Költségvetési intézmény feladatainak átcsoportosítása

Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézményünk jelenleg szociális és egészségügyi feladatokat lát el. A fenntartó önkormányzat az Áht. 11/A. §-a alapján 2024. január 1-jétől a városüzemeltetési kft. feladatait 15 fő alkalmazottal együtt az intézményhez csoportosította át. A 11/B. § (1) bekezdése szerint "A társaság legkésőbb a fel-adat átvételének időpontját megelőzően átutalja valamennyi pénzforgalmi számláján lévő pénzeszközét az átvevő költségvetési szerv fizetési számlájára, valamint a készpénzállományát átadja az átvevő költségvetési szerv részére". Hogyan könyveljük ezeket a gazdasági eseményeket, illetve a megszűnt kft. 2023. 12. 31-én fennálló követeléseit és kötelezettségeit hogyan, illetve milyen könyvelési tételekkel vegyük nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] és a 8435. Más különféle egyéb ráfordítások főkönyvi számlán kell elszámolni. Az Áhsz. 13. §-ának (10) bekezdése alapján az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során – a tartozásátvállalás beszámolási időszakában – a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség egyéb ráfordításként elszámolt megállapodás szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a megállapodás szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell az egyéb ráfordításokkal szemben megszüntetni.A térítés nélkül kapott követeléseket a B411. Egyéb bevételek rovaton és a 9242. Térítés nélkül átvett részesedésnek vagy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címkék:  

Számla kifizetése készpénzben

Kérdés: Költségvetési szerv egyik intézményének gazdálkodási feladatait (együttműködési megállapodás alapján) a polgármesteri hivatal látja el. Általános esetben az intézmény vezetője rendelkezik az intézménynek címzett számla kifizetéséről, azt átadja a polgármesteri hivatal pénzügyi csoportjának, amely gondoskodik a kifizetés teljesítéséről. Kérdéses esetben az intézmény vezetője az intézmény részére kiállított számlát részben a házipénztárból történő készpénzfelvétellel, részben a magánvagyonából rendezte. Ütközik-e bármilyen jogszabályba, hogy az intézményvezető a magánvagyonát vonta be a gazdasági eseménybe?
Részlet a válaszából: […] intézmény nevére szóló számlával igazolt kiadás, akkor nem ütközik jogszabályba annak kifizetése.Figyelemmel kell azonban lenni az Áht.-ban és az Ávr.-ben előírt gazdálkodási szabályokra, amely szerint 200 000 forintot meghaladó kötelezettségvállalást előzetes írásbeli pénzügyi ellenjegyzésnek és kötelezettségvállalásnak kell megelőzni. Ha a kifizetés meghaladja a 200 000 forintot, és nem volt, vagy kevesebb összegre szóló pénzügyi ellenjegyzés és megrendelő vagy szerződés volt, akkor a kifizetés a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
Kapcsolódó címkék:    

Közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: A védőnői szolgálat működtetése 2023. 07. 01. napjával a megyei kórházakhoz került át, megváltozott a munkáltatói jogkör gyakorlója. Korábban az önkormányzat volt, most a megyei kórház. A feladatellátási helyszín nem változott, a működés feltételei szerződésben rögzítve kerülnek megállapításra a közeljövőben, ez még folyamatban van. Az épület haszonkölcsön-szerződéssel ingyenes használatra átadásra került a kórház részére, de maradt az önkormányzat tulajdona. A költségek viselése megosztott. Bizonyos költségeket az önkormányzat fizet továbbra is, és egy kalkulált havi átalány formájában kiszámlázásra kerül a kórház részére, majd éves elszámolás lesz a tényleges kiadások alapján. A kiadások között van közüzemi díj, szakmai anyag, internet stb., szerződés szerint. A felmerült, későbbiekben továbbszámlázott költségek levonható áfával vagy nem levonható áfával kerüljenek rögzítésre, illetve az ingatlan haszonkölcsön-szerződéséhez kapcsolódó átalány, mely végül is továbbszámlázás, áfás-e vagy sem? Tényleges bevétel nem keletkezik, csupán továbbszámlázásról van szó.
Részlet a válaszából: […] mértékben vonhatja le a rá áthárított előzetesen felszámított áfát, amilyen mértékben adóköteles bevételszerző tevékenységét szolgálja a beszerzés. A költségeket áfásan terhelik rá a kórházra, ezért a beszerzést terhelő áfa a kiszámlázás mértékében levonható. Az áfalevonásnál főszabály, hogy tételesen el kell különíteni a levonható és le nem vonható áfát, amennyiben ez nem lehetséges, és a beszerzés egyaránt kapcsolódik bevételszerző és adólevonásra nem jogosító tevékenységhez is, akkor arányosan kell a levonható és le nem vonható áfát meghatározni. Ha pl. a közüzemi költségek meghatározott százalékát terhelik a kórházra, akkor a kapott közüzemi számlák kiszámlázott százaléknak megfelelő hányadát vonhatják le, ugyanez[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címkék:    

