Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony

Kérdés: Szociális gondozást, szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, család- és gyermekjóléti szolgáltatást végző költségvetési szerv vezetői és dolgozói munkaerőhiány miatt a feladatok ellátását úgy biztosítják, hogy az intézmény vezetői és a dolgozói a közalkalmazotti jogviszonyuk mellett egyszerűsített foglalkoztatás alapján, ezen túl megbízási jogviszony alapján végeznek tevékenységet az intézménynél. Az Efo-tv. 3 §-ának (4) bekezdése alapján: "Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a Kttv. 1. §-ának (1) bekezdésében, valamint a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására." Jól értelmezzük-e a vonatkozó jogszabályokban leírtakat, vagyis, hogy az alaptevékenységen kívüli feladatok tekintetében a törvény lehetőséget ad az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alkalmazására az intézmény vezetőinél és közalkalmazottjainál? Jogszerű-e az a gyakorlat, hogy az alapfeladat ellátását a közalkalmazotti jogviszony mellett megbízási jogviszony keretében látják el a közalkalmazottak és az intézményvezető, amikor munkaidőn túl, hétvégén kell biztosítaniuk a gondozottak ellátását, vagy azt túlmunkaként kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a rendkívüli munkavégzést - hasonlóan a rendes munkaidőhöz - a munkáltató előre beosztja, az adott esetben foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzést is maga után vonhat [115/2021. Korm rendelet 5. § (2) bekezdés d) pont, (3) bekezdés]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Összeférhetetlenségi szabályok

Kérdés: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó integrált intézmény, intézményvezető helyettese (a munkáltatói jogkört nem gyakorolja) alkalmazásába kerülhet-e közeli hozzátartozója közalkalmazotti jogviszonyban szociális/gyermekjóléti intézményben? (A vezető intézményvezető-helyettes, illetve a Család- és Gyermekjóléti Központ szakmai vezetője, közeli hozzátartozója [gyermek] a központ szociális asszisztens munkakörére pályázik.)
Részlet a válaszából: […] A Kjt. úgy rendelkezik, hogy a magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen, ha az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti hozzátartozójával irányítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok

Kérdés: 1. Önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazott háziorvos a Kjt. és a 2020. évi C. törvény értelmében lehet-e vezető tisztségviselő egy gazdasági társaságban?
2. Az orvosi ügyeleti kötelező önkormányzati feladatot az önkormányzat szerződéssel átadta egy egészségügyi bt.-nek. Az önkormányzat alkalmazásában álló háziorvos az önkormányzatnál megbízási szerződéssel látja el az orvosi ügyeletet a megbízott bt.-nél, mely szolgáltatást az önkormányzat kiszámlázza a bt. felé. Szabályosan kötött-e megbízási szerződést az önkormányzat a közalkalmazottjával?
Részlet a válaszából: […] 1. A Kjt. alapján a közalkalmazott a munkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését köteles a munkáltatónak előzetesen írásban bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését írásban megtiltja. Ez alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Közalkalmazott vezetőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

Kérdés: Költségvetési szerv közalkalmazott osztályvezetőjeként a Kjt. 41. §-ának (4) bekezdése alapján lehetek-e a saját cégemben ügyvezető? Végezhetek a cégben keresőtevékenységet, például adótanácsadást?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen.A Kjt. meghatározza, hogy mely feltételek esetén áll fenn összeférhetetlenség a magasabb vezető, vezető esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Önkormányzati bizottsági tagok tiszteletdíjának rendezése

