Decemberben kifizetett személyi juttatások könyvelési tételei

Kérdés: A decemberben kifizetett személyi juttatások könyvelési tételeit szeretném megkérdezni mind a pénzügyi, mind a költségvetési számvitelt érintően. Kizárólag a december havi törvény szerinti illetményt kell a 36-os számlára átvezetni, vagy a teljes decemberi személyi juttatások összegét? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni a személyi juttatások elhatárolása során, és mely személyi juttatások tételeit kell elhatárolni? Milyen személyi jellegű és munka-adókat terhelő járulékkifizetések szerepelhetnek kötelezettségvállalással terhelt maradvány tételei között?
Részlet a válaszából: […] ...terhelt költségvetési maradványnak tekinteni, az Ávr. 150. §-ának előírásai határozzák meg. Annak alapján személyi jellegű kifizetések és munkaadót terhelő járulékokkal kapcsolatos kötelezettségvállalás nem vehető figyelembe....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Önkormányzat költségvetési rendeletének módosítása

Kérdés: Önkormányzatunk költségvetési rendelete a költségvetést érintő módosítások, átcsoportosítások átvezetésének határidejére vonatkozóan az alábbi rendelkezést tartalmazza:
"A képviselő-testület a rendeletet a központi költségvetésből kapott, a feladatellátás alapján az adott önkormányzat által irányított költségvetési szervet megillető pótelőirányzatok, az átruházott hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások, átcsoportosítások, valamint az önkormányzat által irányított költségvetési szervek saját hatáskörű előirányzat-módosításai, átcsoportosításai miatt legalább negyedévenként, de legkésőbb 2019. február 25-ig – december 31-i hatállyal – módosítja. Egyébként a képviselő-testület minden költségvetést érintő döntésekor a rendeletet módosítani kell."
A gyakorlatban legalább minden rendes testületi ülésre – havi rendszerességű, egyes esetekben a rendkívüli ülésre is – elkészítésre kerül az eredeti költségvetési rendeletet módosító rendelettervezet, mely a fentiek szerinti saját és átruházott hatáskörű döntések átvezetését tartalmazza, illetve a képviselő-testületi üléseken előzőekben elfogadott határozatok pénzügyi átvezetését, amennyiben az egy esetleges rendkívüli ülés miatt nem került átvezetésre. Az adott rendes ülésen megszületnek a költségvetési rendeletet érintő további pénzügyi döntések, és az ülés végén ezen döntések átvezetésével együtt tesszük fel szavazásra a kiküldött költségvetést módosító rendelettervezetet. (Ezt követően azonnal megtörténnek az átvezetések, és az alaprendeletet módosító rendelet kihirdetésre kerül.) Előfordul olyan eset, hogy az így szavazásra feltett módosító rendelettervezet nem kapja meg az elfogadásához szükséges minősített többséget. Mi a teendő abban az esetben, ha a képviselő-testület nem fogadja el a módosító költségvetési rendelettervezetet a fentiekben említett szabályozás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...szervnél eredeti bevételi előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó forrásból növelhető.Az Ávr. 42. §-a szerint az államháztartás önkormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Saját tulajdonú gépkocsi használatával, illetve repülős utazással összefüggő költségek megtérítése

Kérdés: A helyi nemzetiségi önkormányzat vezető tisztségviselői (elnök, elnökhelyettes) és tagjai saját tulajdonú gépjármű használatával az önkormányzat tevékenységével összefüggő feladatokat látnak el.
A hivatali célból megtett kilométerekre belföldi kiküldetési rendelvény alapján a nemzetiségi önkormányzat elszámolja:
- a 60/1992 (IV. 1.) Korm. rendelet előírásai szerint meghatározott üzemanyag-mennyiség, valamint a NAV hivatalos honlapján közzétett, az adott hónapra érvényes üzemanyagár figyelembevételével meghatározott üzemanyagköltséget, továbbá
- a 9 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltséget.
A nemzetiségi önkormányzatok vezetői tisztségviselői és tagjai tiszteletdíj nélkül látják el tisztségüket. Tiszteletdíj hiányában a KIRA rendszerben jogviszony nem rögzíthető. Tiszteletdíj nélkül technikai jogviszony rögzítése lehetséges, azonban ebben az esetben a 45743 kódszámú, Útiköltség kiküldetési rendelvény alapján jogcím nem adható fel.
A fenti feltételek mellett a nemzetiségi önkormányzat milyen módon (milyen jogviszony és milyen jogcím rögzítésével) tud eleget tenni jelentési kötelezettségének a KIRA rendszerben?
Továbbá, szükséges-e jelenteni a KIRA rendszerben a belföldi kiküldetési rendelvénnyel elszámolt, a fent részletezett értékhatárokat meg nem haladó hivatali célú utazás költségét, tekintettel arra, hogy e költségek a Dologi kiadások között a K341-es Kiküldetések kiadásai rovaton kerülnek elszámolásra?
Szükséges-e a repülős utazás költségének jelentése a KIRA rendszerben, ha a polgármester külföldi hivatalos útjára repülővel utazik, és a repülőjegyről a légitársaság az önkormányzat nevére számlát állít ki, melyet a Dologi kiadások között a K341 Kiküldetések kiadásai rovaton számolunk el?
Részlet a válaszából: […] ...a repülőjegyet.Véleményünk szerint a KIRA rendszerben történő lejelentés nem szükséges ezekben az esetekben, tekintettel arra, hogy nem személyi jellegű kifizetésekről van szó, hanem dologi kiadásokról. A KIRA rendszerben történő lejelentés hiánya ebből a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Utalványrendelet