Támogatás elszámolása

Kérdés: Az egyik szállítási vállalkozó felajánlott az önkormányzatnak a mezőőri gépjárműbe történő tankolási lehetőséget saját költségén annál a benzinkútnál, ahol ő tankol heti egy alkalommal. Ehhez nincs határozott végső dátum megállapítva, addig érvényes, amíg vissza nem vonja. Erre az önkormányzat megállapodást köt vele. Milyen bizonylatok szükségesek az önkormányzatnak ennek elszámolására, illetve hogy az üzemanyag-elszámolás is rendben legyen? Elegendő, ha az önkormányzat részére megküldik a tankolásokról a gyűjtőszámlát, kitakarva a saját tankolásukat? Szerepelnie kell az önkormányzati gépjármű rendszámának a számlán, illetve hogyan tudjuk igazolni, hogy ebbe a gépkocsiba történt a tankolás, ha nem szerepel a rendszám rajta? Ez alapján a tankolás beállítható az üzemanyag-elszámolásba, hogy a fogyasztás is helyesen kerüljön kimutatásra? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége az önkormányzatnak a támogatással kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] nevére és címére szóló számlát kell kérni. A számviteli előírások és a bizonylati fegyelem alapján csak az önkormányzat nevére és címére szóló számlák alapján számolható el költség/kiadás.A kilométer-elszámolás és a leadott tankolási számlák alapján ellenőrizni kell a fogyasztást. A fogyasztás csak akkor ellenőrizhető, ha a tankolás dátuma, a gépjármű rendszáma és a tankolt mennyiség kimutatható, igazolható.Gazdasági társaságok esetén az Szt. alapján a gazdálkodó nevére és címére szóló számlák alapján számolható el költség. A Tao-tv. szerint a vállalkozó nevére és címére szóló számlák alapján számolható el költség, ráfordítás. Az Áfa-tv. szerint az adóalany nevére és címére szóló számla alapján lehet áfalevonással[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címkék:    

Garázs bérbeadása

Kérdés: Önkormányzatunk csökkentette a saját tulajdonában álló gépjárműparkját, a 100 százalékban önkormányzati tulajdonban álló egyik társaság értékesített számos személygépkocsit, így sok garázs felszabadult, amelyeket most bérbeadás keretében szeretnénk hasznosítani. Terveink szerint a garázsokat kifejezetten gépkocsik, egyéb közlekedési eszközök tárolására, elhelyezésére adnánk ki. A garázsok a társaságnak otthont adó irodaépülettől elkülönült épületben találhatóak. Főszabály szerint a garázs mint ingatlan bérbeadása adómentes? Választhat a társaság a garázsok bérbeadására adókötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] biztosítását szolgáló bérbeadásra. E rendelkezésből az következik, hogy a garázs, garázsok bérbeadása nem élvez adómentességet, azok bérbeadása kötelezően adóköteles körbe tartozik, és azt 27 százalékos mértékű általános forgalmi adó terheli.Az Áfa-tv. 88. §-a lehetőséget biztosít az adóalanynak, hogy a 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontjai szerinti adómentes ingatlanértékesítésre, valamint a 86. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti adómentes ingatlan-bérbeadásra adókötelezettséget válasszon. Tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének b) pontja kiveszi az adómentes körből a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Postai közreműködői díj

Kérdés:

Egy helyi önkormányzat a Magyar Posta Zrt.-vel a helyi posta üzemeltetésére vonatkozóan szerződést kötött, mely szerint a zrt. részletes havi teljesítésigazolása alapján az önkormányzat (az önkormányzat az épület tulajdonosa, a közüzemi díjak fizetője; a postai alkalmazott önkormányzati munkavállaló) "postai közreműködési díj" jogcímen számláz a zrt. felé. A kiszámlázott díj pontosan mely rovatra, kormányzati funkcióra könyvelendő (közvetített szolgáltatás, vállalkozási tevékenységnek minősül-e?), továbbá, mivel veszteséges, nem kötelező önkormányzati feladatellátásról van szó, van-e egyéb feladata az önkormányzatnak (törzskönyvi nyilvántartás módosítása stb.)?

Részlet a válaszából: […] önkormányzatok esetében nem, tehát csak a helyi önkormányzat költségvetési szervei esetében beszélhetünk alap- és vállalkozási tevékenységről. A helyi önkormányzat által végzett minden tevékenységet alaptevékenységnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy abból származik-e nyeresége. Az önkormányzat a posta üzemeltetését alaptevékenységként végezheti a következők figyelembevételével. A Mötv. 10. §-ának (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat – a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami a jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a Mötv. által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Alapítványi bölcsődések étkeztetése

Kérdés: Önkormányzatunk polgármesteri hivatala konyhát működtet, melyben a bölcsődéseknek, óvodásoknak és iskolás gyermekeknek főznek. Önkormányzatunk területén nyílik egy alapítványi bölcsőde, mely tőlünk szeretné a gyermekek részére a napi négyszeri étkezést biztosítani. Intézményünk vállalhatja-e a konyha szabad kapacitása terhére alaptevékenységként az alapítványi gyermekek étkeztetését, vagy vállalkozási tevékenységként lehet csak megoldani? Amennyiben alaptevékenységnek minősülhet, és módosítjuk ezzel az alapító okiratunkat és az SzMSz-t, akkor milyen COFOG-on könyvelhetjük a bevételt és a kiadást erre a tevékenységre?
Részlet a válaszából: […] szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő más, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység. A vállalkozási tevékenység haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítőtevékenység.Véleményünk szerint az alapítványi bölcsőde részére történő melegétel-értékesítés vállalkozási tevékenységnek minősül. Nem alapító okiratban foglalt alapfeladatként,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.
Kapcsolódó címkék:      

