Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye egyik alkalmazottjának havonta munkába járással kapcsolatosan távolsági vasúti bérlet hozzájárulást fizet Budapest-Szolnok viszonylatban. A bérlet ára 71 200 forint, melyet az intézmény teljes összegben megtérít. Költségcsökkentés érdekében ötlet szintjén felmerült olyan lehetőség, hogy az érintett alkalmazott számára névre szóló MÁV START Klub Bónusz kártyát adna féléves időintervallumokra, melynek ára jelentősen kevesebb, mint a havibérletek szummája.
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?
Részlet a válaszából: […] ...nem tekinthető adómentes juttatásnak.A korlátlan utazásra jogosító kártya értéke az Szja-tv. 25. §-ának (1) bekezdése alapján a munkavállaló nem önálló tevékenységéből származó jövedelmének minősül. A munkaviszonyból származó jövedelemből a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Lakhatási támogatás

Kérdés: Milyen lehetősége van a munkáltatónak, ha lakhatási támogatást szeretne juttatni egy új munkavállalójának? Az új dolgozó Szegeden lakik, de albérletbe felköltözne Budapest környékére, és a lakásbérléshez szeretne munkáltatói támogatást kapni. A munkáltató köteles megtéríteni ebben az esetben a lakásbérleti díjat, vagy csak adóköteles jövedelemként adhat támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkeznie arról, hogy milyen juttatásokat ad és milyen feltételekkel, keretösszegben. Amennyiben a munkáltató lakhatási támogatást ad a munkavállalónak, az a felek közti jogviszony alapján – munka-viszony esetén bérjövedelemként – adóköteles.A szolgálati lakásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Kiküldetés vagy hivatali út

Kérdés: Egyik dolgozónk Budapesten lakik és otthon dolgozik, de a munkaszerződése szerint hetente két napot az intézmény székhelyén, Nagykanizsán kell dolgoznia. A Budapest-Nagykanizsa közötti utazást és a szállásköltségét kiküldetésként számoltuk el. Helyesen jártunk el, vagy hivatali útnak kellene tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...történő áthelyezése, vezénylése is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában, vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

2006-tól korlátozottan adómentes juttatásokról

Kérdés: Igaz-e az, hogy az adómentes juttatások után is kell 2006. évben adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...ténylegesen 2006. évtől. Az Szja-tv. január 1-jén hatálybalépett 71. §-a alapján adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül amunkavállalónak adott egyes juttatások együttes értékének a 400 ezer forintotmeghaladó része. Ezek a korlátozott mértékig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.

Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóknak kifizetett ruházati költségtérítés adókötelezettsége

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk ruházati költségtérítést fizet (összegszerűen a köztisztviselőkével azonosan 49 500 Ft-ot) fizikai alkalmazottainak, akik az Mt. hatálya alá tartoznak. Ezek a dolgozók nem Ktv. alól "kiszervezett" dolgozók, nincs köztisztviselői múltjuk, egy kft. alkalmazottai voltak, mielőtt a polgármesteri hivatalhoz kerültek. A hivatalban olyan munkakört töltenek be, amely nem ügykezelői, tehát a Ktv. 2003-as módosítása után sem kerülnek a Ktv. hatálya alá. – Meg kell-e fizetnie a munkahelynek a közterheket (44% szja, 29% tb) az Mt. hatálya alá tartozó dolgozóknak fizetett ruházati költségtérítés után? – A dolgozóknak el kell-e számolniuk számlával az összeg felhasználásáról annak érdekében, hogy számukra az összeg adómentes juttatás legyen?
Részlet a válaszából: […] ...csak a köztisztviselőknek törvény alapján – kifizetett ruházati költségtérítést mentesíti az adó alól.Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóknak kifizetett ruházati költségtérítés adókötelezettségét attól függően kell megállapítani, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.