21 cikk rendezése:
11. cikk / 21 Nyugdíjas dajka visszafoglalkoztatása
Kérdés: Intézményünkben az alábbi probléma vetődött fel: a kétnyelvű nemzetiségi óvoda dajkája a nők 40 éves jogosultságával megy nyugdíjba. Amennyiben nem találunk helyette mást (dajka végzettség, nemzetiségi nyelvvizsgával), akkor visszajöhet-e dolgozni a nyugdíj folyósítása mellett? Óvodában foglalkoztathatjuk-e közalkalmazotti jogviszonyon kívül más jogviszonyban?
12. cikk / 21 Biztosítás elbírálása megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás esetén, társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság
Kérdés: Megbízásos szerződéssel dolgozom, a munkáltató nem fizet utánam semmit? Amennyiben én magam után fizetem a 6810 Ft járulékot, számíthatok-e nyugdíjra?
13. cikk / 21 Önálló tevékenységből származó jövedelem elszámolása
Kérdés: Hogyan kell szabályosan eljárni egy adószámos magánszemély által benyújtott számla esetében (7-es számmal kezdődik az adószáma, és nem egyéni vállalkozó, nem őstermelő és nem családi gazdálkodó)? Költségvetési szervként milyen összeget fizethetek ki neki a számla végösszegéből? Kell-e levonni közterheket? Ha kell, milyen előirányzaton kell szerepeltetni a számlát?
14. cikk / 21 Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége
Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
15. cikk / 21 Megbízási díj adó- és járulékkötelezettsége
Kérdés: Megbízási szerződés esetén mit kell levonni a megbízási díjból, ha olyan magánszeméllyel köt egy intézmény megbízást, aki 7-es kezdetű adószámmal rendelkezik, és számlát tud adni? Hogyan alakulnak esetében a megbízó, foglalkoztató által fizetendő 27%-os társadalombiztosítási járulék, illetve a magánszemély (biztosított) által fizetett egyéb járulékok, ha a megbízott személynek van főállású jogviszonya?
16. cikk / 21 Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony megszüntetése nyugdíjazás miatt
Kérdés: 1. Dolgozónk (férfi, 1949-es születésű) munkaviszonya határozott idejű. (Ő kérte, hogy a nyugdíjra jogosultsága megszerzését megelőző napig szóljon szerződése.) Véleményem szerint a határozott idő lejártakor minden kötelezettség nélkül (végkielégítés, felmondási idő) megszűnik a szerződése. Jól gondolom? Ha tovább kívánom foglalkoztatni 2010 tavaszáig, addig fizetése valószínűleg nem fogja meghaladni a minimálbér tizenkétszeresét, akkor semmiféle bejelentési kötelezettségem nincs? 2. Dolgozónk (nő, 1951-es születésű) határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, jelenleg táppénzen van, szabadsága letöltése után, december 31-ével szeretné munkaviszonyát megszüntetni, hogy 2010. január 1-jétől csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban részesülhessen. Közös megegyezéssel történő megszüntetésnél nincs sem felmondási idő, sem felmentés, sem végkielégítés. Ha azonban ő ebbe nem egyezik bele, de az ő érdeke a munkaviszony megszüntetése, akkor rendes femondással kell megszüntetnem, felmondási idő és felmentés alkalmazásával?
17. cikk / 21 Önkormányzati rendeletben szabályozott tanulmányi ösztöndíj szja- és járulékkötelezettsége
Kérdés: Önkormányzatunk önkormányzati rendelet és pályázati kiírás alapján tanulmányi ösztöndíjban szeretné részesíteni a városunkban lakó, tehetséges tanulókat, hallgatókat. A támogatás feltétele a tanulmányi eredmény. Ezen pályázat keretében támogatnánk továbbá az időszakosan (egy-egy szemeszterre, tipikusan Erasmus-ösztöndíjas) külföldi tanulmányokat folytató főiskolai, egyetemi hallgatókat is. Utóbbi esetben az önkormányzat az érintett hallgatókkal szerződést kötne. Álláspontunk szerint a fenti támogatások az Szja-tv. 3. § 72. g) pont alapján adóterhet nem viselő járandóságnak minősülnek. Kérem szíves állásfoglalásukat, vajon a pályázat keretében nyújtott támogatások – akár a pályázatot kiíró önkormányzat, akár a pályázó magánszemély számára – keletkeztetnek-e bármilyen járulékfizetési kötelezettséget, és ha igen, milyet?
18. cikk / 21 Pályázaton nyert ösztöndíj adókötelezettsége
Kérdés: Önkormányzatunk kulturális, emberi jogi és kisebbségi bizottsága művészeti ösztöndíjpályázatot hirdetett, kizárólag a kerületünkben élő, állandó lakcímmel rendelkező általános és középiskolás tanulók részére. Az ösztöndíj időtartama 10 hónap. Évente legfeljebb 14 gyermek részesülhet ösztöndíjban, melynek összege 1-7. osztályos tanulók esetében havonta és tanulónként 10 000 forint, 8-12. osztályos tanulók esetén pedig havonta és fejenként 20 000 forint. A nyertes pályázókkal támogatási szerződést kötünk. A pályázati felhívást a helyi újságunkban tettük közzé. Kérdésünk, hogy ezzel kapcsolatosan az önkormányzatnak keletkezik-e valamilyen adófizetési kötelezettsége?
19. cikk / 21 Nyugdíjas juttatásai
Kérdés: Előrehozott öregségi nyugdíjban részesülök, de munkaviszonyomat nem szüntettem meg. Ha lebetegszem, kapok-e táppénzt?
20. cikk / 21 Szlovák állampolgárt alkalmazó munkáltató adó- és járulékkötelezettségei
Kérdés: Szlovák állampolgárt részmunkaidőben munkaszerződéssel 10 havi határozott időtartamra kívánunk alkalmazni. Nevezettnek Szlovákiában főállású munkaviszonya van, Magyarországon nem lesz lakhelye, nincs adóazonosító jele s taj-száma. Munkavégzés mindkét országban lesz. A munkáltatónak milyen bejelentési, járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve a munkavállalótól milyen okmányok, igazolások kellenek, és a béréből mit és mennyit kell levonni?