13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Hitelezői igénybejelentés nyilvántartása
Kérdés: Intézményünk (költségvetési szerv) számlavezetője a jelenleg végelszámolás alatt álló Sberbank volt. Sajnos minket nem érint az OBA-kártalanítás, ezért a végelszámoló felé benyújtottuk a hitelezői igénybejelentésünket. Miként kell nyilvántartani és lekönyvelni a bankban zárolt összeget?
2. cikk / 13 Önkormányzat követelésállománya
Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
3. cikk / 13 Felhalmozási célú önkormányzati támogatás
Kérdés: A 0921 felhalmozási célú önkormányzati támogatások főkönyvön szereplő összegek esetében is szükséges a halasztott eredményszemléletű bevételként könyvelés, valamint – azon összegek esetében, amelyek utalása korábban történik, mint a megvalósítás – a függő kötelezettségként nyilvántartásba vétel?
4. cikk / 13 Visszatérítendő támogatás
Kérdés: Intézményünk egy pályázat kapcsán visszafizetendő támogatást kapott 2017-ben a B15 rovatra. A teljes összeg visszafizetése 2019-ben egy összegben válik esedékessé. A kapott összegből (7 millió Ft) finanszírozzuk a pályázati kifizetéseket, amit a benyújtott elszámolás alapján térítenek meg. 2017-ben a 7 millió Ft-ot B15 – K505 rovatpárokra könyveltük az előírt könyvelési tételek alapján. Év végén a kölcsönből felhasználtunk 2 millió Ft-ot, amit már csak a következő évben térítettek meg részünkre. Mi ilyenkor a helyes könyvelési eljárás? Jelenleg a 7 millió Ft a K505-ös rovaton, mint végleges kötelezettségvállalás szerepel.
5. cikk / 13 Külföldön bérelt lakás bérletidíj-teljesítési árfolyama
Kérdés: Egy költségvetési szerv (mint: bérbevevő) Németországban magánszemélytől bérel ösztöndíjasai részére lakást. A bérleti díjat a szerződésre hivatkozva előre, minden hónap 3-áig kell megfizetniük. A bérbevevő szerződés és egy belső bizonylat alapján utalja az összeget általában megelőző hónap végével, hogy időben megérkezzen. A német magánszemély nem állít ki sem számlát, sem számlát helyettesítő iratot.
1. Milyen napi árfolyamon kell a számviteli törvény szerint a belső bizonylatot kiállítani?
2. Milyen lehetőségei vannak a bérbevevőnek, ha esetleg több időpont is számításba jöhet?
3. Milyen napi árfolyamon kell a szerződést az előzetes "kötváll." nyilvántartásba venni?
1. Milyen napi árfolyamon kell a számviteli törvény szerint a belső bizonylatot kiállítani?
2. Milyen lehetőségei vannak a bérbevevőnek, ha esetleg több időpont is számításba jöhet?
3. Milyen napi árfolyamon kell a szerződést az előzetes "kötváll." nyilvántartásba venni?
6. cikk / 13 Értékvesztés
Kérdés: A követelésre (nem közhatalmi bevétel) korábban elszámolt értékvesztést év közben vissza kell írni, amennyiben az pénzben ténylegesen befolyik az év során? A pénzügyi teljesítés dátumával kell az értékvesztés-visszaírást könyvelni?
7. cikk / 13 Kincstárjegyek és lekötött betétek év végi elszámolása
Kérdés: Ha van az önkormányzatnak 2016. évi nyitó egyenlege 500 000 E Ft kincstárjegyben és 1?040 000 E Ft lekötött betétben, akkor a 2016. év végi elszámolás hogyan alakul az évközi gazdasági események hatására?
Kincstárjegy: nyitó E: 500?000 E Ft, vásárlás: 700?000?E Ft, eladás: 200 000?E Ft, év végi záró E: 1?000?000?E?Ft (gazdasági esemény hatása -500?000?E Ft)
Lekötött betét: nyitó egyenleg: 1?040?000 E Ft, vásárlás: 400?000 E Ft, eladás: 1?440?000 E Ft, záró egyenleg: 0 Ft (gazdasági esemény hatása 1 040 000 E Ft).
A nyitó egyenlegeket, mint az előző évi maradványban szereplő összegeket, 2016. évben teljes egészében felhasználásként le kellett könyvelni, amely bevételi rovaton szerepel. A 2016. évi gazdasági események együttes hatása 540?000 E Ft, benne van a nyitó egyenlegben és a tárgyévi eredményben is. Így a maradvány kimutatott összege 540?000 E Ft-tal nem egyezik meg a tényleges pénzkészlettel (a tényleges pénzkészlet kevesebb 540?000 E Ft-tal). A KGR nem fogadja el a 2015. év végén ugyanezen helyzet miatti tranzakciós könyvelést, ahol a pénzkészletet tudtuk egyeztetni. A maradványt miért szükséges teljes összegben felhasználásként könyvelni?