Igazgató megbízási díja

Kérdés: A Púétv. alapján a nevelési-oktatási intézmények (esetünkben óvoda) igazgatói feladatainak az ellátásáért 2024. január 1-jétől megbízási díj jár. Kell-e külön megbízási szerződést is kötni az igazgatóval annak érdekében, hogy megkapja a megbízási díjat? Álláspontunk szerint, mivel a vezetői megbízást korábban már megadta részére a képviselő-testület, mely a Púétv. 160. §-ának (5) bekezdése alapján az eredeti megbízásban meghatározott határidőig fennáll, részére a megbízási díj a vezetői megbízás és a Púétv. szerint jár a korábbi vezetői pótlék helyett, megbízási szerződés nélkül.
Részlet a válaszából: […] Erre a Púétv. 102. §-ához fűzött végleges előterjesztői indokolás (megtalálható a Magyar Közlöny mellékleteként kiadott Indokolások Tára 2023. július 6-i számában) kifejezetten felhívja a figyelmet: "Az igazgatót, az igazgatóhelyettest, az osztályfőnököt, kollégiumi csoportvezetőt, tanszakvezetőt, munkaközösség-vezetőt, tagintézmény-igazgatót, tagintézményigazgató-helyettest e feladatok ellátásáért az egyes köznevelési feladatok ellátásáért járó megbízási díj illeti meg (nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címkék:    

Magánszemély adózása Amerikában

Kérdés:

Költségvetési szervünk dolgozójának gyermeke, aki magyar adóügyi illetőségű magánszemély, 2023. december 31-ét követően az Amerikai Egyesült Államokban dolgozik munkaszerződés alapján, az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett társaság részére. Ezen foglalkoztatási helyzettel összefüggésben kell-e szociális hozzájárulási adót fizetni a megváltozott jogszabályi környezetre tekintettel?

Részlet a válaszából: […] amely az egyezmény értelmében kizárólag az Amerikai Egyesült Államokban adóztatható. Az ilyen jövedelmet Magyarország mentesíti a személyi jövedelemadó alól, vagyis az nem képezi az (összevont) adóalap részét. 2023. december 31-ét követően az említett jövedelem (munkaviszonyból származó jövedelem) magyarországi adójogi kezelése megváltozik. A változás azzal jár, hogy a jövedelem az Amerikai Egyesült Államokban és Magyarországon is megadóztatható. Természetesen az Amerikai Egyesült Államokban megfizetett adó 90 százaléka csökkenti a magyar adófizetési kötelezettséget. E jövedelem kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelemnek minősül, amely az összevont adóalap részét képezi. A Szocho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése alapján szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség áll fenn az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó, az adó (adóelőleg)-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után. Önmagában ezen szabály alapján a magánszemélyek által megszerzett (és Magyarországon is adóztatható) jövedelmet szociális hozzájárulási adó terhelné. Ugyanakkor a Szocho-tv. 5. §-a részletezi a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alóli mentesülés eseteit. A Szocho-tv. 5. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján nem esik az 1. § (1)–(3) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség alá – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében – az olyan személynek juttatott bevétel (egyebek mellett), akire a Tbj-tv. 3. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki. A Tbj-tv. 3. §-a alapján: "E törvény rendelkezéseit a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, b)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.
Kapcsolódó címkék:    

Munkába járás költségtérítése

Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti munkába járás költségtérítése a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében – azok árának legalább 86%-a – adómentes juttatásnak minősül? Amennyiben a dolgozó elhagyja a számlát vagy a bérletszelvényt, akkor egyéb jövedelemként kell elszámolni, amely után a munkáltató és a munkavállaló közterhet fizet. A gépkocsival történő munkába járás esetén oda-vissza kilométerenként 30 forint szintén adómentes (maximum 30 forint) a jelenleg érvényben lévő kormányrendelet szerint?
Részlet a válaszából: […] számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagyb) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)ba) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagybb) hazautazásra a munkahely és a lakóhely közöttközforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként legfeljebb 30 forint értékben kap a magánszemély.Az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja nem zárja ki, hogy a munkáltató a közösségi közlekedés költségének megtérítése helyett a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmú úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével a munkában töltött napokra számítva – hazautazás esetén pedig értelemszerűen az utazások gyakorisága szerint – kilométerenként 30 forintot térítsen (mely esetben nem keletkezik adókötelezettség), függetlenül attól, hogy a munkavállaló az utazást milyen módon oldja meg. A jogszabály azt a felső korlátot szabja meg, ameddig adómentes a gépjárművel történő munkába járás költségtérítése. A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
4
…
9