Önkormányzati intézmény által adott támogatás

Kérdés: Kérdések: 1. Nemzetiségi önkormányzat iskola és óvoda fenntartója. Az intézmények részére utalt működési támogatásból a fenntartott intézmények, sportegyesület részére sportcsarnok építéséhez pénzt szeretnének átadni. (Az önkormányzattól és az intézményektől független egyesület – nem államháztartási fenntartású – látványcsapatsport-támogatásból valósítja meg a sportcsarnok építését, amelyhez az önrész forrása lenne az intézményektől kapott pénzeszközátadás.) Az iskolában tanuló és az óvodás gyermekek részére a felépült sportcsarnokban szeretnék majd a sportfoglalkozásokat és a tornaórák egy részét megtartani. Jogszerűen adhat-e át nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézmény ilyen címen pénzeszközt sportegyesület részére?
2. Csak költségvetési támogatásban részesülő intézményekben dolgozók részére a részükre megállapított illetményen túl adható-e jutalom, ha igen, akkor milyen feltételekkel? Az intézményeknek nincs saját bevétele, csak az átlagbéralapú támogatás a forrása az illetményeknek.
Részlet a válaszából: […] ...megfizetni köteles,c) a dologi kiadások, amelyek a készletek és szolgáltatások vásárlása, más befizetési kötelezettségek teljesítése, kamatfizetés és más, a működés során keletkező kiadások teljesítéséből származnak,d) az ellátottak pénzbeli juttatásai, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Önkormányzati visszatérítendő támogatás

Kérdés: Intézményünk 2012-ben egyik KMOP-s projektünk megvalósításához 118 577 E Ft összegű, felhalmozási célú, visszafizetendő támogatást kapott a fenntartó önkormányzattól. A visszafizetésre megállapodást kötöttünk, mely szerint a törlesztést 2013-ban kezdtük oly módon, hogy tényleges pénzmozgás nem történik, hanem évente 9121 E Ft-tal kevesebb működési támogatást biztosít részünkre a fenntartó. (Ezt az összeget a költségvetés tervezésekor az önkormányzat már a keretközlőn levonja a nekünk járó éves működési támogatásból). Így 13 év alatt "fizetjük vissza" a kapott támogatást. A 2014-es számviteli változás előtt csupán állományi számlákon vezettük a csökkenést tőkeváltozással szemben, mivel tényleges pénzmozgás nem történt. Hogyan, mely számlá(ko)n szerepeltessük helyesen egyrészt a még fennálló tőketartozást, illetve az évente "fizetendő" törlesztőrészleteket könyveinkben? Illetve milyen számlákon, hogyan történjen a könyvelés?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a támogatási megállapodásban meghatározta-e a támogatás pontos, részletes feltételeit, visszafizetés tényét, módját, esetleges kamatát vagy kamatnélküliségét, továbbá hogy valóban a leírt módon történik a visszafizetés rendezése.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Működési bevételeknek fedezniük kell a működési kiadásokat

Kérdés: Hol található az a jogszabályi hivatkozás, hogy a működési bevételeknek fedezniük kell a működési kiadásokat?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetni köteles,c) a dologi kiadások, amelyek a készletek és szolgáltatások vásárlása, más befizetési kötelezettségek teljesítése, kamatfizetés és más, a működés során keletkező kiadások teljesítéséből származnak,d) az ellátottak pénzbeli juttatásai, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Normatíva

Kérdés: Ha 2010. december 31-ig betölti a 3. életévét a gyermek, és még ebben az évben akár egy napot is jár az óvodába, akkor a 2010. évi költségvetés elszámolása során számolni kell a 2010/2011. (I. félév.) tanév 4/12 részénél a létszámával. Tehát normatíva igényelhető rá (4/12). Az októberi létszám alapján készülő oktatási statisztikában lehet-e szerepeltetni a gyermeket, aki majd csak később tölti be a 3. életévét (december 31-ig), de az óvodába már beíratásra került? Ha nem lehet szerepeltetni, és ugye az októberi statisztikai számok alapján tervezzük a 2011. évi költségvetést, akkor ez a létszám nem lesz benne, ugyanakkor ez a gyerek feltehetően 2011. augusztusig jár óvodába, ugyanakkor normatíva nem igényelhető rá, mivel az előző évi októberi létszám a 2011-es költségvetés 8/12-ének az alapja. A normatíva ellenőrzésekor év közben hiába van mód júliusban pótigényre, az októberi statisztikák a mérvadóak.
Részlet a válaszából: […] ...a lemondást megtenni, mert ekkor még a jogosulatlanul igénybe vettelőirányzatról, normatíváról való lemondás nem jár kamatfizetésikötelezettséggel.Ha az igényelt, feladatmutatóhoz kapcsolódó normatívhozzájárulások és támogatások összege év végén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 14.

Változások a 2009. évi CXXX. törvényben

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...Eltérés esetén az önkormányzat április 30-ig lemondhat anormatív állami hozzájárulásról úgy, hogy a lemondáshoz nem kapcsolódik kamat.Kamatfizetési kötelezettség terheli az állami támogatásról való lemondást, haezt július 31-ig vagy október 15-ig teszik meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Az áfaarányosítás tételei

Kérdés: Hogyan kell minősíteni az arányosítás módszerében (figyelembe kell-e venni a képletben, ha igen, akkor csak a nevezőben, vagy a számlálóban és a nevezőben is) a következő tételeket:- kártalanítás, lelépési díj címén kapott összeg;- előleg, foglaló, kaució;- késedelmi kamatok, kötbérek;- saját rezsis beruházás teljesítményértéke, apport, térítésmentes átadás adóalapja;- önkormányzatnál a helyi adóbevétel, központi költségvetésből leosztott szja-bevétel;- önkormányzatnál a központi költségvetésből intézményei működésének finanszírozására kapott bevétel;- pályázaton elnyert pénzösszeg, átvett pénzeszköz;- intézményfinanszírozásos támogatás?Kell-e áfát fizetni ezek után a tételek után, és hogyan kell bizonylatolni?
Részlet a válaszából: […] ...3. számú mellékletének I. részében közölt képletben (sem a számlálóban, sem a nevezőben): kártérítés; kaució, óvadék; késedelmi kamat, kötbér; önkormányzatnál a helyi adóbevétel.E tételek után áfát sem kell fizetni, ezért az Áfa-tv.-nek megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.