15 talált cikk a gépjármű , jövedelem , munkába járás , munkavégzés , költségtérítés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a jegyző részére egy elektromos autót biztosított használatra. Az autó "tankolására" a jegyző otthonában a saját elektromos hálózatából kerül sor, ami havi 25 000 forint kiadást jelent. Ilyen esetben, amikor a járművet a munkáltató biztosítja, de az azzal kapcsolatos "tankolási" költségek a munkavállalót terhelik, jár-e a kilométerenkénti 15 forint költségtérítés?

Kérdés: Egyik dolgozónk Budapesten lakik és otthon dolgozik, de a munkaszerződése szerint hetente két napot az intézmény székhelyén, Nagykanizsán kell dolgoznia. A Budapest-Nagykanizsa közötti utazást és a szállásköltségét kiküldetésként számoltuk el. Helyesen jártunk el, vagy hivatali útnak kellene tekinteni?

Kérdés: Fizethetünk-e adómentesen munkába járási költségtérítést azoknak a dolgozóknak, akik nem vidékről járnak be, de 10 év alatti gyermekük van? Megvehetjük-e ezeknek a dolgozóknak a helyi bérletet adómentesen? Ha gépkocsival járnak, hogyan kell a kilométert számítani, és kell-e vizsgálni, hogy ténylegesen gépkocsival jár-e a dolgozó?

Kérdés: Két dolgozónk házaspárt alkot, egy autóval járnak dolgozni, és a feleségnek nincs is jogosítványa. A feleség is kéri a 15 Ft/km munkába járási költségtérítést, de szerintünk nem jár neki, mert nincs költsége a munkába járással kapcsolatban.

Kérdés: Elszámolható-e a székhely és a telephely közötti munkába járás sajátgépkocsi-használattal, ha munkába induláskor napi feladatom volt, hogy előbb a lakásomhoz közel lévő postai hivataltól bérelt postafiókból felvegyem az értesítéseket, és intézzem a cég egyéb ügyeit (egyébként a cég székhelye a lakásom volt). A telephely viszont a város másik végén van. A napi munkába járásom a cég postaügyeinek rendezése, kb. 1,5 km a lakásomtól, és onnét mentem tovább a telephelyre dolgozni. Napközben is szükség volt az autóhasználatra, mivel a cég érdekében hivatalos helyeken ügyet kellett intézni. Hazafelé szintén feladatom volt a telephelyről a postára menni, aztán haza. Ebben az esetben milyen szabályok vonatkoznak a sajátgépkocsi-elszámolásokra? Munkaszerződésem egy mondatban kitér arra, hogy jogosult vagyok sajátgépkocsi-használatra.

Kérdés: Intézményünk egyik dolgozója a munkába járásához csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a tömegközlekedési eszközt (csak autóbusz). Jogosítványa személygépkocsi vezetéséhez nincs, csak motorkerékpárhoz. Értelmezésünk szerint a jogszabály a munkába járás költségeihez saját gépjármű használatát engedélyezi 9 Ft/km költségtérítéssel. A téli időszakot kivéve saját motorkerékpárján jár dolgozni, ami után nem fizetünk semmiféle térítést neki. A kérdésem az, hogy nincs-e valami alternatív megoldás, hogy számára a munkába járás költségeihez valamilyen formában térítést nyújtsunk?

Kérdés: Egy kistérség belső ellenőre vagyok. A felvételkor a pályázati kiírás saját gépkocsi meglétét írta elő feltételként. A munkám szerint a hét 5 munkanapjából 4 munkanapot a kistérséghez tartozó önkormányzatok és intézményeik belső ellenőrzésével töltöm, péntekenként vagyok a kistérségen az irodámban, amikor is a jelentésemet írom, az adott belső ellenőrzésről. A saját gépkocsival történő munkába járás költségét, a lakóhely és az iroda közötti távolság után kilométerenként 9 Ft-ot kapok, havi elszámolással. Ezzel nincs is problémám. Amikor azonban a kistérséghez tartozó községekben dolgozom, akkor a saját gépkocsi használata szerinti elszámolást a lakásomtól számított kilométer alapján, az APEH-norma szerinti benzinárral számolom. A kérdésem, hogy amikor az adott községben dolgozom napi 8 órát, a lakóhelytől vagy az irodától kell-e számolnom a kiküldetést, költségeimet? Tehát minden esetben a kistérségi irodaház az indulóhelyem?

