8 talált cikk a számla , felújítás , kiadások , elszámolás , beruházás , könyvvezetés kifejezésre

Kérdés: A beruházások és felújítások esetében hogyan kell szabályosan könyvelni? A költségvetési számvitelben a beruházási előirányzat rovaton a beruházás áfája is ott van. Tehát a költségvetési számvitelben a beruházás tartalmába az áfa beletartozik? A költségvetési számvitelben az áfa nem része a bekerülési értéknek, tehát az állományi számlán csak a nettó érték szerepel, az áfa pedig ráfordítás. A beruházás értékének a meghatározásakor a korábban kapcsolódó költségeket, pl. közbeszerzés, tervezés, pro­jektmenedzsment, eljárási díjak a költségvetési számvitelben továbbra is a beruházási előirányzat rovaton kell, hogy szerepeljenek, vagy a dologi kiadások között, a pénzügyi számvitelben pedig ezek a költségek szolgáltatások és az áfaráfordítás? Tehát a költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben elkülönítetten kell értelmezni a beruházás fogalmát?

Kérdés: A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezései szerint a víziközművekre vonatkozó üzemeltetési szerződés megkötése előtt a víziközművek tulajdonosának (önkormányzatnak) vagyonértékelést kell végeztetnie. 2014. január 1-jei időponttal önkormányzatunk – a jogszabályi követelményeknek is megfelelő – üzemeltetőnek adja át víziközműveit, így a vagyonértékelést elvégeztettük. A víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése alapján a megállapított vagyonértéket és a vagyonértékelés során keletkezett adatokat az ellátásért felelős vagyonnyilvántartásában át kell vezetni, illetve a 6. § (3) bekezdése szerint két vagyonértékelés közötti időszakban a víziközmű tulajdonosa a víziközművagyon-leltár naprakész vezetésével gondoskodik a vagyonérték folyamatos karbantartásáról. Jól értelmezzük, hogy az elkészült vagyonértékelés dokumentumaiban szereplő értékre kell az önkormányzat nyilvántartásait is "helyesbíteni" mind a tárgyieszköz-nyilvántartás, mind a vagyonkataszter tekintetében? Amennyiben igen, akkor ennek módszerét, elszámolási és könyvelési lépéseit szíveskedjenek ismertetni.

Kérdés: Termékbeszerzéshez, illetve szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó le nem vonható áfát hová kell könyvelni, a beszerzési ár részeként az adott termékbeszerzésre, illetve szolgáltatásra, vagy az 56-osok közé, áfára? Hogyan kell ezt kezelni a kötelezettségvállalások nyilvántartásában? Meg kell bontani a kötelezettségvállalást nettó értékre és áfára, vagy csak a bruttó értékkel számolok egy adott, le nem vonható áfás termékbeszerzést, illetve szolgáltatás-igénybevételt?

Kérdés: Egy önkormányzat csatornamű-beruházást hajtott végre. Az elkészült szennyvíztisztító és -elvezető rendszert üzemeltetésre átadták a helyi víz- és csatornamű zrt.-nek. A zrt. az üzemeltetési szerződés mellékletét képező megállapodás alapján fél­évente használati díjat fizet az önkormányzatnak. Ezt az összeget mindaddig kifizeti a zrt., amíg a rendszer jótállással rendelkezik. Utána visszatartja, elkülönítetten kezeli, és az esetleges karbantartási, rekonstrukciós kiadásokat fogja fedezni belőle. Az önkormányzat ezáltal mintegy támogatást fog nyújtani a zrt.-nek, tehát pénzmozgás nem fog történni, csak kompenzálják a kiállított számlát a vállalt támogatással. A jótállás időszakában hova kell könyvelni az önkormányzat által kapott használati díjat? Működési vagy felhalmozási bevétel lesz? Milyen számlaszámokra történjen a könyvelés? Milyen könyvelési tételek fognak felmerülni a jótállási időszak letelte után?

Kérdés: Pályáztunk ingatlanátalakításra, melyet elnyertünk. Az ingatlanátalakítás fordított adózás alá esik. Könyveléstechnikája megjelent a 2058. számú kérdés alatt. Adómentes tevékenységhez vesszük igénybe, tehát áfával aktiváljuk. Amivel gondom van, az az előirányzat könyvelése. Erre félig választ ad a 2288. számú kérdés "Fordított áfa előirányzata". Könyvelésünk a következő: Számla kifizetése T 123 K 3311 100 210 KTK Áfát is lekönyveljük pénzforgalom nélküli tételként: T 18122 K 499 25 T 499 K 919 25 Majd állományba vesszük: T 121 K 4122 125 Befizetjük a fordított áfakötelezettségünket: T 56 K 3311 25 131 KTK Előirányzatosítom az beruházás fordított áfáját: T 497 K 18 25 210 KTK T 919 K 497 25 312 KTK Áfabefizetés a dologi kiadásunkat csökkenti. Az áfa kiadás-bevétel előirányzatosításával az áfaberuházás már a helyére került. Pályázat utófinanszírozott, elszámolás után kapjuk meg a pénzt, átvett pénzeszközként. Kérdésem, hogy hová előirányzatosítsam az "Átvett pénzeszközt"? Nettó érték után 100 21 KTK Intézményi beruházás. Áfa értéke után 25 13 KTK Dologi kiadás? A 2288. sz. kérdés utolsó mondatát sem értem. Ha az előirányzatot megemelem mind a kiadási, mind a bevételi oldalon, ezáltal a költségvetés főösszege is megnő. "Ez a pénzforgalomban nem eredményez változást". Amikor lekönyvelem pénzforgalom nélküli tételként az áfa bevételt-kiadást, megnő a forgalma ezeknek a főkönyvi számláknak. Az előirányzatosítás után az áfa pénzforgalom nélküli mozgását is bejelentettem a kincstárba, mint kiadást és bevételt, hogy egyezzen a főkönyv és a kincstár, tehát megjelent a pénzforgalomban is.

Kérdés: Az alábbi pályázatból megvalósított útfelújítás könyvelésére kérem szíves válaszukat:

Kódszám	Projekt összköltsége	Igényelt támogatás	Önrész
KDOP-2008-4.2.1/B	98 057 981	67 883 467	30 174 514

Az útfelújítás 2009. év novemberében befejeződött, az utat használatba vettük. A felújítást végző vállalkozás részére a teljes összeget közvetlenül átutaltuk. A támogatási program pályázata, illetve a szerződés szerint előlegben nem részesültünk, a támogatás utófinanszírozású. A támogatási összeg visszaigénylését a banki kivonatok megérkezése után tudjuk elindítani. A támogatási szerződés szerint az összeg közvetlen szállító részére történő kifizetés esetén 30 naptári napon belül, melybe nem számít bele a kedvezményezett által hiánypótlásra igénybe vett időtartam, utalják át a visszaigényelt támogatást. A pályázati támogatás visszaigénylésére, a pénz beérkezésére már csak a 2010. költségvetési évben kerül sor. A kiadások közé ebben az esetben csak az önrész összegét könyveljük, az igényelt támogatás pedig mint utólag finanszírozott nemzetközi támogatási program kiadása átfutó kiadványon marad, annak ellenére, hogy a felújítást aktiválnunk kell, mivel a használatbavétel megtörtént? Az önrészen felüli támogatási részt pedig 2010-ben vezetjük át a tényleges kiadások közé, akkor képzünk előirányzatot mind a támogatási összeg bevételének, mind a kiadásnak? Könyvelése?

Kérdés: Az évek óta befejezetlen beruházások között nyilvántartott tervezési költségeket, amelyekről előre nem tudható, hogy a beruházás, amihez a terv kapcsolódik megvalósul-e valaha, meddig lehet a könyvekben értékkel szerepeltetni, illetve mi a könyvelési módja a kivezetésnek? Az elutasított EU-s pályázatok tervezési díját is a befejezetlen beruházások, illetve felújítások állományában tartjuk nyilván. Helyes-e ez a gyakorlat, vagy máshova kell átvezetni az elutasított felhalmozási kiadásokat?

Kérdés: A közbeszerzési eljárás lebonyolításával intézményünk egy erre szakosodott irodát bízott meg. Hol, melyik főkönyvi számon kell ennek költségeit kimutatni? A kötelező érintésvédelmi felülvizsgálat, valamint az abban foglalt javítások költségeit hol kell megtervezni (felújítás – dologi kiadás)?