Peren kívüli megegyezésben kikötött kártérítés adó- és járulékvonzata

Kérdés: Munkaügyi pert indított egy volt pedagógus, akit helyettesítés miatt határozott időre alkalmaztunk további jogviszonyban, a jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban. A per kimenetele hosszúnak tűnt, ezért peren kívül megegyeztünk. Jogos volt-e? A megegyezés eredménye, a nem jövedelmet pótló átalánykár összegéből kell-e bármiféle (szja, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) közterhet levonni, vagy ez ténylegesen nem vagyoni kártérítésnek minősül? Tehát a kifizetés bruttó vagy nettó módon történhet?
Részlet a válaszából: […] ...el, hogy a perenkívüli megegyezés jogos vagy indokolt volt-e a munkáltató részéről, hiszen ezattól függ, hogy milyen alapon támadta meg a jogviszonyt megszüntetőhatározatot az érintett. A peren kívüli egyezségben a felek általmegállapított, kifizetendő összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.
Kapcsolódó címkék:  

Bírósági letiltás – megbízási díj

Kérdés: Egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott személytől, ha bírósági letiltása érkezik, hány százalékát lehet levonni a megbízási díjának? Ennek a személynek nincs máshol munkaviszonya, járulékait ebből az összegből vonjuk.
Részlet a válaszából: […] ...munkabérnek. Ezek alapján munkabérnek minősüla munkáltatótól kapott munkavállalói munkabéren túl a közszolgálati és aközalkalmazotti jogviszony, továbbá a szolgálati viszony alapján járóilletmény, a szövetkezeti tagot a munkaviszony jellegű jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 1.
Kapcsolódó címkék: