3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Komplex szolgáltatások megítélése
Kérdés: Egy társaság új építésű társasházi lakások – kulcsrakész – kivitelezését vállalja vevői számára, amely projektek egy része megfelel az 5 százalékos adókulcs alkalmazása feltételeinek. Ezen projektek keretében a társaság a vevőivel megkötésre kerülő adásvételi előszerződésekben, illetőleg szerződésekben az annak mellékletét képező műszaki tartalom szerinti lakások – jogszabályok és szakmai követelményeknek megfelelő – kulcsrakész kivitelezését és értékesítését vállalja a szerződésben megállapított ellenérték mint vételár ellenében. A vevők oldalán ugyanakkor számos alkalommal merülnek fel egyedi, a műszaki tartalomtól való eltérést eredményező kérések (pl.: a műszaki tartalomhoz képest jobb, drágább kivitelű hideg-, melegburkolatok, szaniterek, mosdók, kádak, zuhanyzók beszerelése), amelyeknek a társaság igyekszik eleget tenni. Tekintettel azonban arra, hogy ezen egyedi kérések jellemzően meghaladják a felek közötti szerződésben rögzített ellenérték által lefedett műszaki tartalmat, és mert ezek rendszerint jóval – esetenként hónapokkal – az adásvételi szerződés megkötése után merülnek fel, ezen kérések megvalósítására a társaság pótmunkaként tekint. Ennek megfelelően a vevők által megrendelt és a társaság által elvégzendő pótmunkák miatt a felek nem módosítják az adásvételi szerződésüket, hanem azt egy külön ügyletként, vállalkozási szerződésként kezelik, és azzal az adásvételi szerződéstől függetlenül, külön számolnak el, amelynek megfelelően a társaság minden esetben 27 százalékos áfatartalom mellett állítja ki a vevők részére a számláit ezen pótmunkákról. Helyes a fenti eljárás, vagy a társaságnak ezen (pót)munkákat az adásvételi ügylettel együtt komplex szolgáltatásként kell kezelnie, amelynek tekintetében a főszolgáltatás az adásvételi ügylet, amely így meghatározza a szolgáltatásegység adójogi sorsát, és amelyből következően a társaságnak ezen (pót)munkákat 5 százalékos áfa mellett kell számláznia a vevők felé? Jól értelmezzük-e, hogy a társasházi lakások – függetlenül attól, hogy elnevezésük nem az Áfa-tv. szövege szerinti "többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás", amennyiben a négyzetméterre vonatkozó kritériumok is teljesülnek az egyes lakások esetében – megfelelnek az Áfa-tv. 3. számú mellékletében foglalt előírásoknak?
2. cikk / 3 Ingatlan értékesítése átminősítést követően
Kérdés: Az önkormányzat tulajdonát képezik egy társasház I. és III. emeletén található "iroda" minősítésű ingatlanok, amelyek önálló helyrajzi számmal rendelkeznek. A két külön helyrajzi számon lévő ingatlan már több mint két éve rendelkezik használatbavételi engedéllyel. Az önkormányzat célja, hogy az említett két ingatlanon lakásokat alakítson ki, és ezzel egyidejűleg a jelenleg "iroda" minősítésű ingatlanokat lakássá minősítse. Az átminősítéshez hatósági bizonyítvány szükséges. A lakások kialakításához kizárólag olyan átalakítási munkák elvégzése szükséges, amelyek nem igényelnek építési és használatbavételi engedélyt. Az átalakításokat követően az önkormányzat a lakások értékesítését tervezi. Az ingatlanok értékesítésére az Áfa-tv. 88. §-a alapján az önkormányzat nem választott adókötelezettséget. A fenti tényállással kapcsolatban a kérdésem az, hogy az ingatlanokat az önkormányzat értékesítheti-e adómentesen az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja értelmében?
Szerintem – mivel az ingatlanok nem kapnak új használatbavételi engedélyt – az ingatlanok nem tartoznak a 86. § (1) bekezdésének ja) vagy jb) pontja alá, tehát értékesítésüket nem terheli áfa.
Szerintem – mivel az ingatlanok nem kapnak új használatbavételi engedélyt – az ingatlanok nem tartoznak a 86. § (1) bekezdésének ja) vagy jb) pontja alá, tehát értékesítésüket nem terheli áfa.
3. cikk / 3 Ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkező építmény áfája
Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő kft.-je (továbbiakban: kft.) ingatlanok adásvételével és bérbeadásával foglalkozik. A kft. megalakulásakor az általános szabályok szerinti adózást választotta, és ingatlanértékesítési, illetve bérbeadási tevékenységével kapcsolatosan nem választott adófizetési kötelezettséget az Áfa-tv. 88. §-a alapján.
A kft. részt kíván venni egy felszámolás alatt lévő cég (továbbiakban: adós) tulajdonában lévő épület (jövőbeni társasház) értékesítésére kiírt pályázati eljárásban. Az adós szintén az általános szabályok szerint adózó adóalany, aki nem élt az Áfa-tv. 88. §-a szerinti választási jogával.
A társasházban a külön tulajdonba kerülő ingatlan (lakás, tároló, garázs, üzlethelyiségek) és a később közös tulajdonba kerülő helyiségek (pl. folyosó, lépcsőház), azaz az egész épület vonatkozásában ideiglenes használatbavételi engedély kiadására került sor, mely 2009 végén jogerőre emelkedett. Adós építőipari vállalkozás volt, amely főtevékenysége szerint ingatlanok adásvételével foglalkozott, azaz a tulajdonában lévő ingatlan nem minősül az Áfa-tv. 259. §-ának 21. pontja szerinti tárgyi eszköznek. Kérdés, hogy a fentiek szerinti ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan után felmerül-e áfafizetési kötelezettség, vagy tekintettel arra, hogy az ingatlan 2 évnél régebben jogerőre emelkedett ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkezik, annak értékesítése adómentes lesz? Amennyiben az adott ügylet kapcsán adófizetési kötelezettség merül fel, azt az egyenes vagy a fordított adózás szabályai szerint kell megfizetni?
A kft. részt kíván venni egy felszámolás alatt lévő cég (továbbiakban: adós) tulajdonában lévő épület (jövőbeni társasház) értékesítésére kiírt pályázati eljárásban. Az adós szintén az általános szabályok szerint adózó adóalany, aki nem élt az Áfa-tv. 88. §-a szerinti választási jogával.
A társasházban a külön tulajdonba kerülő ingatlan (lakás, tároló, garázs, üzlethelyiségek) és a később közös tulajdonba kerülő helyiségek (pl. folyosó, lépcsőház), azaz az egész épület vonatkozásában ideiglenes használatbavételi engedély kiadására került sor, mely 2009 végén jogerőre emelkedett. Adós építőipari vállalkozás volt, amely főtevékenysége szerint ingatlanok adásvételével foglalkozott, azaz a tulajdonában lévő ingatlan nem minősül az Áfa-tv. 259. §-ának 21. pontja szerinti tárgyi eszköznek. Kérdés, hogy a fentiek szerinti ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan után felmerül-e áfafizetési kötelezettség, vagy tekintettel arra, hogy az ingatlan 2 évnél régebben jogerőre emelkedett ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkezik, annak értékesítése adómentes lesz? Amennyiben az adott ügylet kapcsán adófizetési kötelezettség merül fel, azt az egyenes vagy a fordított adózás szabályai szerint kell megfizetni?