keresztül a társaság nem adóalany vevői megrendelhetik a társaság termékeit. A társaság meghatalmazása alapján a finn szolgáltató állítja ki a társaság nevében a Finnországból induló közösségi távértékesítésről a számlákat a társaság nem adóalany vevőinek. A fenti tényállással kapcsolatban az OSS egyablakos rendszer alkalmazásával összefüggésben az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Regisztrálhat a társaság a fióktelepén keresztül Magyarországon az OSS-rendszerbe?
2. Teljesítheti a társaság a fióktelepén keresztül az összes Finnországból induló, más EU-tagállamba irányuló közösségi távértékesítések kapcsán adóbevallási és -fizetési kötelezettségét a magyar OSS-rendszeren keresztül 2021. július 1-jétől?
3. A társaság vagy a fióktelep adatai (név, cím, adószám) szerepeltetendők a Finnországból induló közösségi távértékesítésről kiállítandó számlákon, illetve bizonylatokon?
4. A magyar számlázási szabályok alá tartozó ügyletek esetén kiállítható-e nyugta? Ha igen, milyen esetben?
5. Online adatszolgáltatásra mely tranzakciók a kötelezettek, és milyen módon?
6. Azon számlák esetében, amelyeket a társaság az OSS-rendszeren keresztül vall be és kezeli azok adókötelezettségét, fel kell tüntetni az áfa összegét forintban?

Kérdés: Egy magyar cég (társaság) streamingszolgáltatást nyújt Magyarországon, illetve az Európai Unión belül is magánszemélyeknek. Az áfát a MOSS egyablakos rendszeren keresztül vallja be és fizeti meg. A streamingszolgáltatásról szükséges-e számlát kiállítani, vagy elegendő számviteli bizonylat kiállítása?

Kérdés: Egy képviselő-testületi határozat alapján az újszülöttek szüleinek "Babakelengye"-utalványt szeretne juttatni az önkormányzat a szociá-lis kerete terhére, amit a helyi gyógyszertárban lehetne beváltani, kimondottan az újszülöttnek szükséges árukra. Annak érdekében, hogy a költés valóban arra történjen, amire a képviselő--testület azt meghatározta, nem kívánják a szociális támogatás összegét készpénzben kifizetni. Az önkormányzat a gyógyszertárral megállapodást kötne az utalvány befogadására. Amikor az utalványt a gyógyszertártól névértékben visszavásárolja az önkormányzat, akkor kerülne annak értéke elszámolásra a szociális kiadás terhére. A kifizetés bizonylata az utalvány lenne. Van-e arra lehetősége az önkormányzatnak, hogy egy szigorú szám-adás alá vont utalványt bocsásson ki?

Kérdés: Önkormányzatunk mobil(telefon)flotta-előfizetéssel rendelkezik. Egy – az önkormányzat nevére szóló – telefonszámla érkezik havonta, amely tartalmazza és részletezi az összes flottatag telefon-előfizetését (kb. 40 db-ot). Vannak belső telefon-előfizetések, amelyek az önkormányzati hivatalhoz tartoznak, és vannak "külsős" telefonszámok, amelyek dolgozók, képviselők előfizetései. A "külsős" telefondíjakat mint közvetített szolgáltatást beszedjük az előfizetőktől. Mindenki megkapja az adott telefonszámhoz tartozó számlarészletező másolatát, és nyugtát állítunk ki a befizetett összegről (ami megegyezik a számlarészletezőn szereplő összeggel). 2020. január 1-jétől előfizetőicsomag-váltás történt, az új csomag alacsonyabb telefondíjat és egy internet-előfizetési díjat is tartalmaz (forgalmi díjat nem, vagy csak mininálisat kell fizetni).
A Költségvetési Levelekben már többször szó volt arról, hogy az internetszolgáltatást nem lehet 5%-os áfával továbbszámlázni. Kérdésünk az lenne, hogy akkor a továbbiakban nem szedhetjük be egy az egyben az egyes telefonszámokhoz tartozó számlarészletezőkben kimutatott összeget, hanem az internetszolgáltatások díját is 27%-os áfával kellene számolni? Továbbra is elegendő lenne a befizetésekről nyugtát kiállítani, vagy helyesebb lenne számlát?