Kérdés: Önkormányzatunknál a hatályos belső szabályzat alapján a nettó személyi jellegű kifizetéseket utalványrendelettel látják el, majd a pénzforgalmi rendezés az érvényesítést, utalványozást és ellenjegyzést követően történik. Az alkalmazott könyvelőprogram sajátosságából eredendően a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet VIII. fejezete szerinti könyvelési tételek egy része – a nettó finanszírozás adattábláin szereplő, levont munkavállalót terhelő járulékok, tb-ellátások, forgótőke-felhasználás stb. – ún. technikai bankban (ellenszámla: 499) kerülnek rögzítésre, majd a főkönyv részére feladásra.
A bruttó bér (K1 rovatok) és a munkaadót terhelő járulékok (K2 rovatok) végleges kötelezettségvállalásként kerülnek rögzítésre, majd a program a háttérben, teljesítésként is könyveli a rögzített adatokat. (Az előzetes kötelezettségvállalás rögzítése a kinevezések/megbízási szerződés aláírását követően megtörténik.) Ebben az esetben kell-e utalványrendeletet kiállítani a technikai bankban történő rögzítéshez és a végleges kötelezettségvállalás könyvelésekor, vagy elengedő egy olyan bizonylat kiállítása, amely tartalmazza a rögzített tételek azonosításához szükséges adatokat, valamint a kontírozó, könyvelő/rögzítő és az engedélyező aláírását?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzatuknál a hatályos belső szabályzat alapján a nettó személyi jellegű kifizetéseket utalványrendelettel látják el, a pénzforgalmi rendezés az érvényesítést, utalványozást követően történik, ezért az intézménynek ezen belső szabályozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Beruházás szállítói finanszírozása

Kérdés: Egy önkormányzat 2013-ban vissza nem térítendő támogatást kapott egy 2013-2015-ben megvalósuló projekttel kapcsolatban. A támogatás intenzitása 90%, a 10% finanszírozása saját forrásból történik. A projekthez kapcsolódóan a következők merültek fel: projekt-előkészítési költségek (pl. építési engedélyes tervdokumentáció elkészítése, földhivatali díjak), projektmenedzs­ment szolgáltatás, a projekt szakmai megvalósításának keretében bérköltség, egyéb személyi jellegű kifizetések, bérjárulékok, közbeszerzési, műszaki ellenőri szolgáltatás, tájékoztatás-nyilvánosság biztosítása, könyvvizsgálat, vagyoni értékű jogok beszerzése, ingatlanokon végzett kivitelezés (részben építésiengedély-köteles, részben engedély nélkül megvalósítható), eszközbeszerzés, egyéb anyagköltségek (pl. nyomtatványok, irodaszerek, reklámanyagok). A beruházás aktiválása 2015-ben várható.
1. A projekthez kapcsolódóan egy 2013-ban beérkezett szállítói finanszírozású, fordított áfás számla esetében – amelynek áfáját és az önrészt 2013-ban pénzügyileg rendeztük, de a szállítói finanszírozás 2014 februárjáig nem történt meg – milyen módon kell eljárni: hol kell kimutatni a pénzügyileg nem rendezett részt a 2013. évi beszámolóban, illetve annak könyvviteli elszámolása hogyan történik (a számla kézhezvételétől a pénzügyi rendezésig)?
2. A 2013-ban beérkezett, és 2013-ban pénzügyileg rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
3. A 2013-ban beérkezett, de pénzügyileg csak 2014-ben rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
4. A 2014-ben beérkező fenti tételek közül – különös tekintettel a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (Áhsz.) foglaltakra, valamint az átmeneti rendelkezésekre – mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni, és mely tételeket kell egyéb ki­adási tételként elszámolni (pl. bérköltség, egyéb igénybe vett szolgáltatás)?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdésekre azok sorrendjében válaszolunk.1. A beruházási szállítóhoz kapcsolódóan az átadott azon tárgyi eszközöket, amelyek pénzügyi rendezése nem történt meg 2013. december 31-ig, és emiatt nem kerültek állományba, fel kellett venni az átrendező mérlegben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Kiadási pénztárbizonylat