Kérdés: Többcélú kistérségi társulás munkaszervezete saját feladatként látja el a belső ellenőrzési tevékenységet saját maga és költségvetési szervei részére, valamint további 22 önkormányzatnak. Mint belső ellenőr az egyik érintett önkormányzat közigazgatási területén lakom. Mindennap autóval utazom a székhelyre, a székhelyről indítjuk a kiküldetést, azaz az ellenőrzés helyszínére utazunk. (Saját autóval járunk az ellenőrzésre, mert nincs hivatali gépjármű.) A székhely és lakóhely között 9 Ft/km költséget havonta útnyilvántartással alátámasztom (minden munkában töltött nap x oda-vissza km x 9 Ft/km). A székhelyről az önkormányzatokhoz történő utazást kiküldetésként számoljuk el. Jelenlegi kollégám a székhelyen lakik, logikus mindennap együtt a székhelyről indítani a munkát. A jövőben azonban új kollégával dolgozom, akivel egy településen élünk, s a település elhelyezkedése földrajzilag az ellátási terület középpontjában van, lényegesen több költséggel jár a székhelyről indítani a munkát, mint a lakóhelyről. Az Szja-tv. szerint a székhely és telephelyek közötti út hivatali útnak minősül, tehát kiküldetésként elszámolható. Jelenleg lakóhelyemhez 5 km távolságra lévő község eléréséhez oda-vissza 40 km munkába járást kell elszámolnom a székhelyig, majd onnan a kiküldetés céljából további 50 km oda-vissza kiküldetés címén, miközben lakóhelyemen átutazom. Logikus és lényegesen olcsóbb megoldás az lenne, ha lakóhelyem – mely egyben az egyik társult község mint telephely – és a többi település közötti utat kiküldetésként számolnám el, jelenlegi példával illusztrálva 5-5 km kiküldetés, s nem 50 km kiküldetés, plusz 40 km munkába járás. Sért valamely jogszabályt ez a megoldás? Van más lehetőség arra, hogy sem a munkahely, sem én, mint magánszemély ne járjak rosszul anyagilag?

Kérdés: Néhány munkavállalónk munkaszerződés szerint 2 különböző városban végzi munkáját (egy héten 3 nap az egyik, 2 a másik városban), és egy harmadik helység a lakóhelye. Saját személygépkocsi használata esetén hogyan számolható el részükre a költségtérítés? Csak a kilométerenkénti 9 Ft, mindkét munkavégzési hely esetében? Van-e lehetőség nagyobb összeg megtérítésére? Kell-e a munkavállalónak a tényleges költségeiről nyilatkoznia? Milyen adó- és járuléklevonási kötelezettségünk van, ha nem csak a 9 Ft-ot térítjük meg nekik?

Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet újraszabályozta a munkába járás költségtérítését. A szabályozás nem kezel a gyakorlatban tipikus helyzeteket. 1. A rendelet 4. § a)-c) pontjaiba nem tartozó esetekre van-e lehetőség helyi szabályozásra? Például mit lehet tenni akkor, ha a dolgozó nem mozgássérült, de egészségi állapotánál fogva nem bírja a tömegközlekedési eszközt igénybe venni? 2. Hogyan lehet kezelni azokat, akiknek gyakran vagy eseti jelleggel a munkavégzésükhöz saját gépkocsit kell használniuk (pl. körjegyzőséghez tartozó településeken ügyfélfogadás tartása érdekében)?