6 talált cikk az áfa , váltó , magánszemély , termékértékesítés , elszámolás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk egyik képviselője 2022 júliusában magánszemélyként vásárolt egy személygépkocsit, amelyet szeretne eladni. Vevőt is talált rá, egy német magánszemélyt, aki az új közlekedési eszköz beszerzésén kívül – ami, ha jól tudjuk, gazdasági tevékenységnek minősül – nem folytat semmilyen gazdasági tevékenységet, nem adóalany Németországban. Az eladó is magánszemélyként értékesíti a személygépkocsit, semmilyen vállalkozási, gazdasági tevékenységet nem folytat. Az értékesítéshez már rendelkezik közösségi adószámmal.
Az eladás során a NAV honlapján található "Az új közlekedési eszközök Közösségen belüli beszerzésének és értékesítésének alapvető szabályai 2022" című információs füzet alapján szeretne eljárni, amelyben foglaltak szerint a személygépkocsi 6 hónapos koráig, illetve 6000 km futásteljesítményig újnak minősül (és minden egyéb követelménynek is megfelel). A fentiekkel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy hogyan tudja az eladó az értékesítést az Áfa-tv. szabályainak megfelelően lebonyolítani? Ha jól tudjuk, az értékesítés adómentes, és a német vevőnek kell megfizetnie az áfát Németországban. Mi a módja annak, hogy a gépjármű Németországba történő értékesítését követően Magyarországon a beszerzés kapcsán a korábbi eladó által felszámított, már megfizetett áfát levonásba helyezhesse?

Kérdés: Egy társaság egyik melléktevékenysége szőlőbortermelés. A megtermelt szőlőbort palackozva hozzák forgalomba. Jellemzően éttermeknek, kereskedőknek, vendéglátóhelyeknek bel- és külföldre egyaránt, és természetesen magánszemélyeknek is értékesítenek bort. Az alább felsorolt esetekben helyesen jár-e el a társaság, ha termékmintaként számolja el az átadott termékek értékét, és keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége?
1. Az éttermek, kereskedők csak azután vásárolnak meg egyfajta terméket, ha azt – élelmiszer lévén – megkóstolják. A társaság által készített bor legkisebb kiszerelése 0,75 literes palack. A termék előállításának sajátosságai, minőségének megtartása miatt nem lehet kisebb kiszerelést készíteni minta céljára, ezért a megrendelők teljes, bontatlan palackot kapnak árumintaként, amit aztán ők megkóstolnak. Ez fajtánként 1-2 palackot jelent egy-egy partnernek.
2. Különböző borbemutató rendezvényeken, kiállításokon, kóstolókon vesz részt a társaság a termékei népszerűsítése, új vevő partnerek felkutatása céljából. Ezeken a rendezvényeken (bel- és külföldön egyaránt) az ott részt vevő látogatók részére poharakba töltik, úgy kóstoltatják a terméket szintén térítés nélkül, ingyen. Ezeken a rendezvényeken általában több palack bor is elfogy. Ezeket szintén termékmintaként számolják el.
3. A társaság termékeinek minősítése, jobb pia-ci pozíciójának elérése céljából különféle borversenyekre, bortesztekre küld mintákat. Ezekre gyakran egy-egy fajtából 3-4 palackot kérnek a borbírálók, mivel több körben, több ember végzi a minősítést. Ilyenkor is teljes, lezárt palackokat szállítanak, mivel fontos a palack külleme, a címke, a dugó minősége. Ebben az esetben is ingyenesen átadott mintaként számolják el a terméket, mivel nem történt értékesítés.

Kérdés: Önkormányzatunk szociális rászorultsági alapon, települési támogatás keretében élelmiszer-, gyógyszer- és tüzelőutalványokat ad a rászoruló helyi lakosoknak. Az utalványokat önkormányzatunk bocsátja ki, azok szigorú számadású nyomtatványok. Az utalványok beváltására megállapodásokat kötöttünk helyi élelmiszerüzletekkel, gyógyszertárakkal és Tüzépekkel. Rendszeres elszámolás alapján átutalással fizetjük ki nekik a náluk beváltott utalványok ellenértékét. A beváltóhelyek közül van, aki a beváltott utalványok ellenértékéről áfakörön kívüli számlát ad az önkormányzatunk részére, élelmiszer-utalvány beváltásáról. Van, aki ahhoz ragaszkodik, hogy nem tud erről számlát adni, mert duplán lenne neki bevétel, és áfa szempontjából sem jó. Kell-e a beváltóhelyeknek számlát kiállítaniuk az utalványok beváltásáról, vagy elegendő számviteli bizonylat? Mit fogadhat el önkormányzatunk, hogy helyesen járjon el?

Kérdés: Községi önkormányzatunk kisbuszt vásárolt. A jogszabályoknak megfelelő üzemeltetéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy milyen szabályzatokat, dokumentumokat szükséges használnunk. A szabályzatokat kinek kell meghoznia? A képviselő-testületnek vagy a jegyzőnek? Milyen szabályzatokat szükséges készíteni abban az esetben, ha az önkormányzat a feladatai ellátására használja (pl. idősek számára gyógyszerbeszerzés, szakorvoshoz történő szállítás stb.), illetve ha bérbe adja? Önköltség-számítási szabályzat szükséges-e, vagy "elég" csak az üzemeltetési? Bérbeadás esetén a bérbeadás összegének meghatározása kinek a hatáskörébe tartozik: testület, polgármester vagy jegyző? Vállalkozási tevékenységnek számít-e ez, és kell-e az alapító okiratot módosítani? Mi a teendő az ingyenes (pl. sportegyesület részére) vagy kedvezményes bérbeadás esetén? Összességében egy önkormányzat tulajdonában lévő kisbusz üzemeltetésével és bérbeadásával kapcsolatos mindenfajta szabályozási, dokumentumhasználati, hatásköri kérdésekben kérném segítségüket.

Kérdés: Az elmúlt évben több alkalommal vettünk igénybe külföldi adóalanyoktól számítástechnikai, illetve tanácsadási szolgáltatást. Gyakran okozott problémát, hogy az e szolgáltatásokról kiállított számláknak mit kell tartalmazniuk? Bizonytalanok vagyunk abban is, hogy egyáltalán áfaalanyok nyújtják-e a szolgáltatást, mivel előfordul, hogy magánszeméllyel kötünk vállalkozási szerződést, aki saját nevében állítja ki a számlát.

Kérdés: Az önkormányzatunk termőföldet vásárolt magánszemélyektől, melyeket átminősíttettünk iparteleppé. Az ingatlant értékesíteni szándékozunk. Az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban ipartelepként van nyilvántartva. Az ügylet hogyan ítélendő meg az áfa szempontjából?