Egyetemi pályafelújítás

Kérdés: Egy városi diáksport-egyesület (egyesület) egy – a városban telephellyel rendelkező – felsőoktatási intézmény (egyetem) vagyonkezelésében (egyébként pedig az állam tulajdonában) lévő – jelenleg az egyetem egyik kollégiuma mögötti szabadtéri füves labdarúgópályát és salakos futópályát tartalmazó – ingatlanán műanyag borítású futó- és távugrópályát szeretne kialakítani. A tervezett atlétikai beruházás részben a Magyar Atlétikai Szövetség által az egyesület részére nyújtott, másrészt a város önkormányzata által biztosított támogatásból valósulna meg. A beruházás megvalósításának és a támogatások felhasználásának előfeltétele az egyetem atlétikai beruházáshoz történő hozzájárulása, valamint az ingatlanhasználat feltételeinek megállapodásban történő rögzítése (mely még folyamatban van). Az értéknövelő beruházásként megvalósuló atlétikai pálya a magyar állam tulajdonába és az egyetem vagyonkezelésébe kerülne? Miként kell nyilvántartásba venni az egyesület, illetve az egyetem részéről a beruházást? Az egyesület által kötendő támogatási szerződés – így a támogatás nyújtásának – egyik feltétele, hogy a műanyag burkolatú atlétikai pálya használatát az egyetem – az egyetemi oktatás keretében zajló órarendi oktatáson kívüli szabad időszakokban – az egyesület részére ("térítésmentesen") 15 éven át biztosítja (nyilván egyesületi sportcélra). A fenti ingatlanberuházás és az azt követő ingatlanhasználat az Áfa-tv. szempontjából hogyan kezelendő és miként bizonylatolandó? (Az egyesület alanyi adómentes adószámmal rendelkezik, az egyetem a bérbeadást áfaköteles tevékenységként végzi.)
Részlet a válaszából: […] Az egyetem vagyonkezelésében lévő pálya a magyar állam tulajdona, amely felett a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja. Az állami vagyonra a 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Támogatás miatti arányosítás

Kérdés: Cégünk 100%-os állami tulajdonban van. Tevékenységünk ellátásához támogatást kapunk a tulajdonostól, mely bevételeink 95%-át jelenti. A szóban forgó támogatások az általunk teljesített ügyletek árát, díját közvetlenül nem befolyásolják csak és kizárólag a működés finanszírozását szolgálja, így az Áfa-tv. hatályán kívül esik, adófizetési kötelezettség nem terheli. Bevételeink maradék 5%-a adóköteles ügyletből származik.
Cégünk tételes elkülönítést alkalmaz az adóköteles és nem adóköteles tevékenységek általános forgalmi adójának meghatározása céljára. Az elkülönítés aszerint történik, hogy mely kiadásunkat finanszíroztuk saját forrásból, illetve kapott támogatásból. A támogatási szerződésből eredő elszámolási kötelezettségünknek megfelelően elkülönített, tételes kimutatást vezetünk a támogatásból történt kiadások finanszírozásáról, és külön tételes nyilvántartás készül a bevételből fedezett kiadásokról. A szóban forgó támogatás miatt felmerül-e arányosítási kötelezettség, illetve az befolyásolja-e az adólevonási jogunkat?
Részlet a válaszából: […]  Az adólevonás jogát a támogatás kizárólag abban az esetbenbefolyásolja, ha az adóalany egyidejűleg folytat adóköteles és adómentes,illetve adólevonásra nem jogosító tevékenységet, amelyhez kapcsolódóan az egyesbeszerzéseinek áfáját a tételes elkülönítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Áfa arányosítása

Kérdés: Az Áfa-tv. 3. sz. mellékletében szereplő levonási hányad képletének adattartalmával, illetve alkalmazásával kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni, az intézmény belső ellenőrzésekor felmerült kérdésben.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódóköltségvetési támogatást. Ugyanakkor a jogszabályhely b) pontja szerint: anevező értékét növeli az a) pont szerinti támogatások összege, valamint azadólevonásra nem jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás végzéséhezközvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Arányosítás

Kérdés: Több szakfeladatot ellátó költségvetési intézménynek van olyan tevékenysége, ahol az áfát tételesen el tudja különíteni. A többi tevékenységnél csak arányosítás alapján lehetséges az adó viszszaigénylése. Az arányszám számításánál a számlálóban, illetve a nevezőben figyelembe kell-e venni a már tételesen elkülönített bevételeket? Tevékenységenkénti körönként az intézmény számolhat-e és használhat-e több arányszámot?
Részlet a válaszából: […] ...vonható le. A levonható adó összegét a levonási hányad alapján kellmeghatározni. Ez a tevékenységhez kapott [38. § (1) bek. b) pont] támogatásokesetén úgy néz ki, hogy a számlálóban van a tevékenység adóköteles bevétele, anevezőben pedig a tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.