3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Utazási költségtérítés
Kérdés: Egy szakképzési centrum Budapestről Budaörsre teszi át a székhelyét. A munkavállalók nagy része budapesti lakos, az új székhelyre csak budapesti BKV-bérlettel és egy kiegészítő bérlettel tudnak menni, mely Budapest és Budaörs között érvényes. Kötelező-e megtéríteni a budapesti helyi bérletet és a budaörsi kiegészítő bérletet 86%-ban? Milyen adókötelezettség keletkezik a juttatás után?
2. cikk / 3 Munkába járás saját személygépkocsival
Kérdés: Néhány munkavállalónk munkaszerződés szerint 2 különböző városban végzi munkáját (egy héten 3 nap az egyik, 2 a másik városban), és egy harmadik helység a lakóhelye. Saját személygépkocsi használata esetén hogyan számolható el részükre a költségtérítés? Csak a kilométerenkénti 9 Ft, mindkét munkavégzési hely esetében? Van-e lehetőség nagyobb összeg megtérítésére? Kell-e a munkavállalónak a tényleges költségeiről nyilatkoznia? Milyen adó- és járuléklevonási kötelezettségünk van, ha nem csak a 9 Ft-ot térítjük meg nekik?
3. cikk / 3 Munkába járás
Kérdés: Önkormányzatunk a vidékről beutazó dolgozók bérletét az önkormányzat nevére szóló számlával vásárolja meg és osztja ki a dolgozóknak. Kötelező-e a dolgozótól beszedni a bérlet 80%-a, illetve vasúti közlekedés esetén a 86% feletti részt? Amennyiben a dolgozótól nem kerül beszedésre a különbözet, természetbeni juttatásnak minősül-e akkor is, ha a számla (a bérletek ára) az önkormányzat nevére szól?