17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Önkormányzati közszolgáltatás áfája
Kérdés:
A szippantottszennyvíz-szolgáltatást saját eszközeinkkel és dolgozóinkkal végezzük a település lakosai számára. Ennek a közszolgáltatásnak az árát a 2013. évi CXIV. törvény a 2013. évben érvényes szinten fixálta. Önkormányzatunknál ennek a szolgáltatásnak az önköltségi ára azóta a máig érvényes szolgáltatási díj sokszorosára nőtt! A szolgáltatási díj megállapítása 2013-ban önköltség számításával történt, amelyből különböző kedvezmények adásával alakult ki a végső szolgáltatási díj, minden esetben önköltségi ár alatt, de sohasem ingyenesen. Az árakat önkormányzati rendeletben szabályoztuk. Az önkormányzat e szolgáltatás tekintetében áfakörbe tartozik, ezért az eladási ár és az önköltség közötti eltérésre évek óta megfizetjük az áfa összegét. Helyesen járunk-e el, hogy az adott kedvezmények után megfizetjük az áfát? Vagy ez nem is lenne kötelező? Véleményünk szerint, bár eredetileg az önkormányzat saját belátása szerint adta ezeket a kedvezményeket, jelenleg már az ár kizárólag a rezsicsökkentés kötelezettsége miatt ilyen alacsony, tehát a kedvezményt nem saját hatáskörben adjuk a természetes személyek részére.
2. cikk / 17 Kedvezményesen nyújtott intézményi szolgáltatás
Kérdés:
Intézményünk szolgáltatását saját dolgozójának, illetve a dolgozók közvetlen hozzátartozójának a "piaci" árhoz képest 50%-os kedvezménnyel biztosítja. A számlakiállítási kötelezettség tény, de hogyan szükséges kiállítani a számlát, illetve ebben az esetben a teljes vagy az engedménnyel csökkentett összeg után kell áfát fizetni, továbbá felmerül-e esetlegesen szja-fizetési kötelezettsége az intézménynek?
3. cikk / 17 Önkormányzati főzőkonyha
Kérdés: Önkormányzatunk intézménye rendelkezik főzőkonyhával. Az önkormányzat rendeletében az étkezési térítési díjra az alábbi kedvezményt nyújtja: "A településen minden oktatási, nevelési intézményi ellátott gyermeknek a nyersanyagnorma 30%-át kedvezményként biztosítja az önkormányzat". A kedvezményt nem rászorultsági alapon nyújtja, hanem mindenki kapja. Az önkormányzat a 30%-os kedvezményt az intézmény részére finanszírozásként biztosítja. Helyes-e így? Áfaszempontból a 30%-os kedvezmény után jelentkező kiadások áfájának 100%-át levonásba lehet helyezni?
4. cikk / 17 Kedvezményes strandbelépő juttatása
Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
5. cikk / 17 Gyermekétkeztetés áfaelszámolása
Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként szolgáltatótól vásárolt élelmezéssel ellátjuk a köznevelési intézményekben a gyermekétkeztetést. Az étkezők között vannak teljes árat fizetők, illetve a Gyvt. szerinti normatív kedvezményekre figyelemmel ingyenes (100%-os normatív kedvezmény), valamint kedvezményes étkezők (50%-os normatív kedvezmény). A teljes árat fizetők, illetve a kedvezményes étkezők esetében az igénybe vett szolgáltatásról a gyermekek részére állítjuk ki a számlákat. Az 50%-os kedvezmény negatív tételként megjelenik a számlán. A számlát a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a szolgáltatónak fizetett (anyagköltség és rezsiköltség) árnál alacsonyabb összegben állítjuk ki, a közgyűlés által rendelettel megállapított intézményi térítési díj, valamint a Gyvt. előírásai alapján. Az ingyenes étkezést igénybe vevőknek nem állítunk ki számlát. A térítési díjakra felszámítjuk a 27%-os áfát, amely az áfaelszámolásban fizetendő áfaként jelenik meg. Az áfabevallásban az ingyenes étkezőkre (100%-os normatív kedvezmény) eső áfát nem igényeljük vissza (sem fizetendő, sem levonható áfa nem merül fel). A teljes árat fizető, az ingyenesen és a kedvezményesen érkezőket tételesen el tudjuk különíteni adagszám alapján. Az adóbevallásban mind a teljes, mind a kedvezményes (50%-os normatív kedvezmény) étkezőkre eső előzetesen felszámított áfát levonható áfaként tüntetjük fel a szolgáltató által kiállított számlák alapján, mivel az ezekhez kapcsolódó beszerzés teljes mértékben adóköteles bevételszerző tevékenységet szolgál. Vagyis a kedvezményes étkezők után a beszerzéshez kapcsolódó teljes áfát levonásba helyezzük az adagszámok alapján (tehát nem csak a fizetendő áfa erejéig, és nem csak az erre az adagszámra jutó áfa felére). Levonható-e és figyelembe vehető-e az áfa elszámolása során a kedvezményes étkeztetés (50%-os normatív kedvezmény) esetében az arra az adagszámra jutó beszerzés teljes áfája?
