Sportcsarnok-beruházás

Kérdés: Egy önkormányzat mint eladó adásvételi szerződést kötött a városi kézilabdaklubbal mint vevővel, amelynek alapján a vevő 1/1 arányban megvásárolta az eladó kizárólagos tulajdonát képező, kivett sporttelep megnevezésű, 21 032 m2 alapterületű ingatlant, amelyen néhány kisebb építmény (öltöző, tekepálya) található. Az eladó feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adta ahhoz, hogy a földhivatal a vevő 1/1 arányú tulajdonjogát adásvétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezze. Egyúttal az eladó a vevőt birtokba bocsátja, aki a szerződés aláírása napjától viseli a kárveszélyt, és jogosult az ingatlan hasznait szedni. A vevő az ingatlan tulajdonjogát arra tekintettel szerezte meg, hogy annak területén egy legalább 2000 m2 alapterületű multifunkciós sportcsarnokot létesít. A vevő kötelezettséget vállalt továbbá arra, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül a városi diáksportszervezetek és a városi oktatási intézmények számára ingyenes használatot biztosít akként, hogy a használatra jogosultak hetente 13 órát diák­sport keretében, 10 órát iskolai testnevelés keretében vehetik igénybe a sportcsarnok bármely funkcióját. A használatra különmegállapodást kell kötni, melynek óradíja 7500 Ft + áfa. A vevő kötelezettséget vállalt arra is, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül ingyenesen évente 3 napot biztosít az eladó számára városi rendezvények megtartására. A gazdasági esemény során tényleges pénzmozgás nem történik, az eladási ár ellentételezése a majdan megépülő sportcsarnoknak a vevő "ingyenes" rendelkezésre bocsátása, esetenként óránként 7500 Ft + áfa használati díjért, illetve ingyenes városi rendezvények 20 éven keresztül. Ilyen esetben csereügyletről beszélhetünk? Hogyan minősülnek a felek által teljesített ügyletek?
Az adóalap meghatározása
Részlet a válaszából: […] ...tényleges teljesítésekor lesz teljesített, és ekkor keletkezik azadott bérbeadás kapcsán adó­fizetési kötelezettség is. A számlakibocsátásikötelezettségre főszabály szerint az Áfa-tv. 163. §-a az irány­­adó. Akézilabdaklub azonban dönthet úgy is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Lízingelt ingatlan építményadója

Kérdés: Intézményünk egy banktól zárt végű pénzügyi lízing keretében ingatlant vásárolt. Az ingatlant terhelő adók összegét a tulajdonos lízingbe adó átterhelte a lízingbe vevőre, azaz ránk. Jogosan járt-e el a bank, ha az ingatlanhoz kapcsolódó építmény­adóra is felszámította az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjában keletkezik. A lízingbe adó az Áfa-tv. 159. § (1)bekezdésének megfelelően köteles a termékértékesítésről számlát kibocsátani. Aszámlán fel kell tüntetni a teljes ügyletre vonatkozó általános forgalmi adót.[Nem alkalmazható az Áfa-tv. 58...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Közvetített szolgáltatások áfája

Kérdés: Belföldön bérbe adott épületek kapcsán továbbszámlázzuk a közüzemi díjakat. Kérdésünk, hogy a kiszámlázott közüzemi díjak áfája fizetendő áfaként működik-e? Vagy bruttó számlázzuk ki a szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] ...költség, osztozik abérbeadás adómértékében. Ez azonban a kialakult joggyakorlat szerint csak akkorvan így, ha a bérbeadó által továbbszámlázott közüzemi díj nem a mérőóránleolvasott tényleges igénybevételhez igazodik. Ha ugyanis a továbbszámlázandóközüzemi díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.