21 cikk rendezése:
11. cikk / 21 Munkába járás saját személygépkocsival
Kérdés: Néhány munkavállalónk munkaszerződés szerint 2 különböző városban végzi munkáját (egy héten 3 nap az egyik, 2 a másik városban), és egy harmadik helység a lakóhelye. Saját személygépkocsi használata esetén hogyan számolható el részükre a költségtérítés? Csak a kilométerenkénti 9 Ft, mindkét munkavégzési hely esetében? Van-e lehetőség nagyobb összeg megtérítésére? Kell-e a munkavállalónak a tényleges költségeiről nyilatkoznia? Milyen adó- és járuléklevonási kötelezettségünk van, ha nem csak a 9 Ft-ot térítjük meg nekik?
12. cikk / 21 Munkába járás új szabályai
Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet újraszabályozta a munkába járás költségtérítését. A szabályozás nem kezel a gyakorlatban tipikus helyzeteket. 1. A rendelet 4. § a)-c) pontjaiba nem tartozó esetekre van-e lehetőség helyi szabályozásra? Például mit lehet tenni akkor, ha a dolgozó nem mozgássérült, de egészségi állapotánál fogva nem bírja a tömegközlekedési eszközt igénybe venni? 2. Hogyan lehet kezelni azokat, akiknek gyakran vagy eseti jelleggel a munkavégzésükhöz saját gépkocsit kell használniuk (pl. körjegyzőséghez tartozó településeken ügyfélfogadás tartása érdekében)?
13. cikk / 21 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: Egy munkavállalónk munkába járásra költségtérítést igényelt, azonban a gépjármű forgalmi engedélyében tulajdonosként nem ő, hanem egy betéti társaság van megjelölve. A társasági szerződése alapján ennek a betéti társaságnak a beltagja a mi munkavállalónk. Intézményünknél fennálló jogviszony alapján fizethetünk-e 9 Ft/km költségtérítést ezzel az autóval történő munkába járás esetén?
14. cikk / 21 Munkába járás és hivatali, üzleti utazás költségtérítése
Kérdés: Szociális intézményünk kistérségi dolgozót foglalkoztat, aki saját gépkocsival látja el munkáját. A dolgozót változó munkahelyre vettük fel. Városi lakhelye és a falvak, továbbá a falvak közötti és belüli km-futásokat kiküldetési rendelvényen számoljuk el a mindenkori APEH-üzemanyagnorma és a 9 Ft/km alapján. Helyesen járunk-e el?
15. cikk / 21 Munkába járás költségtérítése és az új cégautóadóval kapcsolatos szabályok
Kérdés: Amennyiben dolgozónk munkába járás költségtérítése címén kapja a 9 Ft/km térítést, keletkezik-e az új szabályok alapján 2009-től nála vagy intézményünknél cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amennyiben ilyen formában megtérítjük a munkába járás költségeit, kell-e ehhez kiküldetési rendelvény?
16. cikk / 21 Munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítés formái – kötelezettség vagy lehetőség
Kérdés: Költségvetési intézményként adhatunk-e a dolgozóinknak 9 Ft/km-es költségtérítést a munkába járásukhoz, vagy csak a bérletekhez, illetve jeggyel történő utazáshoz járulhatunk hozzá? Mely esetekben kötelező a költségtérítés juttatása, és mikor beszélünk adható juttatásról?
17. cikk / 21 Saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése
Kérdés: Mit értünk közforgalmi úton a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése esetében?
18. cikk / 21 Munkába járás költségei II.
Kérdés: Bérlet leadása nélkül kaptuk meg a bérlet árának 80 és 86%-át. 2005. január 1-jétől állítólag megszűnik ez a lehetőség. Van-e valamilyen lehetőség arra vonatkozóan, hogy továbbra is megkaphassuk az összeget, természetesen adómentesen, mind saját, mind a munkáltató részéről. A kifizetés érintette a gazdasági vezetőt, valamint néhány alkalmazottat is. Esetleg a vezető kaphat-e adómentesen költségtérítést "akármilyen" jogcímen? Mivel alkalmazottakat is érintett, nekik a jövőben milyen lehetőség adódik a fenti állapot miatt?
19. cikk / 21 Munkába járás költségének adózása
Kérdés: Költségvetési intézménynél kifizethető-e a saját gépkocsival történő munkába járás költsége az APEH-norma alapján nem adóköteles jövedelemként? Van-e ebben az esetben a TÁH felé bejelentési kötelezettség?
20. cikk / 21 Saját gépkocsival történő munkába járás költségtérítése
Kérdés: A munkába járással kapcsolatban juttatott gépjármű-költségtérítés esetén az élettárs tulajdonában álló gépkocsi is saját tulajdonú járműnek minősíthető-e, vagy ez a rendelkezés csak a házastársra vonatkozik?