6. cikk / 17 Szállodaként hasznosított ingatlan bérbeadása
Kérdés: Számos ingatlan áll önkormányzatunk tulajdonában, amelyeket különböző módon hasznosítunk. Ezek között található egy, korábban szállodaként funkcionáló épület is (eredetileg sem lakás céljára létesítették), amelyet felújítottunk, és amelyet bérleti szerződés alapján egy magyar társaságnak bérbeadunk. Az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti szálláshely-szolgáltatási tevékenységet a társaság végzi, önkormányzatunk csak a tulajdonában lévő ingatlant adja bérbe. Helyes az álláspontunk, mely szerint az önkormányzatunk által teljesített bérbeadás az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerinti tevékenységnek minősül, és nem tartozik a 86. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás körébe, és mivel az ingatlanok bérbeadására önkormányzatunk adókötelezettséget választott, a szolgáltatást 27 százalékos áfa terheli? Jól gondoljuk, hogy a felújítással kapcsolatban önkormányzatunkra átterhelt áfa levonásba helyezhető, tekintve hogy az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban nem lakó-házként vagy lakásként van bejegyezve?
7. cikk / 17 Jogi szolgáltatás kapcsán átterhelt áfa levonhatósága
Kérdés: Egy ügyvédi iroda jogi szolgáltatást – tanácsadást – nyújtott egy magyarországi bank részére. A jogi szolgáltatás igénybevételére azért volt szüksége a banknak, hogy az önkormányzatunkkal kötött hitelszerződéséhez a finanszírozási kérdésekben tanácsot kapjon. A bank és az önkormányzatunk közötti hitelszerződésben rögzítésre került, hogy a jogi szolgáltatás kedvezményezettje – és akinek a javára a tanácsadás szükséges volt – az önkormányzat. Az ügyvédi iroda azonban kifejezetten rögzítette több levelezésben, hogy a szolgáltatást a bank részére nyújtotta, és vele áll kapcsolatban a gazdasági ügylet kapcsán. A felek az ügylet számlázása tekintetében úgy állapodtak meg, hogy az ügyvédi iroda a számlát nem a bank részére, hanem önkormányzatunk részére állítja ki, amely tulajdonképpen az ügylet kedvezményezettje volt, és akinek az érdekében történt a szolgáltatásnyújtás. A számla alapján a jogi szolgáltatás díját az önkormányzatunk fizeti meg az ügyvédi iroda részére. Önkormányzatunk az ügyvédi iroda által kibocsátott számlát befogadta. Az Áfa tv. 120. §-ának a) pontja alapján jogosult lesz-e önkormányzatunk adólevonási jogot gyakorolni a fenti ügylet kapcsán áthárított áfa tekintetében? A levonási jog alátámasztásául a hitelszerződés és a számla szolgál, amelyen feltüntetésre került a jogi szolgáltatás nyújtása megnevezés.
8. cikk / 17 Sportcsarnok működtetésére kapott önkormányzati támogatás áfája
Kérdés: 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. az önkormányzat tulajdonában álló sportcsarnokot üzemelteti. A sportcsarnokot 8-16 óráig az általános iskola használja (testnevelésórák), valamint délutánonként és hétvégeken tömegsport, utánpótlás-nevelés és NB II. kézilabdasport folyik. A kft.-nek áfaköteles bevétele egyedül a kézilabda-mérkőzések jegybevételéből van (a csarnok bérbeadására nem választották az áfát). Az önkormányzat támogatást utal át a kft.-nek a csarnok működtetésére és az utánpótlás-nevelésre, valamint a szakosztályok működtetésére. Áfaköteles-e ez a támogatás?
9. cikk / 17 Munkahelyi étkeztetés
Kérdés: Önkormányzat, illetve intézménye (pl. iskola) által fenntartott konyhánál a dolgozók kedvezményesen étkeznek, csak a nyersanyagnormát térítik meg. A rezsit (bér és járulékai + dologi kiadás) természetbeni juttatásként kapják. Kérdésem, hogy ez után az összeg után kell-e általános forgalmi adót fizetni a dolgozónak vagy az önkormányzatnak?
10. cikk / 17 Óvodai, iskolai étkeztetés
Kérdés: Az Áfa-tv. 14. § (2) bekezdése értelmében az ingyenesen nyújtott szolgáltatás is áfaköteles, amennyiben a szolgáltatás áfája részben vagy egészében levonható volt. Ezen bekezdés alkalmazása alól mentességet élvezett az önkormányzatunk által nyújtott óvodai és iskolai étkezés. A mentesség 2009. január 1-jétől megszűnt. Kérdéseim: 1. az ingyenesen nyújtott szolgáltatás fogalmába beletartozik-e az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvtv.) 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontjai alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény? 2. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján nyújtott ingyenes étkezés esetében számla kiállítására nem kerül sor, hiszen a szülő nem fizet térítési díjat. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontja alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény esetében is a számla csak a szülő által fizetendő térítési díj összegét tartalmazza. A fenti ingyenes, illetve kedvezményes étkezésre jutó áfa megfizetésének mi lehet a bizonylata? Intézményünk a normatív állami támogatás elszámolása miatt a kedvezményben részesülők étkezési napjairól és a kedvezmény havi összegéről elkülönített nyilvántartást vezet. Az étkezők nyilvántartása lehet-e bizonylata a fizetendő áfa megállapításának?
