Külföldi dolgozónak bérelt lakás utáni adóterhek

Kérdés: Két külföldi állampolgárt alkalmazunk főállásban. Az itteni munkavégzésük idejére lakást béreltünk nekik. A bérleti díjról szóló számlát költségként számoljuk el. Kell-e adót fizetünk ez után?
Részlet a válaszából: […] ...ahol a munkahelye van; munkásszálláson történő elhelyezéssel esik egy tekintet alá az olyan más elhelyezés is, amely esetében a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat, ide nem értve a szállodának minősülő kereskedelmi szálláshelyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Külföldi munkavégzés adó- és járulékkötelezettségének szabályai

Kérdés: Magyarországon milyen adót és járulékokat kell fizetnie, és milyen bejelentési kötelezettsége van annak a magyar magánszemélynek, aki Svájcban munkaviszony keretében végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...munkát vállaló személyekbiztosítási kötelezettségének elbírálásához a szociális biztonságirendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikratörténő alkalmazásáról szóló 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelet, valamintaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 9.

Szlovák állampolgárt alkalmazó munkáltató adó- és járulékkötelezettségei

Kérdés: Szlovák állampolgárt részmunkaidőben munkaszerződéssel 10 havi határozott időtartamra kívánunk alkalmazni. Nevezettnek Szlovákiában főállású munkaviszonya van, Magyarországon nem lesz lakhelye, nincs adóazonosító jele s taj-száma. Munkavégzés mindkét országban lesz. A munkáltatónak milyen bejelentési, járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve a munkavállalótól milyen okmányok, igazolások kellenek, és a béréből mit és mennyit kell levonni?
Részlet a válaszából: […] ...A külföldiek foglalkoztatásához, illetvemunkavállalásához szükséges engedélyek tekintetében a munkaügyi központ azilletékes.A munkavállaló társadalombiztosítási jogállásának alakulása:Hazánknak az Európai Unióhoz történő csatlakozását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha abiztosítással járó jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg.Például: a munkavállaló 2004. december 27-től 2005. január20-ig fizetés nélküli szabadságon van, az egyhavi juttatás kifizetésénekidőpontja 2005...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.