Kérdés: Iskolánkban az igazgató kérésére április hónaptól a kiadási pénztárbizonylatot nem a pénztárban kell kiállítani, hanem a titkárságon az egyik kolléganő végezné. Úgy tervezik, hogy számla alapján (vagy bemondásra, hogy valakinek adjunk pénzt valamire) kiállítja a bizonylatot, letépi az első példányt, azt hozzák át a pénztárba. Mellé rakjuk a kötelezettségvállalási belső nyomtatványunkat. Ekkor a pénztárban aláírja a pénzt felvevő a kiadási pénztárbizonylat első példányát (mert ugye csak az van a pénztárban). Így a kiadási pénztárbizonylaton a pénzt átvevő csak az eredeti példányon ír alá, ami számomra nem egyértelmű, mert ezzel eleve a másodpéldány nem lesz bizonyító erejű, hogy ki is vette fel a pénzt valójában? Ugyanis maga a tömb őrzése sem a pénztárban lenne. Tudomásom szerint a pénztár bizonylatait a pénztáros állíthatja ki, mind a bevételi, mind a kiadási pénztárbizonylatot. Úgy érzem, hogy ezzel megsértünk több törvényt, és zártkörű rendszer sem biztosítható. Szeretnék választ kapni arra, a fentiekben vázolt folyamat megfelel-e a szabályoknak Önök szerint?
Részlet a válaszából: […] Az Önök által felvázolt és kialakításra váró pénzkezelésselkapcsolatos folyamat nem felel meg a pénztári pénzkezeléssel kapcsolatosbizonylati rendnek és a költségvetési szervüknél történő pénzforgalommal járószabályoknak.A bevételi és kiadási pénztárbizonylatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Dolgozók saját gépjárműhasználata

Kérdés: Dolgozók saját gépjárműhasználatát APEH-üzemanyagárral számoljuk el a pénztárbizonylaton, ennek könyvelésénél kell-e áfával bontani?
Részlet a válaszából: […] ...az áfa könyvelését (elkülönítését) megalapozná.A költségtérítés teljes összegét – a kifizetésről szóló bizonylat alapján -személyi jellegű kifizetésként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Iskolánál működő közhasznú alapítvány könyvvezetési kötelezettsége

Kérdés: Iskolánknál működő közhasznú alapítványhoz évente kb. 1-1,5 millió Ft támogatás érkezik. Semmilyen vállalkozást nem folytat az alapítvány, dolgozója nincs, személyi jellegű kifizetései sincsenek. Az alapító okirat szerint az iskola személyi és tárgyi feltételeinek javítására hozták létre. Ha pénzügyi nehézsége akad az iskolának, konkrét célra jegyzőkönyv szerint átutal az iskola részére. Ez így lehetséges? Kötelező-e áttérni a kettős könyvvitelre, ha csak a fenti pénzforgalmi műveleteket könyvelik?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 4. pontja szerint a törvény alkalmazásában a közalapítvány az egyéb szervezetek közé tartozik. A 8. és 12. §-ok vonatkozó előírásai szerint az egyéb szervezetek beszámolójának készítését és az azt alátámasztó könyvvitelét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Védőszemüveg utáni adózás

Kérdés: Dolgozóink zöme a képernyő előtti munkavégzés miatt védőszemüveget kapott, ill. kapni fog. Ez egy védőeszköz, amit utcán, otthon nem viselnek. A 2004. évi Költségvetési tájékoztató szerint a szemüveg költségtérítésnek minősül, melyet a 02. űrlap 29. sorában kell a beszámolóban szerepeltetni. Véleményünk szerint ez védőeszköz, és semmi köze a költségtérítéshez. Kötelező-e a személyi juttatáson történő elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...szól, akkor természetbeni juttatásról (egészségvédelmieszköz-juttatásról) nem lehet beszélni. Ilyen esetben a megtérített költség személyi jellegű kifizetésként számolható el, és erre vonatkozó mentességi szabály hiányában adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 27.

Útiköltség-térítés

Kérdés: Iskolánkban problémát jelent az érettségi elnökök útiköltségének elszámolása. A munkáért a törvényben előírt díjat fizetjük tanulónként. Ezenfelül még útiköltséget is kell fizetni. Nem saját dolgozónk, nem mi vagyunk a kiküldők. Ilyenkor az útiköltség összevonandó-e a kifizetett díjazással, és úgy kell az adóelőleget megállapítani, vagy csak költség és a dologi kiadások között kell elszámolni? (Kifizetéskor a visszautazási jegyet még nem tudja leadni.)
Részlet a válaszából: […] ...a nyilatkozat alapján – nincs jövedelemtartalma, akkor abból nem kell adóelőleget levonni. Ilyen esetben a kifizetett útiköltség egyéb személyi jellegű kifizetésnek minősül az intézménynél.Amennyiben az útiköltséget a menetjegyek átadása ellenében fizeti ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 13.
1
2