Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló egyéni járulékai

Kérdés: Milyen egyéni járulékokat kell vonni a rehabilitációs járadékban részesülő, munkavállalóként foglalkoztatott személy munkabéréből?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának f) pontjában foglaltak szerint saját jogú nyugdíjas az a természetes személy – többek között –, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a Tbj-tv. 14. §-a (3) bekezdésének a) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Bankszámla-költségtérítés a közszférában

Kérdés: A költségvetési szervnél foglalkoztatottak részére fizethető bankszámla-hozzájárulásnak (2015-ben maximum havonta 1000 Ft/fő) a munkáltató és a munkavállaló részéről milyen adó-, illetve járulékvonzatai vannak? Az adott költségvetési szervnek (önkormányzat, intézmény) van-e lehetősége erre a célra külön normatívát igényelni? Amennyiben vannak a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók, rájuk is vonatkozhat ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaz a Kttv. 143. §-a a közszolgálati tisztviselők vonatkozásában. A Kttv. rendelkezik a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó sajátos szabályokról, mely szerint az Mt. – egyébként a munkaviszonyban állóknál a fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Polgármesterek díjazásának személyi jövedelemadó és társadalombiztosítás szempontjából történő megítélése

Kérdés: Polgármester költségtérítésével kapcsolatban olvastuk, hogy ez nem önálló tevékenységből származó jövedelem, az azonban még kérdéses számunkra, hogy úgy kell tekinteni, mint munkaviszony jellegű jogviszonyt, vagy mint választott tisztségviselő díjazását? Amennyiben ez utóbbinak tekintendő, hogyan alakul a polgármester részére juttatott cafeteria adózása?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben adózás szempontjából a jogviszonyukat nem tekinthetjük munkaviszonynak vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonynak, őket pedig munkavállalónak. Erre tekintettel a részükre adott természetbeni juttatás (cafeteriajuttatás) akkor sem tekinthető béren kívülinek, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Községi önkormányzatnál rokkantnyugdíjast lehet-e alkalmazni július 1. után az Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatottként (takarítónő), illetve részmunkaidős könyvtárosi munkakörben?
Részlet a válaszából: […] ...részmunkaidős közalkalmazottként (könyvtárosként) alkalmazható, de csak az öregségi nyugdíj szüneteltetése mellett. Amennyiben munkavállalóként (takarítónőként) alkalmazzák, akkor a Tny. 83/B. §-a szerinti általános kereseti korlát érvényesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Szolgálati nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok 2010-től

Kérdés: A település polgármestere 2005 óta nyugállományú rendőr, szolgálati nyugdíjat kap. Polgármesterként – a vonatkozó jogszabálynak megfelelően – illetményt kap, illetőleg költségtérítésben részesül. 2010-től választania kell a nyugdíj vagy fizetés között? A költségtérítés jövedelemnek minősül-e? Ha lemond illetményének (költségtérítésének) meghatározott részéről, úgy megtarthatja-e nyugdíját?
Részlet a válaszából: […] ...71. § (2) bekezdése és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.törvény 164. §-a alapján. A Munka Törvénykönyve a munkavállaló munkabérrel valórendelkezési jogát behatárolja. A munkavállaló a munkabérére vonatkozóigényéről előre nem mondhat le....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható a költségvetési intézményekben egy saját jogon öregségi nyugdíjban részesülő gépkocsivezető? Gondolok itt a 2008. évi személyijövedelemadó-változásokra, bérezésekre. Vonatkozik-e alkalmazására a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő maximum, amely összeghatár feletti éves kereset esetén választania kell a nyugdíj és a bérkereset között?
Részlet a válaszából: […] ...szünetel. A kifizetett (elszámolt) bruttómunkabér (illetmény) után 3% munkaadóijárulék-fizetési kötelezettség iskeletkezik, munkavállalói járulékot azonban nem fizet az, aki öregségi,rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Túlvont járulék visszaigénylése

Kérdés: Munkáltatóm közalkalmazotti munkaviszonyomat 2006. 11. 04-vel kezdődő felmentési idővel 2007. 07. 03-án felmentéssel megszüntette. Munkáltatóm a felmentési béremből a nyugdíjjárulékot levonta 2006 novemberében. Ezzel a járulékösszeggel 2006-ban túlléptem a járulékfizetési kötelezettség felső határát, pontosan a 2007. 01. 01.-2007. 07. 03-ig elszámolt felmentési bérre jutó nyugdíjjárulékkal. Ezenkívül vonták a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is ebből a felmentési bérből. Nyugdíjazásomat a felmentési idő lejártakor beadtam 2007 júliusában (törvény által engedélyezett 6 hónapra visszamenőleg). Tehát 2007. 01. 01-jétől vagyok nyugdíjas. Munkáltatóm 2006. 12. 31-ével megszűnt. Kérdésem, hogy a túlvont járulék visszaigénylésére milyen lehetőségem van?
Részlet a válaszából: […] ...módjáról és lehetőségéről. E szerint az adózó abban azesetben, amennyiben a munkáltatója már megszűnt, és emiatt a munkavállalótóllevont és bevallott járulékokat nem tudja önellenőrzéssel helyesbíteni ésmegtéríteni a munkavállalója részére, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.