Kincstárjegy: nyitó E: 500?000 E Ft, vásárlás: 700?000?E Ft, eladás: 200 000?E Ft, év végi záró E: 1?000?000?E?Ft (gazdasági esemény hatása -500?000?E Ft)
Lekötött betét: nyitó egyenleg: 1?040?000 E Ft, vásárlás: 400?000 E Ft, eladás: 1?440?000 E Ft, záró egyenleg: 0 Ft (gazdasági esemény hatása 1 040 000 E Ft).
A nyitó egyenlegeket, mint az előző évi maradványban szereplő összegeket, 2016. évben teljes egészében felhasználásként le kellett könyvelni, amely bevételi rovaton szerepel. A 2016. évi gazdasági események együttes hatása 540?000 E Ft, benne van a nyitó egyenlegben és a tárgyévi eredményben is. Így a maradvány kimutatott összege 540?000 E Ft-tal nem egyezik meg a tényleges pénzkészlettel (a tényleges pénzkészlet kevesebb 540?000 E Ft-tal). A KGR nem fogadja el a 2015. év végén ugyanezen helyzet miatti tranzakciós könyvelést, ahol a pénzkészletet tudtuk egyeztetni. A maradványt miért szükséges teljes összegben felhasználásként könyvelni?
8. cikk / 13 Bér téves utalása
Kérdés: 2015. év januárjában egyik dolgozónk megkapta a teljes havi fizetését. Közben kiderült, hogy táppénzen volt, ezért a táppénzes időre járó bérét jogosulatlanul vette föl. A következő hónapban már levonni nem tudtuk tőle, mert elment intézményünktől. A kilépéskor ez az összeg rákerült a MIL lapjára. Hogyan kell ezt az összeget a kétféle számvitelben kezelnünk?
9. cikk / 13 Kényszertörlési eljárás alatt álló cég ingatlan-bérbeadása
Kérdés: Egy belföldön nyilvántartott adózót a cégbíróság törölt a nyilvántartásból, mert nem nyújtotta be a korábbi könyvelője a 2009. évi éves beszámolóját. Viszont a cégnek van a birtokában egy ingatlan (egy lakás), amelyet egy másik társaság bérel, és amelynek számlára van szüksége. Az ügyvéd próbálja most megmenteni a céget, és újra "üzembe helyezni", de ez még hosszú idő. Kibocsáthat-e a megszűnt cég számlákat, ha már nem létezik? Ha nem, mi a helyes megoldás a számlázásra?
10. cikk / 13 Hitelképesség megállapítása
Kérdés: A 46/2009. (XII. 30.) PM rendeletben előírtak szerint a K-11-es beszámolótáblázat 25. számú űrlapja "A helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető Ötv. 88. § (2) bek. szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felső határa" sorai és kitöltési útmutatója véleményem szerint nem teljesen egyértelműen fogalmazza meg a hitelképesség megállapításához szükséges információkat.
Az előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (12-20. sorok) kitöltése során nem értelmezhető a 13. sor adatigénye, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet terhelő összeget a rövid lejáratú fizetési kötelezettségként kell minősíteni, bemutatni, elszámolni. Amennyiben a teljes hosszú lejáratú hitel még hátralévő teljes összegét kell bemutatni, akkor a hitel összege teljesen felborítja a számítást, hiszen csak egyévi bevétellel szemben lehetne kimutatni a hátralévő hitelösszeget.
A 14. sorban a tárgyévet megelőző évben felvett rövid lejáratú hitelek adatait kellene kimutatni. Problémát okoz, hogy a számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettségnek kell minősíteni – többek között – az egy üzleti (költségvetési) évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt, tehát amelyet abban az évben – december 31-e előtt – kell visszafizetni, amelyben a hitel felvételre került. Amennyiben a likvid hitelt nem kell ideszámítani, akkor minden éven belül visszafizetendő hitelt likvid hitelnek lehet minősíteni, és nincs adat ehhez a sorhoz. Az éven túli hitel nem rövid lejáratú hitel! A rulírozó hitel viszont inkább hosszú távú hitelnek nevezhető, hiszen a bank felé a rendelkezésre álló díjat folyamatosan kell fizetni, akár folyósítja a hitelt, akár nem. Amennyiben sor kerül a rulírozó hitel folyósítására, akkor annak a visszafizetése akár több éven keresztül is gördülhet, a folyamatos felvét és visszafizetés miatt. Viszont itt gond, hogy mely összeget kell bemutatni. A rendelkezésre álló hitelkeretet, vagy épp az adott pillanatban (december 31-én?) kimutatott, felhasznált hitelösszeget kell kimutatni?
