Előzetesen felszámított adó arányosítása

Kérdés: Költségvetési szervünknél az arányosítás képlete az Áfa-tv. 5. számú mellékletében rögzítetteknek megfelelően:
– a számlálóban: az adóköteles nettó árbevételét (szolgáltatásnyújtás) és
– a nevező: a számlálóban szereplő összege + adólevonásra nem jogosító szolgáltatásnyújtás ellenértéke, és az összes támogatás (intézményfinanszírozás + átvett pénzeszközök + fenntartói támogatások) szerepel.
Állásfoglalásukat kérjük a nevezőben szereplő támogatás összegét befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban. A költségvetési szerv az átvett pénzeszközhöz kapcsolódó és a támogatótól kapott összegek általánosforgalmiadó-részét kifizeti, a támogatásokkal elszámol. Ezenfelül még az arányszám számításánál a nevezőben is szerepelteti a támogatási összegeket, csökkentve ezzel (az adóköteles bevételhez kapcsolódó) levonható általános forgalmi adó arányszámát. Továbbá a pénzforgalom nélküli intézményfinanszírozás is torzítja az arányszámot, melyhez nem kapcsolódik adóköteles kiadás (bér + munkaadót terhelő járulékok). Ebből adódóan az intézménynél ezek az összegek nem ellenértékhez kapcsolódnak, így a jogszabály által előírtnál magasabb áfaösszeg kerül befizetésre a költségvetésbe.
Részlet a válaszából: […] ...jelleggel végzett tevékenységnek az tekintendő, ha a nevező (összes saját bevétel + támogatás) összegének 10%-át nem haladja meg.– Az elszámolási kötelezettséggel átvett és tovább-utalt összegek, amelyek a költségvetési szervet nem illetik meg (beszedett adó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Engedmény a munkáltatói kölcsönből

Kérdés: 2009-ben olyan munkáltatóikölcsön-megállapodás került aláírásra a munkáltató és a munkavállaló között, amelyben a munkáltatói kölcsönben részesített dolgozót a folyamatosan eltöltött jogviszonyának ideje alapján bizonyos összegű kedvezmény illeti meg, amely a kölcsön futamidejét is arányosan csökkenti, továbbá a kölcsön megállapított törlesztési idő lejárta előtti egyösszegű visszafizetéskor fennálló tartozás összegének 40%-a, de legfeljebb a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott adómentes határig terjedő engedmény illeti meg. Hogyan kell a 2014-ben esedékes engedményeket lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...és teljesítésként. A folyósításra kerülő összeg és annak kamatrésze is követelésként kerül előírásra.Számviteli elszámolása a következő:Pénzeszköz-átvezetések csak pénzügyi számvitel szerint:Lakáskölcsönszámlára pénzeszköz átvezetéseT...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Behajtással kapcsolatos illetékek

Kérdés: Szervezetünk gyakran ad megbízást peres eljárás keretében történő követelésbehajtásra különböző, erre szakosodott szolgáltatóknak. E szolgáltatással összefüggésben bizonytalanok vagyunk bizonyos tételek adójogi megítélésében. A szolgáltatók jellemzően sikerdíj ellenében vállalkoznak a munka elvégzésére, amelynek vetítési alapja az egyezségi megállapodás keretében a tárgyhóban befolyt követelés összege. Amennyiben követelésbehajtás során bírósági végrehajtási eljárásra kerül sor, a szolgáltatót a bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtás elrendelése (a végrehajtó okirat kiállítása) iránti kérelem munkadíjaként és költségátalányként díjazás illeti meg, amelyet köteles és jogosult beszedni az adósoktól. Pernyertesség esetén a bíróság által megítélt perköltségből az illetékköltség bennünket, míg az ügyvédi munkadíj közvetlenül a szolgáltatót illeti meg. Peres és nemperes eljárások, illetve végrehajtási eljárások illetékköltségét mi viseljük. (Van olyan megállapodásunk, melyben a 10 000 Ft alatti összegű illetékek utólagos elszámolás alapján kerülnek megfizetésre egy, a szolgáltató által vezetett naprakész nyilvántartás alapján, míg a jelzett összeg feletti illetékek esetében a szolgáltató beszerzi a szükséges illetékbélyeget, és időszakonként elszámol velünk annak felhasználásáról.) A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárásért a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát megillető díjat (MOKK-díj) mi viseljük. A MOKK-díjat az ügymenet folyamatában pénzügyileg a szolgáltató rendezi, mi utólagos elszámolással ezen tételeket a szolgáltató részére megtérítjük. A peres eljárásokban felmerülő egyéb költségeket (tanúdíj, szakértői díj, perbeli félnek fizetendő perköltség) mi viseljük. Ezen költségek kifizetése a szolgáltató értesítésének megfelelően közvetlen utalással történik. Mi a helyes általánosforgalmiadó-megítélés az előzőekben meghatározott illetékek és MOKK-díjak elszámolása tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...fizetési meghagyás díja. Figyelemmel az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontjára,álláspontunk szerint a szolgáltató elszámolási kötelezettséggel veszi át utólagaz általa – az ügyfél nevében – rendezett eljárási díjnak megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 12.

