3 talált cikk a bérleti díj , ellenérték , bérbeadás , szolgáltatások , adózás , ingatlan-bérbeadás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk több lakóingatlan tulajdonosa, amelyek közül nem mindegyiket bérlik tartósan. Ezek közül egyet alkalmanként bérbe ad az önkormányzat magánszemélyek részére, amely 1–3 éjszaka közötti időszakokat jelent évente 20-24 alkalommal (összesen évi 40-50 nap). A bérleti díj rendeletben meghatározott 5000 Ft/éjszaka/ingatlan. Ilyenkor más díjat nem fizetnek a bérlők. A bérlők többnyire helyi lakosok, de előfordulhat nem helyi illetőségű bérlő is. Az önkormányzat rendezvényein munkát végző vállalkozók vagy fellépők részére az önkormányzat alkalmanként ingyenesen rendelkezésre bocsátja az ingatlant az adott rendezvény éjszakájára.
1. Az ingatlan bérbeadása magánszemélyeknek ezzel a rendszertelen jelleggel turisztikai tevékenységnek számít-e?
2. Az önkormányzat részéről van-e valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a fizetős bérbeadások után?
3. Az ingatlanok ingyenes használatba adása keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget?

Kérdés: Önkormányzat ingatlan-bérbeadásra szerződik belföldi adóalannyal, mely tevékenységre adófizetési kötelezettséget választ. A felek közti megállapodás alkalmával kétféle elszámolási mód kerül szóba. Egyik eset szerint az önkormányzat úgy állapodna meg, hogy a bérbeadás első 18 hónapjáról egyszerre számolnak el, a 19. hónap első napján, míg a másik esetben havi elszámolásban állapodnak meg, azonban a fizetési határidőt úgy határoznák meg, hogy az a 18. hónapot követő hónap első napján keletkezne. Az önkormányzat bérleti tevékenységének adójogi megítélése tekintetében melyik adózási mód alkalmazható, illetve a bérbevevő adólevonási joga mely időponttól gyakorolható?

Kérdés: A 2004. évi ingatlanokra vonatkozó bérleti szerződések díjának módosításához – az Áfa-tv. módosulásának megfelelően – kérjük állásfoglalásukat az alábbiakról: – az antennatornyok bérbeadásával kapcsolatban tisztázandó, hogy azok ingatlannak, szerkezetnek, felépítménynek vagy egyéb tárgyi eszköznek minősülnek-e; – az átalánydíjas rezsit tartalmazó bérleti szerződéseknél nincs nevesítve áfakulcs, ugyanakkor a bérbeadót terheli az áfakulcs változásával megnőtt közüzemi szolgáltatások összege. Hogyan lehet a bérleti díjban érvényesíteni az energia és egyéb szolgáltatások megemelt áfakulccsal növelt, előre nem látható összegét? – a 2003. december 31-én bérlők által megfizetett áfás bérleti díj, 2004. január 1-ével kiinduló alap lehet-e, vagy az áfa nélküli bérleti díjat kell az inflációs ráta mértékével megemelni? Az általunk bérbe vett ingatlanok, bérlemények bérleti díjának fizetésekor a problémák azonosak a fentiekkel.