A 18. sorba csak azokat a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket kell beírni, amelyek nemcsak mint kötelezettség merültek fel, hanem mint pénzforgalom, biztosan megjelennek a könyvekben. Az egyezőség csak így állhat fel a mérleg hivatkozott sorával. Így viszont a valós, vállalt kötelezettség nincs bemutatva!
A 20. sor szállítói tartozások során is csak a számlával és nemcsak szerződéssel alátámasztott kötelezettséget kell kimutatni, bár a folyamatos szerződések számla nélkül is fizetési kötelezettséget eredményeznek. Ugyanakkor a ki nem fizetett számlák ellenértékének fedezete lehet a pénz (előirányzat)-maradvány is, és nem biztos, hogy azt a tárgyévi saját bevételből kell fedezni.
A táblázat nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kifizetési kötelezettségeket, amelyeket a saját bevétel terhére vállalt a költségvetési szerv, csak azokat, amelyeket elvileg a saját bevételéből kellene fizetnie. Így egy saját bevételi forintot többször is elkölthet az önkormányzat, hiszen a táblázat adata – a gazdálkodásra jogosult képviselő-testület felé – azt sugallhatja, hogy hitelképes az önkormányzat.
Az előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (12-20. sorok) kitöltése során nem értelmezhető a 13. sor adatigénye, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet terhelő összeget a rövid lejáratú fizetési kötelezettségként kell minősíteni, bemutatni, elszámolni. Amennyiben a teljes hosszú lejáratú hitel még hátralévő teljes összegét kell bemutatni, akkor a hitel összege teljesen felborítja a számítást, hiszen csak egyévi bevétellel szemben lehetne kimutatni a hátralévő hitelösszeget.
A 14. sorban a tárgyévet megelőző évben felvett rövid lejáratú hitelek adatait kellene kimutatni. Problémát okoz, hogy a számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettségnek kell minősíteni – többek között – az egy üzleti (költségvetési) évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt, tehát amelyet abban az évben – december 31-e előtt – kell visszafizetni, amelyben a hitel felvételre került. Amennyiben a likvid hitelt nem kell ideszámítani, akkor minden éven belül visszafizetendő hitelt likvid hitelnek lehet minősíteni, és nincs adat ehhez a sorhoz. Az éven túli hitel nem rövid lejáratú hitel! A rulírozó hitel viszont inkább hosszú távú hitelnek nevezhető, hiszen a bank felé a rendelkezésre álló díjat folyamatosan kell fizetni, akár folyósítja a hitelt, akár nem. Amennyiben sor kerül a rulírozó hitel folyósítására, akkor annak a visszafizetése akár több éven keresztül is gördülhet, a folyamatos felvét és visszafizetés miatt. Viszont itt gond, hogy mely összeget kell bemutatni. A rendelkezésre álló hitelkeretet, vagy épp az adott pillanatban (december 31-én?) kimutatott, felhasznált hitelösszeget kell kimutatni?
A 18. sorba csak azokat a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket kell beírni, amelyek nemcsak mint kötelezettség merültek fel, hanem mint pénzforgalom, biztosan megjelennek a könyvekben. Az egyezőség csak így állhat fel a mérleg hivatkozott sorával. Így viszont a valós, vállalt kötelezettség nincs bemutatva!
A 20. sor szállítói tartozások során is csak a számlával és nemcsak szerződéssel alátámasztott kötelezettséget kell kimutatni, bár a folyamatos szerződések számla nélkül is fizetési kötelezettséget eredményeznek. Ugyanakkor a ki nem fizetett számlák ellenértékének fedezete lehet a pénz (előirányzat)-maradvány is, és nem biztos, hogy azt a tárgyévi saját bevételből kell fedezni.
A táblázat nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kifizetési kötelezettségeket, amelyeket a saját bevétel terhére vállalt a költségvetési szerv, csak azokat, amelyeket elvileg a saját bevételéből kellene fizetnie. Így egy saját bevételi forintot többször is elkölthet az önkormányzat, hiszen a táblázat adata – a gazdálkodásra jogosult képviselő-testület felé – azt sugallhatja, hogy hitelképes az önkormányzat.