Dolgozónak juttatott lakásbérleti díj térítése

Kérdés: Társaságunk pár dolgozójának havi rendszerességgel fizettük a szállás (bérelt lakás) költségét. Mivel ez nem fért bele a hivatali, üzleti utazás fogalmába, ezért a juttatás értéke után egyes meghatározott juttatásként történt az adóteher megfizetése, és nem bérjövedelemként lett kezelve. Kiváltja-e a meg nem fizetett egyéni járulékot, ha még a juttatás bruttósított értéke után is megfizetnénk az adókat az egyes meghatározott juttatás szabályai szerint? Ezáltal a magánszemélyek M-es lapjai nem változnának, viszont így összességében több adót fizetünk, mintha bérként számfejtettük volna.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 70. §-ában felsorolt, nevesített juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak, a 71. § (1) bekezdése szerint béren kívüli juttatás a Széchenyi Pihenő Kártyára a munkavállalónak utalt pénzösszeg, adómentesek az Szja-tv. 1. sz....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Eltartási szerződés adózása

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik alkalmazottja eltartási szerződést kötött. Havi 100 ezer forintot ad az eltartó az eltartottnak. Milyen adókötelezettség keletkezik a szerződés megkötése időpontjában és a szerződés "lejártakor"?

Részlet a válaszából: […] ...szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték esetében a kifizető havonta köteles az adókötelezettség teljesítésére a juttatás értékének (szokásos piaci értékének) 1,18-szorosa után [Szja-tv. 64/A. § (7) bekezdés].(Kéziratzárás: 2023. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Egyetem dolgozóinak szervezett képzés adózása

Kérdés: Egyetemünk mérlegképes továbbképzéseket szervez, amelyen külsősök is részt vehetnek részvételi díj fizetése mellett, illetve a saját mérlegképes végzettséggel rendelkező dolgozóink vesznek részt. A saját dolgozóinkkal nem fizettetünk részvételi díjat. Kell-e a saját dolgozóink képzési költsége után személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetnünk, ha igen, mennyit? Az adót a dolgozótól kell levonni, vagy az egyetemet terheli?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban.A munkaköri feladatok ellátásához szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célzó képzés keretében adott dologi juttatások, szolgáltatásnyújtás, költségátvállalás az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése alapján nem minősül bevételnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Egyetem dolgozóinak szervezett képzés adózása

Kérdés: Egyetemünk mérlegképes továbbképzéseket szervez, amelyen külsősök is részt vehetnek részvételi díj fizetése mellett, illetve a saját mérlegképes végzettséggel rendelkező dolgozóink vesznek részt. A saját dolgozóinkkal nem fizettetünk részvételi díjat. Kell-e a saját dolgozóink képzési költsége után személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetnünk, ha igen, mennyit? Az adót a dolgozótól kell levonni, vagy az egyetemet terheli?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban.A munkaköri feladatok ellátásához szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célzó képzés keretében adott dologi juttatások, szolgáltatásnyújtás, költségátvállalás a Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése alapján nem minősül bevételnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Nem pénzben nyújtott juttatás adózása

Kérdés: Önkormányzatunk a május 1-jei majális alkalmával ingyenebédet biztosított a település minden óvodásának és általános iskolásának. Az iskolai és az óvodai feladatellátást a római katolikus egyház látja el. Milyen adókötelezettséggel járnak ezek a nem pénzben nyújtott juttatások? A reprezentáció főkönyvi számlára könyveljük a kiadást? Önkormányzatunk két településből álló körjegyzőséghez tartozik. A körjegyzőség és egy másik település köztisztviselői részére szakmai napot tartottunk. A rendezvényen a résztvevőknek ebédet, kávét, üdítőt biztosítottunk. Milyen adókötelezettséggel jár a nyújtott szolgáltatás, illetve reprezentációnak minősül-e? Milyen főkönyvi számlára történjen a könyvelés?
Részlet a válaszából: […] ...adómentesség azt jelenti, hogy sem a résztvevőknek, sem a juttató önkormányzatnak nem kell adót vagy más közterhet fizetni ez után a juttatás után.Az egyik szakmai kiadó által megjelentetett számlatükör szerint 2012. január 1-jétől az adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem a havi minimálbér összegét, úgy a szolgálati időtekintetében sem éri hátrány a később nyugdíjba vonulót.A béren felüli juttatások közül az étkezési hozzájárulásmunkaidővel arányosan illeti meg a munkavállalót, azonban az intézmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Gépjármű üzemanyagköltsége

Kérdés: Köztisztviselőnk számlára, saját gépjárművébe üzemanyagot vásárolt. Milyen adófizetési kötelezettség keletkezett?
Részlet a válaszából: […] ...adóköteles.Amennyiben nem az előzőekben említett jogcímek valamelyikéntérítik meg az üzemanyagszámlát, hanem például béren kívüli juttatásként kapjaa térítést a munkavállaló, akkor az adókötelezettség – attól függően, hogy amegtérített számla kinek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Reprezentáció adókötelezettsége

Kérdés: Intézményünk megállapodás alapján egy meghatározott rendezvény költségeire más szervezettől, képviselőktől támogatást kap. E támogatást a megállapodás alapján kizárólag vendéglátásra használhatjuk fel. Kérdezem, hogy az ilyen vendéglátás költsége beszámít-e az adómentesen nyújtható reprezentációs keretbe?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 69. §-a tartalmazza az egyes természetbenijuttatásokra vonatkozó adózási szabályokat. E szerint a reprezentáció természetbeni juttatásnak számít,amely után az azt nyújtó kifizetőnek kell 54 százalékos személyi jövedelemadótfizetnie.A 69. § (10)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Munkáltatói adómegállapítás

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalója kéri, köteles közreműködni azadatszolgáltatáson alapuló adómegállapítás iránti kérelem adóhatósághoz történőeljuttatásában. Adatszolgáltatáson alapuló adómegállapítást az a magánszemélykérhet, aki– a) az adóévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.