Szakmai vizsgaelnök és kamarai képviselő megbízása

Kérdés: Szakképző iskolában a szakmai vizsgákhoz delegálják az elnököt és a kamarai képviselőt. A vizsgáztatásra szóló megbízólevelet konkrét személyre adják ki (aki névjegyzékben szerepel). Helyes eljárásnak tekinthető-e, ha a gazdasági szervezet által kiállított számla alapján fizetjük ki a megbízási díjat, ha a vizsgáztatással megbízott személy a gazdasági szervezet tagja, és a szervezet végezhet ilyen tevékenységet (vizsgáztatás)?
Részlet a válaszából: […] ...helységbenkerül sor, úgy a vizsgáztatót a vizsgáztatási díj mellett utazási, illetveszállásköltség illeti meg. Az utazási költség elszámolása tömegközlekedésieszköz igénybevétele esetén a menetjegy, saját gépjármű használata esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Perköltség áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Hogyan alakul az önkormányzatok perköltségviselésével összefüggő általánosforgalmiadó-teher és számlakibocsátási kötelezettség megítélése?
Részlet a válaszából: […] ...aperköltségre jogosult fél nem nyújt semmilyen szolgáltatást a perköltségetmegfizetni köteles fél felé, a perköltség egymás közötti elszámolása Áfa-tv.tárgyi hatályán kívüli ügyletnek minősül. Tehát a perköltség viselésévelösszefüggésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Nyomdai szolgáltatások áfája

Kérdés: Önkormányzatunk nyomdai munkákat rendelt meg, melyek közt tervezési, tipográfiai és grafikai terv előkészítés feladatok szerepelnek. Alapvetően azonban egy kész kiadványt, könyvet rendeltünk meg a szerződés keretében. Vita merült fel azonban az alkalmazandó adómérték tekintetében a nyomdával. Ők úgy gondolják, hogy 20 százalékos adókulccsal kell számlázniuk a jelzett szolgáltatásokért. Mi azonban úgy látjuk, hogy 5 százalékos adókulcs alá tartozik, mivel mi egy bizonyos példányszámban elkészített könyvet rendeltünk meg. Mi a véleményük továbbá a reklámanyagok, illetve a csomagolóanyagok adómértékéről? Kérdés továbbá számunkra, hogy az adó alapjának része-e a környezetvédelmi termékdíj, melyet szintén át kíván hárítani a nyomda.
Részlet a válaszából: […] A szolgáltatásnyújtások, illetve termékértékesítések utánfizetendő adó mértéke az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 82. § (1) bekezdése szerint az adó alapjának25 százaléka. Kivételt jelentenek azok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Áfakulcs meghatározása

Kérdés: Egy könyvet készülünk kiadni. A nyomdai munkákra beérkezett árajánlatokat áttanulmányozva megállapítottuk, hogy azokban az ajánlattevők eltérő áfakulccsal számolnak. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a tervezés, nyomdai előkészítés, tipográfiai és grafikai terv, nyomdai előkészítés, nyomdai kivitelezés, a reklámhordozó anyagok és a csomagolóanyagok utáni környezetvédelmi termékdíj milyen áfakulcs alá tartozik!
Részlet a válaszából: […] A szolgáltatásnyújtások, illetve termékértékesítések utánfizetendő adó mértéke az Áfa-tv. 82. § (1) bekezdése szerint az adó alapjának20 százaléka. Kivételt jelentenek azok a termékértékesítések ésszolgáltatásnyújtások, amelyek az Áfa-tv. 3. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 9.