Kérdés: Önkormányzat képviselő-testülete rendelettel tiszteletdíjat állapított meg a képviselő és a nem képviselő, azaz külsős bizottsági tagok számára 2017. március hótól. A tiszteletdíj összegének meghatározásakor különbséget tettek a választott képviselők és a külsős bizottsági tagok tiszteletdíja között. Ezt a rendeletet jegyző terjesztette elő, és jegyző, valamint polgármester írta alá. Törvényességi felügyeleti vizsgálat a rendeletet Alaptörvénybe és a Mötv. 40. §-ának (4) bekezdésében foglalt előírásoknak meg nem felelően jogszabálysértőnek találta. A rendelet újratárgyalására és kijavítására 2018. augusztusban került sor. Az önkormányzat 17,5 hónapon keresztül jogszabállyal ellentétesen látta el a fel-adatát, és anyagi kárt okozott a magánszemélynek. Lehet-e ebben a kérdésben felelősséget megállapítani, vagy helytelen önkormányzati rendelet megalkotásával, hitelesítésével törvényes lehet az anyagi károkozás?
Részlet a válaszából: […] A képviselő és nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíjával kapcsolatban adózási és társadalombiztosítási oldalról is számtalan kérdés merült fel az elmúlt években. Ennek megfelelően véleményünk szerint a tiszteletdíj összege tekintetében is adódhatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Polgármester és önkormányzati intézmény vezetőjének rokoni kapcsolata összeférhetetlenség szempontjából

Kérdés: Települési önkormányzat főállású polgármesterének felesége lehet-e az önkormányzati fenntartású óvoda igazgatója? (A végzettsége megfelelő.) Mit jelent ilyen esetben az összeférhetetlenség? Az intézmény vezetőjét a képviselő-testület nevezi ki, a képviselő-testület a munkáltató, és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorolja a polgármester. Ha az óvoda igazgatója (saját felesége) esetében ezt a jogot az alpolgármester gyakorolja, az szabályos-e?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 40. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen, ha hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Falunapon szervezett tombola­- játékra vonatkozó előírások

Kérdés: Falunapon a helyi önkormányzat tombolát szervez. A tombolatárgy milyen költség? Kell utána adót, járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...melynek mértéke jelenleg 3 ezer forint.A sorsolási eseményt megelőző 10 napon belül a bejelentésköteles játék szervezőjének a felügyeleti ellenőrzésért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni.A fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj összege a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Összeférhetetlenség

Kérdés: Egy önkormányzat könyvvizsgálója voltam, mint egyéni vállalkozó. 2005. évben lányom egy többcélú kistérségi társulás belső ellenőri pályázatát elnyerte, s mivel ez a társulás végzi feladatát annál az önkormányzatnál is, ahol én vagyok a könyvvizsgáló, ezért én 2005. évben összeférhetetlenségre hivatkozással lemondtam a könyvvizsgálatról. Az önkormányzat ezt elfogadta, és pályázatot írt ki. A pályázatot egy kft. nyerte el, s a szerződésben ki van kötve, hogy a feladat elvégzésére a kft. egy konkrétan meghatározott személyt is bevonhat, aki jelen esetben én vagyok. Ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll-e?
Részlet a válaszából: […] Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat vizsgálva azttapasztaljuk, hogy azok igen sokrétűek, és szerteágazóak a különbözőfoglalkoztatási jogviszonyokban.Egy adott önkormányzatnak vannak intézményei, amelyekbenfoglalkoztatottakra a Kjt. rendelkezéseit kell alkalmazni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 27.

Különböző ellenőrző szervek tevékenységének koordinálása

Kérdés: Egy megyei munkaügyi központban, pénzügyi területen dolgozom. Ismereteim szerint a Munkaerőpiaci Alap gazdálkodását a minisztériumi felügyeleti ellenőrzés, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Állami Számvevőszék és magánkönyvvizsgáló is ellenőrzi. Előfordult, hogy egyidejűleg több ellenőrző szerv rendelkezésére kellett állnom. Ki koordinálja ezek tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...vizsgálatai természetesen igénylik a pénzügyi apparátus közreműködését. A 15/1999. Korm. rendelet szerint a költségvetési fejezet felügyeleti ellenőrzés keretében, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) pedig a róla szóló 61/1999. Korm. rendelet alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Kormányszervek auditáló tevékenysége

Kérdés: A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vagy a Pénzügyminisztérium (PM) ellenőrzési főosztálya auditálhatja a költségvetési szervek pénzügyi beszámolóját?
Részlet a válaszából: […] A Magyar Könyvvizsgálói Kamara által kiadott Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok auditáláson könyvvizsgálatot értenek (110. standard). Ilyen értelemben sem a KEHI, sem a PM (sem más fejezet) ellenőrző apparátusa nem auditálhat. Az Áht-vhr. szerint a felügyeleti szerv a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
1
2