72 cikk rendezése:
1. cikk / 72 Készpénz-helyettesítő vásárlása
Kérdés: Intézetünk képviselőjeként segítségüket kérem annak megítélésében, hogy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz pénz ellenében történő vásárlása árubeszerzésnek minősül-e az általános forgalmi adó rendszerében?
2. cikk / 72 Előre kiosztott étkezési utalványok
Kérdés: Adózási szempontból kioszthatók-e az étkezési utalványok előre több hónapra? Amennyiben lehetséges, mi a teendő akkor, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, de az adóév hátralévő hónapjaira is megkapta már az utalványokat?
3. cikk / 72 Étkezési utalványt elfogadó hely
Kérdés: Önkormányzatunk részben önállóan működő költségvetési szervéhez tartozik a saját üzemeltetésű konyha. Az önkormányzat dolgozói részére étkezési utalványt ad (saját előállítású), amelyet csak a saját üzemeltetésű konyhában lehet levásárolni. A konyha pénzügyi gazdasági feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Az utalvány kibocsátója a polgármesteri hivatal. A dolgozók étkezési díjukat ezzel az utalvánnyal fizetik meg.
Melyek az utalvány kiállításának, illetve a dolgozóknak történő átadásnak a könyvelési tételei?
Melyek az utalvány kiállításának, illetve a dolgozóknak történő átadásnak a könyvelési tételei?
4. cikk / 72 Munkahelyi kedvezményes étkeztetés, melegétkezési utalvány
Kérdés: Önkormányzatunk valamennyi közalkalmazotti és köztisztviselői dolgozójának azonos feltétellel munkahelyi étkezési térítésidíj-kedvezményt biztosít. A kedvezmény után a dolgozónak, illetve a munkáltatónak 2011. évben milyen fizetési kötelezettségei vannak? Ezenkívül cafeteriajuttatásként adható-e melegétkezési utalvány is erre a kedvezményes térítési díjjal megállapított étkezésre?
5. cikk / 72 Étkezési utalványok bevételezése
Kérdés: Önkormányzatunk önállóan működő intézménye a központi konyha. Az étkezési díjat készpénzzel és ebédcsekkel is lehet fizetni, mivel szerződést kötöttünk az utalvány kibocsátójával. A pénztárgépbe külön kódon ütik be az utalvány értékét. A hivatal pénztárába fizeti be a konyha a beszedett összeget, mely tartalmazza az utalvány értékét és a készpénzt is. Az utalvány értékét is bevételezhetjük a pénztárba? Hogyan könyveljük a konyha befizetését?
6. cikk / 72 Melegétkeztetés
Kérdés: Intézményünk saját konyhát üzemeltet. Van-e lehetőség arra, hogy a munkavállalóknak a melegétkeztetés formájában juttatott bevételt "megossza" az alábbiak szerint: munkahelyi étkeztetés igénybevétele esetén 9000 Ft természetbeni juttatás, illetve 9000 Ft értékű melegétel-utalvány. Tehát van-e mód arra, hogy kedvezményes (25%) adókulccsal a munkavállalóknak havonta a melegétkeztetés formájában juttatott bevételt a fentiek szerint juttassa?
7. cikk / 72 Melegétkeztetés
Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, és a cafeterián belül a melegétkezéssel kapcsolatban a következő kérdés merült fel. Ha dolgozónként 18 000 Ft értékben állapítottuk meg a melegétkezés értékét, választhatja-e a dolgozó ugyanazon hónapban a 18 000 Ft-ot úgy, hogy 10 000 Ft-ért melegétkezési jegyet kér, a maradék 8000 Ft-ról éttermi számlát hoz? Jól gondoljuk-e, hogy mivel mindkettő melegétkezés formájában juttatott bevétel, így nem sérti a kedvezményes adózás feltételét, vagy valahol a jogszabály kizárja a kettő ugyanazon hónapban való alkalmazását?
8. cikk / 72 Köztisztviselői cafeteria 2010
Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
9. cikk / 72 Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett
Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
10. cikk / 72 Étkezési utalvány befogadóhelye
Kérdés: Milyen feltételeknek kell teljesülni ahhoz, hogy egy saját konyhával rendelkező egészségügyi intézmény melegétkezési utalvány befogadóhelye legyen?