Kérdés: Egy társaság az Európai Közösség területén letelepedett adózóként az Európai Közösség országaiba nyújt távolról is nyújtható elektronikus online szolgáltatást zárt informatikai rendszerben természetes személyek részére. Egy olyan online oldalt üzemeltet, ahol utazáshoz lehet társakat keresni. A rendszer teljesen automatizált, ingyenes regisztrációval egy felhasználói profil hozható létre, amivel látni lehet a keresési feltételeknek megfelelő partnereket. Díjfizetést követően láthatóvá válik a lehetséges partnerek profilképe, illetve korlátlan számú üzenet írható. A díjfizetés elektronikusan történik online fizetési szolgáltatón (Payment services provider; PSP) keresztül.
Az oldalon mind a megrendelés, mind a fizetés, mind a szolgáltatás nyújtása is elektronikus úton, elektronikus formátumban automatizálva, emberi beavatkozás nélkül, egy zárt rendszerben történik, hasonlóan a parkolási díj vagy az autópálya-használati díj elektronikus úton történő kiegyenlítéséhez. Tehát az online szolgáltatórendszer a kezelőszemélyzet nélküli automatához hasonlóan, ugyanúgy zárt rendszerben, kezelői közreműködés nélkül, automatikusan működik.
A társaság a magyarországi általános forgalmi adófizetési kötelezettségét a Mini Egyablakos Rendszeren (MOSS) keresztül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, negyedévente teljesíti.
Az Áfa-tv. 2019. január 1-jét megelőzően hatályos 165/A. §-ának (1) bekezdése alapján mentesül a 45/A. § szerinti szolgáltatásnyújtás (távolról is nyújtható szolgáltatás) tekintetében a számlakibocsátási kötelezettség alól az az adóalany, aki (amely) belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel belföldön, és aki (amely) a 45/A. § szerinti szolgáltatás nyújtása utáni adófizetési kötelezettségét azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 358-369k. cikkében foglaltaknak. A 165/A. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a szolgáltatás igénybevevője az adóalanytól számla kibocsátását kéri.
A fenti rendelkezés alapján a társaság a szolgáltatás igénybevevőjének számla kiállítására irányuló kérelme hiányában nem bocsát ki számlát. A társaság köteles-e nyugta kibocsátására a 2019. január 1-jét megelőzően?
2019. január 1-jétől a számlakibocsátásra vonatkozó rendelkezések módosultak. Az Áfa-tv. 158/A. §-ának (4) bekezdése alapján a számlára vonatkozó kötelezettségekre annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezetének tartalmában megfelelő különös szabályozást alkalmazó adóalanyt nyilvántartásba vették azon termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás vonatkozásában, amely után az adófizetési kötelezettségének az adóalany ezen különös szabályozás alkalmazásával tesz eleget.
A számlára vonatkozó kötelezettségek teljesítésénél a számlakibocsátási kötelezettség keletkezésének/teljesítésének időpontját kell figyelembe venni? A számlára vonatkozó kötelezettségek magukban foglalják a nyugtakibocsátási kötelezettségek teljesítését is?

Kérdés: 2019. január 1-jétől új szabályok vonatkoznak az utalványokra, illetve azok beváltására. Az új szabályokkal kapcsolatban több kérdésünk is felmerült.
1. Társaságunk ajándéktárgyak forgalmazásával foglalkozik, csak Magyarországon értékesítünk, a termékeket az üzleteinkben lehet megvásárolni, külföldre nem szállítunk, webshopunk nincs. Az eddigi gyakorlat szerint, amikor a vevő akár az általunk kibocsátott utalványt, akár a más által kibocsátott utalványt beváltotta nálunk, azaz terméket adtunk az utalványért "cserébe", számlát vagy nyugtát bocsátottunk ki a vevőnek. Nem teljesen egyértelmű számunkra, hogy a 2019. január 1-jétől hatályos szabályok alapján hogyan kell majd bizonylatolni.
2. Az Áfa-tv. új szabályai megkülönböztetik az egycélú és többcélú utalványokat. Úgy értesültünk, hogy csak azok az utalványok minősülnek egycélú utalványnak, amelyeket azonos adómérték alá tartozó termékekre lehet beváltani, azonban a jogszabály szövegéből ezt nem tudjuk egyértelműen kiolvasni. A mi üzleteinkben kizárólag 27 százalékos áfa alá tartozó termékeket lehet megvásárolni. Ez azt jelenti, hogy az utalványok beváltására az egycélú utalványokra vonatkozó szabályok vonatkoznak az esetünkben?

Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk humán-egészségügyi szolgáltatás. Működtetünk pénzbeszedő helyeket, ahol intézményünk nevében a kollégák számlát/nyugtát állítanak ki a páciensek részére a vizsgálatok fizetendő összegéről, illetve ezen összegeket átveszik tőlük. A következő kérdésekben kérjük álláspontjukat:
1. Az Áfa-tv. 160. §-ának (1)–(2) bekezdése értelmében a mi esetünkben a főigazgatónak minden érintett kollégát – egyesével – meg kell írásban hatalmaznia az egészségügyi szolgálat nevében történő számlakiállítási joggal?
2. Minden érintett kollégának kell meghatalmazás arra, hogy a pénzt átvegye a betegtől?
3. A meghatalmazásoknak külön dokumentumként kell elkészülniük, vagy elég, ha a munka-köri leírásokba beleírjuk mint ellátandó feladatokat?
4. Az Áfa-tv. 160. §-ának (3) bekezdése ügyletenként 1 fő meghatalmazott jogosultságát engedélyezi. A recepció nálunk 10 fő, és jelen esetben mindenki állít ki nyugtatömböt például laborlelet, egészségkártya kiadásáról, személyes kíséret díjáról stb. De ugyanez értelmezhető az osztályokon az asszisztensekre is, akik vizsgálati díjakról, leletkiadásokról szóló számlákat/nyugtákat készítenek. Mivel 8.00-20.00-ig van rendelés hétköznapokon, ezért mindennap 2 fő látja el a feladatokat. Hogyan értelmezhető erre az esetre az Áfa-tv. hivatkozott bekezdése? Mi lenne a szabályszerű eljárás? A vizsgálati díjakat a vizsgálat alkalmával készpénzben kiállított számla vagy nyugta ellenében kell a páciensnek kifizetni.