292 talált cikk az áfa levonása kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Szakképzési Centrumunk ERASMUS+ program keretében partnerségi megállapodást kötött egy román partnerrel, melynek keretében a partner biztosítja oktatóink és tanulóink oktatását, szállását, utaztatását, étkeztetését a pályázat keretein belül. Erről a szolgáltatásról eurós számlát állított ki részünkre, 0%-os áfatartalommal. A számlán szerepel, hogy: „Romániában nem adóköteles. Art.278 alin.2”. A jogszabályi hivatkozás szerint a szolgáltatás igénybe vevőjének székhelye szerint kell a teljesítés helyét megállapítani, és ott kell bevallani és megfizetni az áfát. Az áfabevallásban a közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás utáni adófizetési kötelezettség (27%-os adómérték) szerint beállítjuk az áfa összegét, és beadjuk az A60-as nyomtatványt. Ezt az áfaösszeget levonhatóként is be tudjuk állítani? Az Áfa-tv. 120. §-a esetünkben nem teljesül, mert a szolgáltatást adóköteles termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás érdekében nem hasznosítjuk. Ennek ellenére kérdés, hogy levonható-e az áfa összege?

Kérdés: Önkormányzati területen gazdasági társaság épít utat, járdát, gyalogátkelőt, ami a gazdasági társaság érdekeit szolgálja, és az érdekein nem terjeszkedik túl. Levonásba helyezhető-e az áfa a beruházás során, majd későbbi átadásakor áfaköteles ügyletnek minősül-e? Mi alapján lehet eldönteni, hogy a társaság érdekein nem terjeszkedik túl a beruházás? Ezzel kapcsolatban kell-e nyilatkozni a társaságnak? A fenti ügyletek kapcsán figyelembe vehető-e az Európai Bíróság C-528/19. ügyben hozott határozata?

Kérdés:

Önkormányzatunk a tulajdonában álló két elektromosautó-töltő berendezést használatra kívánja átadni egy szolgáltatónak üzemeltetési szerződés keretében. A szolgáltató az üzemeltetéssel elektromobilitási szolgáltatást fog nyújtani az általa a felhasználóktól beszedett szolgáltatási díj ellenében. A díjat az önkormányzat határozza meg kWh-alapon. A szolgáltatáshoz szükséges villamos energia beszerzése az önkormányzat feladata. A szolgáltató az önkormányzat felé negyedévente töltőberendezésekként bontott részletes kimutatással elszámol az előző negyedév töltéseiről. A negyedévben beszedett szolgáltatási díj 90%-át „jutalékként” számla ellenében átutalja az önkormányzatnak. 
a) Az önkormányzat által a jutalékról negyedévente kiállított számlát milyen áfamértékkel kell elkészíteni? Az önkormányzat az áfafizetési kötelezettségét az általános szabályok alapján állapítja meg, és az ingatlan-bérbeadás vonatkozásában adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta.
b) Felfogható-e ez a jutalék az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadásából származó bevételként? Esetleg a szerződésben szerencsésebb lenne jutalék helyett forgalomarányos bérleti díjról rendelkezni?
c) Az önkormányzat által fizetett villamos energia, az állandó internet, a töltőberendezéssel kapcsolatos karbantartási, javítási, felújítási számlák levonásba helyezhetőek-e?
d) Ha a szerződésbe később bekerülne, hogy az önkormányzat jogosult lesz a saját töltőberendezésének használatára egy regisztrált felhasználóra használatidíj- és jutalékmentesen, ez mennyiben befolyásolja a beszerzések után kifizetett áfa levonhatóságát?

Kérdés: Áfakörös helyi önkormányzat 2008-ban vásárolt tehergépjárművet (forgalmi engedélyben N1). Beszerzéskor az áfatartalom nem került levonásra. Most, 2025-ben értékesíti a tehergépjárművet. Értékesítheti-e áfamentesen, tekintettel arra, hogy 2008-ban nem élt a levonási lehetőséggel? Vagy mindenképpen áfás az ügylet?

Kérdés: Az önkormányzatunk fogorvosi rendelőt újított fel. A fogorvos bérbe veszi az ingatlant, amit a kötelező feladatellátás keretében is fog használni, de magánpraxist is fog végezni az épületben. A felújítás költségeinél áfa-visszaigénylés lehetséges-e, mivel lesz belőle az üzemeltetés során áfaköteles bevétel (az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkezik, és a bérbeadásra is áfakörbe jelentkezett be), vagy arányosítani kell a hasznosítás függvényében, pl. a rendelési idő arányában?

Kérdés: Előző évi közüzemidíj-visszatérítést kaptunk, ki is utalták bankszámlára. Szabály szerint ezt a B411 rovatra kell könyvelni. Az így keletkezett bevétel után az áfát be kell fizetni?

Kérdés: Az önkormányzat jogosult-e saját haszongépjármű (gázolajüzemű) üzemanyagáfáját visszaigényelni?

