Önkormányzati támogatások adózása

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
– munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
– lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
– lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
– rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
– munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben szereplő juttatások tekintetében egyenként kell megvizsgálni az adó- és járulékfizetési kötelezettséget, figyelemmel arra is, hogy ki a juttató (önkormányzat vagy valamely intézmény vagy munkáltató), és pontosan milyen feltételei vannak az egyes juttatásoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Közlekedési kötség elszámolása

Kérdés: Költségvetési szerv belföldi kiküldetés esetén milyen módon tudja közlekedési költségként elszámolni a busz-, illetve vonatjegyet? A problémát az okozza, hogy a dolgozók rendszerint 50%-os közalkalmazotti kedvezménnyel utaznak, így vásárolják meg a menetjegyüket. Ez esetben a tömegközlekedési vállalat az intézmény nevére nem állít ki számlát. Elegendő-e a menetjegy leadása a kiküldetés mellé, vagy számlával is kell igazolni az utazást? Ha igen, akkor elfogadható-e a dolgozó nevére kiállított számla?
Részlet a válaszából: […] ...szóló számlával kell elszámolni. Az így elszámolt kiadások sem a munkáltatónál, sem a magánszemélynél nem keletkeztetnek adó- és járulékfizetési kötelezettséget.A munkáltató nevére kiállított bizonylat alapján elszámolt összeg után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Konferencia részvételi díja

Kérdés: Évek óta ugyanahhoz a céghez járunk adókonferenciára. Most a számlájukon az alábbi szöveget találtuk, ami korábban nem szerepelt rajta: "A részvételi díj természetbeni juttatásnak minősülő tételeit (étel, ital) adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, melynek megfizetése a megrendelő feladata.
A részvételi díjról kiállított számla tartalmazza a természetbeni juttatások mértékét". Szabályosan jár el a képzőintézmény? Mennyi adót és milyen jogcímen kell az étel, ital után fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 10. pontja alapján hivatali üzleti útnak minősül többek között a belföldi és a külföldi kiküldetés, ideértve a szakmai konferencián, továbbképzésen való részvételt is. Amennyiben a rendezvényszervező cég a számlán nem tünteti fel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 13.

Tanulmányi támogatás adózása 2019-től

Kérdés: 2019-től milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Értelmezésünk szerint egyetlen esetben nyújtható adómentes továbbtanulásra irányuló támogatás, amikor egy iskolarendszeren kívüli képzést a munkáltató a munkakör ellátásához kötelező jelleggel előírja.
Részlet a válaszából: […] ...és úgy kell a munkavállaló részére odaadni. Amennyiben a munkáltató elutalja a tandíjat az iskolának, a munkavállalónak adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik, amit például hozzájárulása alapján levonhat a munkáltató a béréből, és rendezheti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyon alapul. Az öregségi nyugdíjas tag biztosítási kötelezettség alóli mentessége miatt, a természetes személy tekintetében járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik.A nyugdíjas-szövetkezet és az öregségi nyugdíjas tagja között fennálló jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Ügyvédi díj elszámolása

Kérdés: Bíróságként a kirendelt ügyvédnek meghatalmazott védői díjat kellene kifizetnünk, de az ügyvéd tevékenységét átmenetileg szünetelteti, ezért nem áll módjában számlát kiállítani. A védői tevékenység ideje 2007. és 2008. évben volt, a megállapító végzés 2010 májusában emelkedett jogerőre. Kérdésünk, hogy számla nélkül kifizethető-e az ügyvéd számára a járandóság? Ha igen, milyen levonások terhelik?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi XVII. törvény (atovábbiakban: Szja-tv.) 3. § 17. e) pontja adózási szempontból egyénivállalkozónak tekinti az ügyvédeket. Az ügyvéd a kamara engedélyévelszüneteltetheti ügyvédi tevékenységét. 2010. január 1-jétől az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.