Kérdés: Önkormányzatunk a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel köztisztasági szolgáltatás nyújtására vonatkozó egyedi szerződést kötött, melyre a települési önkormányzatok köztisztasági feladatellátása körében összegyűjtött hulladék átvételére vonatkozó szolgáltatás nyújtására irányadó általános szerződési feltételekben (ÁSZF) foglaltak szerint történik a számlázás. Az ÁSZF 6. pontja rendelkezik az alábbi fizetési kötelezettségről és megillető díjról:
– ÁSZF 6.1.1–6.1.6 pontjai szerint a települési önkormányzat a köztisztasági szolgáltatás ellátásáért, azaz a beszállított hulladékért a MOHU-nak szolgáltatási díjat fizet tételes elszámolás alapján.
– ÁSZF 6.1.7. pontja rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) települési önkormányzatokat megillető díjáról.
2024/3. Adózási kérdés – A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj és az önkormányzatokat az EPR-díjból megillető összeg áfamegítélése NAV-állásfoglalás alapján az önkormányzatokat megillető EPR-díj ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásként az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, tehát a MOHU által kiállított teljesítésigazolásban közölt nettó értékre 27% áfa kerül felszámításra, melyet a települési önkormányzatoknak negyedévente kell kiszámlázniuk a MOHU felé.
1. Milyen TEÁOR-szám alapján történjen a települési önkormányzatokat megillető díj (önkormányzati EPR-illetmény) kiszámlázása? Ugyanis a 8411 TEÁOR-szám alapján mentes lenne az önkormányzat, viszont ez után a NAV-állásfoglalás alapján áfát kell felszámítani.
2. A MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj (hulladékkezelési díjként szerepel a számlán) és az önkormányzatok által kiszámlázandó EPR-díj között fennáll-e a közvetlen kapcsolat, azaz ez alapján az önkormányzat a MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj áfatartalmát visszaigényelheti-e?

Kérdés: Önkormányzatunk gyermekétkeztetési és szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat lát el, amelyek esetében csak áfaköteles bevétellel rendelkezik. Ingyenes étkező nincsen, csak 50%-os és teljes térítési díjas, ezért az ezzel kapcsolatos kiadásaink áfarészét teljes egészében levonásba helyezzük. A kiadások tételes elkülönítése eddig nem okozott gondot, mivel ezt a szolgáltatásunkat vásárolt étkeztetés útján látjuk el, ahol egyértelműen megállapítható a beérkező számla alapján, hogy melyik kiadás milyen szolgáltatást érint. A konyha, ahonnan a szolgáltatást teljesítjük, az önkormányzat tulajdona, amelyet egy vállalkozó bérel az önkormányzattól adómentes havi díj ellenében. Ez a vállalkozó végzi a főzést, és tőle vásárolja az önkormányzat a szolgáltatást. A konyhahelyiséget az önkormányzat fel szeretné újítani.
Ezzel a felújítással kapcsolatban merülnek fel áfalevonási kérdéseink:
1. Amennyiben más tevékenységre az önkormányzat nem használja ezt a konyhát, csak áfaköteles étkeztetés folyik, akkor levonhatja-e a felújítási költségek áfáját?
2. A konyhát használó vállalkozó által fizetett adómentes bérleti díj beleszámít-e a tevékenység árbevételeibe, ami miatt az áfalevonást arányosítanunk kell?
3. A vállalkozó által az önkormányzat részére számlázott egyéb tevékenységeket (pl. vendégétkeztetés, rendezvényi étkeztetés) figyelembe kell-e venni bármilyen formában az áfalevonás ügyében?
4. Amennyiben az önkormányzat étkeztetési bevételeit és a bérleti díjból származó bevételeit arányosítani kell a visszaigénylésnél, akkor melyik időszak bevételeit kell felhasználni az arányszám kialakításánál? Az önkormányzat havi áfabevalló.

Kérdés: Intézményünk egy szakképzési centrum, mely több középiskola fenntartását végzi. Minden iskolánkban működik tálalókonyha vagy főzőkonyha, régebben úgy jártunk el, hogy kizárólag az élelmiszer-alapanyag (a főzőkonyhákhoz) beszerzésének áfáját vettük levonhatónak, a konyhák egyéb felmerülő költségeit (pl. tisztítószerek vagy karbantartási anyagok, tálalókonyháknál a vásárolt élelmezés) nem levonhatóként kezeltük. Nemrég arra a döntésre jutottunk, hogy tulajdonképpen a konyhák minden költsége levonható lenne. Jól gondoljuk? Szinte minden iskolánknál működik valamilyen tanüzem (mezőgazdasági, állatokkal, földekkel), amely a jellegéből adódóan nemcsak az oktatásra szolgál, hanem a tanórákon kívül is gazdálkodunk vele, mivel az állatok folyamatos gondozást igényelnek, és a földeken is a legtöbb munka a nyári szünetben van, a terményeladásból és a szaporulateladásból pedig működési bevételeink keletkeznek. Itt a takarmányokat, vegyszereket, műtrágyát, vetőmagokat szoktuk levonhatóként kezelni, minden mást nem levonhatóként, de ugyanúgy felmerült a kérdés itt is, hogy minden egyéb költség levonható lehetne? Továbbá a közüzemi díjakat és a gázolajbeszerzést kezeltük arányosan levonhatóként, viszont úgy gondolnánk, hogy az iskolák körül felmerülő minden költségarányosan levonható lenne, kivéve azokat, amelyek egyértelműen közvetlenül az oktatáshoz kapcsolódnak, mert azok nem levonhatóak lennének. Jól gondoljuk ezeket? Hogyan kezeljük helyesen az áfalevonhatóságot?